„A vadgazdálkodási törvényben valóban hatályba lépett egy kiegészítés július 1-jétől, ám ez az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara szerint a gyakorlatban semmilyen újdonságot nem jelent. A változás csupán egy értelmező rendelkezés, amely a bírói gyakorlatot emelte át jogszabályi szintre, és nem jelent változást azok megítélésében egy esetleges kártérítési per során” – állítják a szervezetek.
Szerintük a kiegészítés csak egyetlen dolgot egyértelműsít, hogy a polgári törvénykönyv szerint meghatározott szabályok tekintetében nem tekinthető felróhatóságnak vagy rendellenességnek a vad természetes mozgása. Ez pedig teljesen logikus rendelkezés a jogszabályalkotó részéről, hiszen a vadállományt a vadgazdálkodó szervezetek csak kezelik, azonban az egyedek természetes viselkedésére, helyváltoztatására érdemi ráhatásuk értelemszerűen nem lehet – számolt be róla a vezess.hu.
Mint írják, mindezt az elmúlt években figyelembe vette a bírói gyakorlat is a peres esetek túlnyomó részében, és az új bekezdés csak ezt a bírói gyakorlatot rögzítette. Tehát a vadgázolásokhoz kapcsolódó felelősség terén nem jelent változást a kiegészítés.
A vadászok által kifogásolt hírek szerint július óta a vadgazdálkodó is követelhet kártérítést a vadat gázolótól. Ám ez a lehetőség eddig is adott volt, és szerintük a vadászok szinte soha nem éltek vele. Ennek oka vélhetően az, hogy pontosan tudják, mennyire kiszámíthatatlan lehet a vad mozgása.