Alapvetően, jelentősen megváltozik Magyarország gazdasága, gyorsulás következik be. Ez nem politikai fordulatot jelent, és a gyorsulásban a vidéknek jelentős szerepe lesz – erről beszélt Nagy Márton a Századvég Konjunktúrakutató “Vidék Konferencia 2023” rendezvényén a Várkert Bazárban, a logisztikával, szállítmányozással az előadása fókuszában.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta: “egy 2030-ig terjedő időszakban 10 kihívást lehet detektálni”, ezek között említette – ahol a kormánynak szerepe van – az energia területét azzal, hogy másfélszeres áram mennyiségre lesz szükségünk, emellett “500 ezer emberre, aki munkában áll”, és a logisztikai/szállítmányozási kihívást a harmadik helyen.
A tíz pillér között hangsúlyosan említette a csökkenő államadósságot, a demográfiai fordulatot pedig az első helyre sorolta.
A miniszter a logisztikát-szállítmányozást, a harmadik legfontosabb kihívásnak nevezte, az elektromos autógyártás, az akkumulátorok – és a napelem-gyártás miatt is. Ezt exportálni fogjuk, nagyrészt az Unió felé, ez robbanásszerű növekedést jelent majd az exportban – jelentette ki Nagy Márton. A miniszter szerint 2030-ra el fogjuk érni a 100 százalékot az exportban, GDP-arányosan a logisztikában-szállítmányozásban. A logisztika 5 százalékon volt hosszú ideig, de ez el fogja érni a 10 százalékot – közölte a GDP arányos növekedés kapcsán. Az fontos, hogy magyar szállítmányozás (kamionsofőrök), logisztika legyen.
“Fel kell fedezni újra a Dunát”, de “egy vadonatúj cargo forgalmat is kell csinálni, ez felmerül majd a Budapest Airport visszavásárlásánál is” – jelentette ki Nagy Márton.
Nagyon fontos kérdésnek nevezte, hogy “egy lerakat” hatalmas területet szakít ki a termőföldekből, ezért arra figyelni kell, hogy “ez vertikális legyen”.
Kevés az olyan terület, 10 százalék alatti, ahol több mint 60 perc egy gyorsforgalmi utat elérni, “ez oké, de fontos, mennyi a forgalom rajta” – fogalmazott. A “sötét kép” kapcsán az M5-öst és az M1-est említette, mert nagy a tumultus, a terhelés rajtuk, főleg Szerbia felől az M5-ön. Az M1-es szélesítése tervben van – tette hozzá. A háború miatt nagy a tranzitforgalom, ezen nyerhet is a gazdaság, a logisztikát az átmenő forgalom is kihívás elé állítja – mondta.
Nem véletlen, hogy támogatjuk Románia schengeni tagságát, ez a közúti forgalom miatt is így van – jelentette ki a miniszter. Hatalmas dominanciája van a röszkei belépési pontnak, a háború előtt 2,5 órát – 150 percet -, de most már több mint 3 órát kell várni – illusztrálta mindezt egy “homokóra” hasonlattal. Szerinte ha nem kezeli Magyarország ezt a problémát, akkor “Magyarország bedugul”, és nem lehet egy akkumulátort, Audit, BMW-t sem elszállítani. A romániai mellett a szerb “belépést” is szabályozni kell – mondta a miniszter.
Ez az iparág 100 ezer családnak ad megélhetést – mondta a logisztikáról, szállításról. Az e-kereskedelemről szólva, valamint az autóipart és a járműipart is hozzáadva a miniszter egy 300 ezres számot mondott. A gazdasági növekedéshez 1 százalékpontot is hozzá tud adni ez a szektor – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy 54 százalékos beruházási rátával dolgoznak.
Nagy Márton a rendelkezésre álló kapacitásról azt mondta: 2021-ről ‘23-ra duplájára, 2 millió négyzetméternyire emelkedett a raktározás területe, a vidék e téren a domináns. A magyar cégek váltak egyeduralkodóvá, a növekedés ott jelenik meg – tette hozzá. Ha behívunk külföldi fuvarozókat a fel- és lepakolásra, az ugyanakkor nem segít a magyar gazdaságon, mert a profit nem itt marad – magyarázta, hangsúlyozva, hogy szállításban a külföldiek kiszorítják a magyar cégeket, ez probléma – jelentette ki. Úgy fogalmazott: “külföldi rendszámmal szállítunk”. Ez egy butaság, ez az én feladatom rendbe rakni. A nemzetközi fuvarozásban is a 10. helyen állunk, míg korábban a 6-7. helyen álltunk a hazai fuvarozással – mondta a miniszter, és sorolta a szabályozási keretrendszert.
Minimális szolgáltatási díj jön
Nagy Márton a konferencián bejelentette: a minimális szolgáltatási díj bevezetésén és az alvállalkozók számának a maximalizálásán, szabályozásán dolgozik a kormány, októberben döntés lehet ebben a kérdésben – mondta a miniszter.
A lehetőségekről a miniszter azt mondta: relatíve új kamionokkal rendelkezünk, alapvetően környezetkímélő is a flotta. Németországból importálunk, oda exportálunk, de Olaszország és Ausztria is fontos végcél-országok ebből a szempontból.
Nagy Márton azt problémának nevezte, hogy a GDP-n belüli súlya a raktározás-szállítmányozásnak kisebb mint a régióban „nem tudunk az élre ugrani”. “Itt hihetetlen nagy az oppotunity” – jelentette ki.
Végül Röszkére visszatérve azt mondta a konferencián: a problémától nem elfordulni kell, hanem nekifogni egy nagyszabású fejlesztési tervnek.