Orbán Viktor azt mondta: első pillantásra az ember azt mondaná, hogy a költségvetés nem engedheti meg magának ezt a nyugdíjemelést. Mint fogalmazott, a költségvetést, mindig hiányra tervezik: Magyarország megtermel egy adott mennyiségű pénzt, de mindig többet költenek, a különbözetet általában hitelből finanszírozzák. Szerinte akkor leszünk egy nagyon erős, stabil, boldog ország, ha az emberek azt fogják hallani, hogy a költségvetés pluszban zár, de a magyar költségvetés nem ilyen, ezt még tönkretették a kommunista rendszerben, Bokros Lajos nevét említette, aki szerinte ebben élen járt.
A miniszterelnök szerint nem lehet megtenni a nyugdíjasokkal, akik a szocializmusban egy viszonylag alacsony fizetést kaptak, hogy azt mondják nekik, nem kapják meg, ami jár. Mi nemzetben, hazában, emberekben gondolkodunk, mi ezt odaadjuk, hiába volt covid-válság, nem vettünk el semmit, mint a Gyurcsány-kormány – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Hozzátette, szeretné, ha az ország érezne némi büszkeséget amiatt, hogy háborús időben a nyugdíjak emelését fenn tudjuk tartani, ez nem mindenhol evidens. A kormánynak van egy megállapodása a nyugdíjasokkal 2010-től:
a nyugdíjasok nagy része támogatja a kormányt, a kormány pedig visszaadja nekik azt, amit Gyurcsányék elvettek, és eszükbe sem jutott, hogy például elvegyék a 13. havi nyugdíjat, amit visszaadtak nekik.
Infláció: a “fejszecsattogás” meghozta az eredményt
Sokat tanul, amikor háború, uniós szankciók vannak. Ami az inflációt illeti, egy darabig a hagyományos ösvényen haladtak, “a kormány értelmesen viselkedett”, a jegybank pedig a saját eszközeivel próbálta meg kezelni az inflációt. “De a jegybanknak beletört a bicskája az inflációba”. Az bokor volt, de fává terebélyesedett, “ide fejsze kellett” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a műsorban arra, hogy magas az infláció, novemberre lehet-e egyszámjegyű.
“Fejszéje a kormánynak volt, megpróbáltak rendet rakni”. Be kellett avatkozni, sikerrel jártunk, a “fejszecsattogás” meghozta az eredményt. “Szóval, ezt megcsináltuk” – jelentette ki a miniszterelnök az infláció letöréséről, és felsorolta azokat a nem hagyományos eszközöket is – köztük az árstopokat -, amivel a kormány küzdött az infláció letörése érdekében.
Év végére 10 százalék alatti, egyszámjegyű lesz az infláció, jövőre pedig már 4-5, 5-6 százalékos lesz a jegybank előrejelzése szerint.
“Nagy tudás a jegybanki tudás, a legjobban fizetett” – erre is kitért a válaszában a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyosan szólt a reálbéremelkedésről és a gazdasági növekedésről is, mint mondta, “igennel válaszol arra, hogy megkezdődött a reálbéremelkedés folyamata” – augusztust említette ennek kezdeteként-, a harmadik negyedévben pedig már lesz gazdasági növekedés is, és látott olyan nemzetközi gazdasági elemzéseket, hogy 2024-ben Magyarországon lehet a legmagasabb a gazdasági növekedés – mondta.
Mindez megadja a reményt, hogy 2024 a gazdasági visszanövekedés éve lesz – jelentette ki Orbán Viktor.
Háború
Orbán Viktor a háborúval kapcsolatban azt mondta: már annak kitörésekor másképp láttuk ezt, mint a nyugati világ többi része, mi azt mondtuk, ez nem a mi háborúnk, ez egy szláv testvérháború, a cél, hogy elszeparáljuk, megakadályozzuk, hogy tovább terjedjen, a nyugati világ viszont azt mondta, ezt globalizálni kell. Be lehet szállni egy háborúba, van olyan, ha meg tudod mondani, mi a célod, és ez elég magas rendű ahhoz, hogy emberéleteket kockáztass, illetve az eszközrendszered-megfelelő-e, de ha ezekre a kérdésekre nem tudod a választ, eszedbe ne jusson háborúzni! – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: a nyugat ezt a mérlegelést nem végezte el.
Most Ukrajnában sokan meghalnak, árván, özvegyen maradnak, egyre veszélyesebb fegyvereket vetnek be, amelyek már nem korlátozódnak a frontvonalra, elérhetnek minket is – mutatott rá.
Ukrajna EU-tagságáról: “Nem tudjuk mekkora a területe, a népessége”
„Azzal biztatjuk magunkat, hogy a magyaroknak nem igaza van, hanem igazuk lesz” – mondta Orbán Viktor a műsorban a háború kapcsán, hogy Nyugaton érzékelhetőn csökken Ukrajna támogatottsága.
Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról azt mondta: ehhez minden uniós országnak hozzá kell járulnia. A magyar parlamentet tekintve egyelőre nem látja a képviselőkön, hogy megszavaznák-e két éve múlva Ukrajna EU-csatlakozását.
Orbán Viktor szerint nagy kérdés, hogy érdemes-e tárgyalni egy háborúban álló országgal a felvétel kapcsán, miközben Ukrajna háborúban áll. Ezért bizonytalan a helyzete, és „nem tudjuk a paramétereit sem”. “Ez példátlan” – jelentette ki a miniszterelnök. “Nem tudjuk mekkora a területe, mekkora a népessége Ukrajnának” – tette hozzá, azt érzékeltetve, hogy ez ezért egy hosszú folyamat lesz.
Uniós pénzek
Arra a kérdésre, miért nem kapta meg hazánk a neki járó uniós forrásokat, úgy válaszolt: az ukránoknak járó pénzzel kapcsolatban „elfogytunk”, nincs már elég arra, hogy segítsük a háborús országot, ha tovább finanszírozzuk Ukrajnát, az azt jelenti, hogy a tagállamoknak többet kell befizetniük, de kevesebbet fognak kapni. Orbán Viktor szerint ő óvatos az Ukrajnának nyújtott támogatás ügyében, Brüsszelnek az a válasza, hogy vegyünk fel hitelt, de mint fogalmazott, ő a szocializmusban nőtt fel, ezt már megtapasztalta. Ha olyasvalakinek adunk hitelt, aki nem tudja visszafizetni, az azt jelenti, hogy odaadtuk a gyerekeink és unokáink pénzét valaki másnak. Mint mondta, lehet, hogy a nekünk járó pénz egy része már nincs is meg, hanem Ukrajnában van.
Úgy látja, körülbelül 3 milliárddal tartozik Brüsszel Magyarországnak, miközben időhúzás zajlik. Mi befizetjük, amit be kell fizetni, de nem kapjuk meg, ami nekünk jár, így Brüsszel tartozik nekünk.
Azt mondják, az igazságügyi rendszerrel kapcsolatban feltennének néhány kérdést, ezek között olyanok is vannak, hogy például van-e elég iroda – ha elfogadjuk a kukacoskodást, ez akkor is komolytalan – mondta a kormányfő.
Arról, hogy az Európai Bizottság még milyen kérdésekre vár választ a magyar kormánytól az igazságügyi reformcsomag kapcsán, ebben a cikkünkben írtunk.
Orbán Viktor szerint a brüsszeli bürokraták a lengyel választások eredményére várnak, meg akarják buktatni ott a kormányt, egyelőre nem tudni, sikerrel járnak-e. Abban reménykednek, ha ott baloldali kormány jön, Magyarország egyedül marad, de ha nem így lesz, az is felgyorsíthatja a magyarországi pénzek sorsát – fejtette ki.
A EU-s migrációs paktumról: hátrafelé tett lépés
Az uniós migrációs paktumról – amelyről itt írtunk bővebben – Orbán Viktor azt mondta: az egy hátrafelé tett lépés. A migráció egy jövőt nagyban befolyásoló döntés, és nem tud ezzel a kihívással mit kezdeni az Unió – jelentette ki. Elmagyarázta, hogy itt egy történelmi folyamattal állunk szemben: a Földközi-tenger két oldalán eltérő demográfia növekedést láthatunk, és most Afrikából érkeznek hozzánk a migránsok.
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy az unióban egy emberi jogi problémának látják a migrációt, holott az komoly veszélyekkel jár, bűnözés, erőszak, együttélési nehézségek – sorolta.
A miniszterelnök azt mondta, hogy a magyar baloldal, sőt a magát jobboldalnak valló “baloldal” is olyan döntésekhez járul hozzá Brüsszelben, az Európai Parlamentben, amelyekkel a migrációt serkentik.
A migrációt egyetlen módon lehet megállítani: nem szabad beengedni a migránsokat
– jelentette ki.
Csak olyan embereket engedhetünk be a saját országunk területére, akik erre előzetes kérelmet nyújtottak be – mondta, hozzátéve: ha ugyanis először beengedjük a migránsokat, és utána bíráljuk el, hogy maradhat-e, akkor hogy toloncoljuk majd ki őket? Mi meg akarjuk oldalani a migrációt, de úgy, hogy nem engedjük be őket, hanem a kiindulóországukba küldünk segítséget – mondta a miniszterelnök.
A Száhel-övezetben van a legnagyobb baj, ezért a kormány kész arra, hogy részt vegyen a térség stabilizálásában – hangsúlyozta Orbán Viktor.