Az elmúlt években a Facebook felhasználói rengeteg digitális tartalmat halmoztak fel. Ismerőseikkel és barátaikkal a kapcsolati háló elsődleges csatornája maga a közösségi oldal lett, gyakorlatilag ezen zajlik az élet. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a rendszer adta lehetőségek mellett a hibafaktorok felismerésével a virtuális világban is érvényt szerezzen a bűnözés. De vajon milyen értékekre bukkanhat ma itt egy kiberbűnöző?

Dr. Bányász Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Tanszékének adjunktusa segített válaszokat találni: „Nagyon sokféle motivációt azonosíthatunk az ilyen támadások kapcsán. Érdemes különválasztani a konkrét, célzott, egyénre irányuló támadásokat és a tömeges »halászásokat«. Lehet motiváció például személyes bosszú, ilyenkor a feltört fiókkal okoznak kárt az áldozatnak, például személyes beszélgetések nyilvánosságra hozatalával, vagy a nevében az ismerősei számára írt kompromittáló üzenetekkel. Ez azonban a ritkább eset, a leggyakoribbak az olyan esetek, amikor egy ismerősünk üzenetben kér segítséget tőlünk, mert kizárta magát a saját Facebook-profiljából. Ez egy rendkívül ügyes támadás, mivel ilyenkor a támadó az empátiánkra alapoz. Ezeket az eseteket social engineeringnek nevezzük.”

Felmerül a kérdés, hogy a segítségnyújtásunkból hogyan válunk önmagunk ellenségévé?

Amikor azt gondoljuk, hogy ebben a szituációban a Facebook küldi a nyolc jegyű kódot, akkor valójában a támadó kezdeményezte a fiókunk helyreállítását, és a Facebook által küldött kód valójában a jelszómegváltoztatási kísérletet ellenőrzi. Amikor ezt kapjuk meg és küldjük tovább az ismerősünk számára, abban a hitben, hogy ezáltal majd visszanyeri a fiókját, sajnálatosan mi kerülünk csapdahelyzetbe, hiszen ekkor zártuk ki mi magunk is önmagunkat saját profilunkból. Az elküldött kód ismeretében fogja tudni megváltoztatni a jelszavunkat a támadó.

A megszerzett profilok segítségével azután pénzügyi csalásokat hitelesítenek. „Gyakran jelennek meg olyan hirdetések a Facebookon, amelyekben több százezer forint értékű terméket most valami hihetetlen akció keretében 749 forintért vásárolhatunk meg. Ezzel természetesen a bankkártyaadataink megszerzését szeretnék elérni. Ha megnézzük ezeket a hirdetéseket, általában rengeteg felhasználó kommenteli őket, hitelesítve a csalást. »Igen, megvettem, másnap meg is kaptam, szuper!« És így tovább. Ezek a kommentek olyan profiloktól származnak, amelyeket a fentihez hasonló módon szereztek meg. Így csupán eszközként szolgálnak bankkártyaadatok ellopásához” – magyarázta el dr. Bányász Péter.

Megelőzés

A szakértő szerint nagyon fontos a felhasználók részéről a szkepticizmus. Az adathalász-támadások jelentős része megelőzhető, ha kellően odafigyelünk. Jó észben tartani, hogy sok esetben az emberi gyarlóságra alapoznak. A fenti példára utalva, amikor valami túl jól hangzik, az biztosan csalás. Az odafigyelés mellett fontos lehet különböző technikai megoldások alkalmazása.

A Facebook (és sok más platform) lehetőséget ad a felhasználóinak a kétfaktoros azonosítási módszerre, amellyel már egy lépéssel többet teszünk a profilunk biztonsága érdekében. A hagyományos felhasználónév és jelszó kombináción kívül a Facebook egy második azonosítási lépést is alkalmaz a felhasználója azonosítása céljából. Ilyen lehet a mobilszámunk, amit, ha megadunk, akkor az azonosítási folyamat részeként kapunk még egy hatjegyű kódot is, amivel bizonyíthatjuk, hogy mi vagyunk a fiók igazi felhasználói.

