Bő tíz év alatt két szegednyi honfitársunk tűnt el Magyarországról: a legfrissebb népszámlálás végleges adatai szerint hazánk népessége 9 603 634 fő, ami kevesebb, mint 2011-ben. Emellett folyamatosan öregszik a társadalom,
a lakosság 21 százaléka – mintegy 2 millió ember – időskorú, 65 éves vagy annál idősebb. Jól jelzi az idősödő korstruktúrát, hogy a 65 évesnél idősebbek száma 42 százalékkal meghaladja a 15 év alattiakét.
A legfrissebb népszámlálás adataiból az is kiderül, hogy a 30 év alattiak körében 8-ról 12 százalékra emelkedett a házasságkötések száma, pezsgőbontásra ugyanakkor nem lehet okunk: a tavalyi felmérés adatai szerint 190 637 harminc éven aluli magyar volt házas, ez a szám 20 évvel ezelőtt még 466 684 volt. Hazánk lakosságának a harmada soha nem élt házasságban, az 50 év alatti férfiak 62 százaléka nőtlen, az ilyen korú nőknek pedig az 57 százaléka hajadon.
Az elváltak aránya is nőtt a társadalomban az elmúlt húsz évben. Míg 2001-ben a magyar lakosság kevesebb mint 9 százalékának volt elvált a családi állapota, tíz éve 11,55 százalék, a legfrissebb adatok szerint pedig 12,29 százalék.
Bár kormány mindent megtesz, hogy növelje a magyarok gyermekvállalási kedvét, a számok alapján nem igazán megy át az üzenet: 2001 óta folyamatosan nő a gyermektelenek aránya, igaz, nem drámai mértékben: 25,66 százalékról 27,27 százalékra. A nők 73 százaléka vállalt gyermeket az élete során: 23 százalékuk egy, 35 százalékuk két gyermeknek adott életet.
Kisebbségben a vallásosak
A népszámlálás projektvezetője, Kovács Marcell elmondta, hogy a vallásosságot érintő adatokat árnyalja a meglehetősen magas nemválaszolási arány. Több mint egymillió fővel többen nem nyilatkoztak a felekezeti hovatartozásukról (3,85 millióan), továbbá 1,55 millióan mondták azt, hogy nem vallásosak, így a lakosságon belül a vallásosak aránya 50 százalék alá csökkent. A válaszadók körében ennél jobb az arány, közülük 73 százalék vallásosnak mondta magát.
A nem keresztény vallások között jelentős mértékben nőtt a muszlimok és a buddhisták száma.
Amiben Magyarország jobban teljesít
A tavalyi népszámlálás adatainak elemzése során több egyértelműen pozitív trend is kirajzolódik a magyar társadalomra vonatkozóan.
A népesség csökkenése mellett is jelentős mértékben növekszik a dolgozó magyarok száma: 2011-ben 3,9 millióan voltak, 2022-ben viszont már 4,7 millióan. A teljes népesség 49 százaléka volt foglalkoztatott 2022-ben. A munkanélküliek aránya Északkelet-Magyarországon, Délnyugat-Magyarországon helyenként a 10 százalékot is meghaladja.
2022 októberében a felnőtt lakosság harmada rendelkezett érettségivel, további 22 százalék pedig diplomás volt. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent, a szakmai oklevéllel rendelkezők 21 százalékos aránya pedig alig változott 2011-hez képest.
Összességében tehát elmondható, hogy a magyar lakosságnak a tizenegy évvel korábbinál jelentősen magasabb szintű az idegennyelv-ismerete, az iskolai végzettsége és a digitális jártassága is. A több mint 10 éve meghirdetett munka alapú társadalom víziója tehát számokban mérhetően is valósággá vált. Más kérdés ugyanakkor, hogy a családbarát kereszténydemokrácia ideája miért nem hozott demográfiai/szellemi fordulatot a magyar társadalomban.
A teljes cikket a Hetek aktuális számában olvashatja el.