Az Európai Bizottság eurómilliárdos forrásokat készül átengedni Magyarországnak, amiket jogállamisági aggályok miatt befagyasztottak – írja a Financial Times. Az üzleti lap forrásai szerint Brüsszel ezzel látja biztosítva, hogy Budapest támogatását az EU-s költségvetési keretterv növeléséhez és a jelentős pénzügyi segítség biztosításához Ukrajnának.
A tavaly december óta befagyasztott források felszabadítása Orbán Viktor miniszterelnök győzelmét jelentené, aki megfogadta, hogy addig nem járul hozzá az uniós költségvetés megemeléséhez, amíg vissza nem áll Magyarország hozzáférése az EU-s forrásokhoz.
Az Európai Bizottság november vége előtt mintegy 13 milliárd eurónyi finanszírozást kíván feloldani – mondta el az FT-nek három, a megbeszélésekről tájékoztatott tisztviselő.
Közülük ketten mondták azt, hogy az EU-s források folyósítását részben az indokolja, hogy az EU-s költségvetés emeléséhez Orbán Viktor támogatását megszerezzék. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter doorstep sajtótájékoztatón tesz bejelentést az uniós pénzekkel kapcsolatban.
Ami a kohéziós EU-s pénzeket illeti, a jogállamisági mechanizmus eljárás keretében Brüsszel zárolt 6,3 milliárd euróhoz való hozzáférést Magyarország számára – a feloldás és utalás feltétele a 27, a Bizottság által meghatározott “mérföld”, “szupermérföld” maradéktalan teljesítése.
Miért akarja a Bizottság az EU-s büdzsét 100 milliárd euróval módosítani?
Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság 66 milliárd eurós keretemelést javasolt a 7 éves EU-büdzsében. Ezt még egy Ukrajnának szánt, 33 milliárd euró összegű kölcsönnel egészítenék ki – ezért beszélt a miniszterelnök 100 milliárd euróról.
Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság javaslatában szerepel továbbá 4 évre szólóan 1,9 milliárd euró béremelésekre: azoknak a brüsszeli, strasbourgi alkalmazottaknak – biztonsági őrök, takarítók, vendéglátóipari személyzet – akikre a belga vagy a luxemburgi törvények vonatkoznak. és akik fizetésének egy bonyolult egyenlet alapján követnie kell az inflációt. De ebből a tételből a megemelkedett rezsi- és adminisztratív költségeket is biztosítanák.
A módosított 7 éves EU büdzsében Ursula von der Leyenék plusz 2 milliárd eurót a határvédelemre költenének.
Orbán győzelme? “Időbeli egybeesés”
Orbán Viktor júliusban Tusnádon beszélt arról, hogyan juthat hozzá Magyarország az EU-s pénzekhez. A miniszterelnök azt mondta:
“Ezt úgy kell csinálni, hogy az Európai Unió költségvetése a csőd szélén áll. Azt kéri a tagállamoktól, hogy fizessünk be mintegy 100 milliárd eurót, és módosítsuk a hétéves költségvetést. De ahhoz egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész”
– fogalmazott akkor a miniszterelnök.
Tusnádon Orbán Viktor az EU-s források érkezésének a jelentőségét azzal írta le: “hogyha ezekhez a forrásokhoz Magyarország nem jut hozzá, akkor persze másképpen néznek ránk a pénzpiacokon is, ahol üzleti alapon lehet hitelhez jutni. Ebből a szempontból az indirekt hatása ennek a tényezőnek talán még nagyobb, mint a direkt” – magyarázta.
Ugyanakkor azt világossá tette, hogy nincs szó “zsarolásról”, az egyik Kossuth Rádiós interjújában Orbán Viktor az Európai Unióban közelező együttműködésről beszélt, és
az európai uniós pénzek kapcsán az “időbeli egybeesésről”.
Arról, hogy Magyarország nem fog hozzájárulni az EU-s költségvetés módosításához Orbán Viktor még júniusban elmondta a véleményét. Az akkori brüsszeli videóüzenetében – nekiszegezte Brüsszelnek a kérdést, hogy “hol a pénz” – a június 29-ei EU-csúcs előtt szóvá tette: a Bizottság úgy kér több pénzt, közel 19 milliárd eurót a helyreállítási alap (NGEU) infláció miatt megemelkedett kamatainak a visszafizetésére, hogy „Magyarország és Lengyelország ebből eddig egy centet sem látott” – tette szóvá a miniszterelnök még hónapokkal ezelőtt.
Arról, hogy Kijev levette a háborús szankciós listáról az OTP-t, és hogy ezért mit várnak el a magyar kormánytól, itt írtunk.