Tegnap jelentették be, hogy levette az OTP Bankot a nemzetközi háborút finanszírozó vállalatok listájáról az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK), miután az Európai Külügyi Szolgálat részvételével folytatott megbeszéléseken az OTP Bank számos kötelezettséget vállalt az orosz piacra vonatkozó jövőbeni terveivel kapcsolatban.
„A NAZK, teljesítve a megállapodás rá eső részét levette a bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, egyúttal arra számít, hogy az OTP Bank haladéktalanul betartja a megkötött megállapodást” – írták.
A Politico adott elsőként hírt arról a kijevi külügyminiszteri csúcstalálkozó előzetesében hogy brüsszeli tisztviselők azt mondták a portálnak: “Kijev és Budapest egy kísérleti megállapodáson dolgozik, amelynek értelmében az OTP bank megváltoztatná egyes műveleteit, és cserébe lekerülne a listáról, megnyitva az utat Magyarország előtt, hogy ne blokkolja az 500 millió eurót az EU-ban. katonai segély Ukrajnának”.
A Politico annak kapcsán írt erről, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a brüsszeli portálnak adott nyilatkozatában megemlítette az Európai Békekeretet is. Ebből az 500 millió eurós részlet kifizetését Magyarország blokkolja addig, amíg Ukrajna nem törli az OTP-t a „háború nemzetközi szponzorainak” a listájáról.
Így most a magyar kormány térfelén pattog a labda, és kérdés, hogy továbbra is blokkolja-e az uniós 500 milliós eurós keretet az ukrán fegyverszállításhoz?
A Politico azt írta diplomáciai források alapján – még a tegnapi ukrán hivatalos bejelentés előtt – hogy ez kézzelfogható közelségbe került.
Szijjártó Péter többször nyilatkozott arról – legutóbb az ATV kérdésére, hogy van-e elmozdulás az OTP ügyében – közölte: „Mindenfajta ígérgetések hangoznak el, meg utalgatások, de hát a legegyszerűbb lenne levenni az OTP-t erről a listáról, pont úgy, ahogy feltették”. A miniszter akkor is megerősítette: a magyar kormány addig nem fog hozzájárulni a fegyverszállítások további támogatásához Ukrajnának az Európai Békekeretből, amíg ki nem törlik a pénzintézetet ebből a jegyzékből.
A kérdés azért is vetődik fel, mert Orbán Viktor a parlamenti szezonnyitó beszédében hangsúlyosan szólt arról, hogy a tanévkezdéskor a kárpátaljai munkácsi középiskola ukrán vezetése megtiltotta, hogy az ünnepségeken a magyar Himnuszt énekeljék, a magyar iskolákat ukrán iskolákká akarják alakítani, és ha ez nem megy, be akarják záratni.
A miniszterelnök leszögezte:
Ukrajnát semmilyen kérdésben nem támogatjuk a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítják azokat a törvényeket, amelyek garantálták a magyar emberek jogait.
Hogy ez a kijelentése érvényes-e az 500 milliós EU-s utalásra is, nem teljesen egyértelmű.
Ukrajna EU-csatlakozásának az ügyére viszont igen, ezt Szijjártó Péter is többször egyértelművé tette. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott a nagyköveti értekezleten, de sajtótájékoztatón is, hogy amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbségnek, az ott élő magyar embereknek korábbi szerzett jogait, addig a magyar kormány nemzetközi téren nem tudja támogatni Ukrajnát, az EU-s csatlakozási tárgyalások megkezdését sem.
Ami az OTP-t illeti, Orbán Viktor miniszterelnök júliusban a tusnádi beszédében külön kitért az ügyre, és azt mondta: az a támadás, amit az ukránok indítanak “a szegény kicsi magyar OTP ellen”, nem más, mint a hungarofóbia megnyilvánulása. Ezért vissza is kell utasítanunk.
Pénteken az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) ideiglenesen felfüggesztette az OTP-t a listáról, de akkor Paczolay Máté külügyi szóvivő úgy nyilatkozott: nem tekintik lényegi változásnak az ideiglenes intézkedést.
Az OTP már májusban pontról pontra cáfolta azokat az ukrán vádakat, melyek alapján a pénzintézet felkerült a háború szponzorainak az ukrán listájára.
A tegnapi Kijevben tartott külügyminiszteri csúcs végére ugyanakkor, ahogyan a Politico jelezte is, végleg levették az OTP-t az ukrán háborús nemzetközi szponzorainak a listájáról.