Ajánlatos azonban valamilyen dedikált azonosító alkalmazást használni, ugyanis az esetlegesen korábban telepített adathalász-alkalmazások láthatják az SMS-einket, és így hozzáférhetnek a fiókjainkhoz. Mindenképpen érdemes ezt a lehetőséget kiaknázni, mivel ezzel sok kellemetlenséget kerülhetünk el.

Dr. Bányász Péter elmondta, hogy noha a százszázalékos biztonság illúzió, elkerülhetjük, hogy áldozattá váljunk.

Például „egy jó jelszószéffel könnyen tudunk biztonságos jelszavakat választani minden egyes profilunkra, akár 100 karakterből is. Emellett frissítsük mindig az általunk használt eszközök operációs rendszereit, és az alkalmazásokat, ugyanis ezek sokszor olyan biztonsági frissítéseket tartalmaznak, amelyek befoltozzák azokat a hibalehetőségeket, amelyeken keresztül megszerezhetik a támadók az adatainkat.”

Feltört életek

A Facebook biztonsági beállításai között ellenőrizhetjük a bejelentkezéseket, és ha azt tapasztaljuk, hogy ezek ismeretlen eszközről vagy helyekről történtek, akkor vélhetően feltörték a profilunkat.

A hekkertámadások során a feltört profilokon gyors módosításokat végeznek el, amelyek a felhasználónév és jelszó páros lecserélésével valósulnak meg. Ezáltal a profil valós felhasználója már csak külső szemlélő marad. A hekkelést követően van, hogy az eredeti profil nevében üzeneteket küldenek az ismerősök számára csalás céljából. De van olyan is, hogy a profil lejáratása a cél, amivel a hírnevet kívánják csorbítani. Az elmúlt években olvashattunk több olyan esetről is, amikor közszereplőket ért kibertámadás, de a közvetlen környezetünk sem marad rejtve, ha nem elég körültekintőek a biztonsági óvintézkedések tekintetében. Ma már vannak olyan ügynökségek, akik arra is specializálódnak, hogy a feltört Facebook-profilokat helyreállítsák. Ez is azt igazolja, hogy olyan mértéket öltött az ez irányú kiberbűnözés, hogy egy kisebb iparág épülhetett rá. Érthető, hogy a megkárosított felhasználók a minél előbbi helyreállítást tűzik ki célul, az más kérdés, hogy sikerül-e visszakapniuk azt a profilt, amit elloptak tőlük.

A közösségi média felhasználóinak felelőssége sem elhanyagolható a kérdésben, hiszen az, hogy mit teszünk elérhetővé a nyilvánosság számára, csakis az egyént terheli. Milyen profilt alkotunk meg? Milyen adatokkal, kapcsolatokkal és digitális tartalommal tesszük a hekkerek szemében vonzóvá a Facebook-oldalunkat? A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is felhívja a figyelmet a szülői felelősségre a gyermekekről készített fényképek megosztása okán. Óvatosságra int, hiszen minden nyilvánosság előtt megosztott digitális tartalom bárki számára hozzáférhetővé válik. Aggódásra adhat okot ez a tény, hiszen innentől kezdve a gyermekekről készült családi videók és képek könnyedén a dark weben is működő pedofilhálózatok tagjainak kezébe juthatnak. Gyakorlatilag a szülők tálcán kínálva adják át a gyermekeikről készült fotókat szabad felhasználásra.

Ne higgyük, hogy ha privát Facebook-üzenetben (Messengeren keresztül) osztunk meg képet, az majd a két pont közötti megosztás keretein belül marad! Ha feltörik a profilunkat, ezekhez a képekhez is hozzá fog férni a támadó. Az Instagram storyban közölt képeknél hasonlóan, hiába tűnik el néhány percen belül a kérdéses tartalom, a támadó számára – miután hozzáfért a profilunkhoz – nem lesz akadály, hogy megszerezze. Kockázatot jelent tehát minden egyes fotó vagy videó privát megosztása is, az aggály nem szűkül le csupán a közösségi platformokra kihelyezett nyilvános megosztásokra.

Részletek a Hetek legfrissebb számában.

Itthon

Veszélyben az Ön Facebook-profilja is, érdemes felkészülnie

kapcsolódó cikkeink