A miniszterelnök ma reggel a Kossuth Rádiós interjújában összekapcsolta az EU-s pénzek érkezését a lengyel választásokkal – bár úgy fogalmazott, hogy nyílt vitában nem biztos, hogy ezt meg tudná védeni – hogy ha megkérdeznék, “mikor lesz ennek vége, azt mondaná, hogy a brüsszeli bürokraták a lengyel választások eredményére várnak”.
“Rövid időn belül, jó esélyek”
A Kormányinfón tegnap Gulyás Gergely beszélt a költségvetés helyzetéről és arról is, hogy a 3,9 százalékos hiánycél tartható lesz-e. Mint a kancelláriaminiszter mondta, október elején-közepén látják majd a harmadik negyedév számait a PM naprakész adataiból, és akkor azt is meglátják, milyen intézkedéseket kell tenni. Megszorító intézkedések nem lesznek – jelentette ki Gulyás Gergely a tegnapi Kormányinfón. A helyzetet nem látja drámainak, “ha az unió odaadná, ami Magyarországnak jár, akkor az a hiányt jelentősen mérsékelné” – mondta.
“Rövid időn belül jó esélyeink vannak”, hogy megérkezzenek Brüsszelből az uniós források” – a Miniszterelnökséget vezető miniszter erre következtetett az igazságügyi reformmal kapcsolatban a magyar kormánynak küldött bizottsági levélből, a megfogalmazása szerint “sokszempontból primitív, de mindenképp méltatlan” kérdésekből. A levélről, az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság kérdéseiről itt írtunk kedden.
“Ahogy az Európai Bizottság a jogállam kérdéséhez áll, az nagyjából azt jelenti, hogy megvárják a lengyel választást, és ha ott a lengyel kormánypártok nyernek, akkor azt látják, hogy hirtelen teljesültek is az igazságszolgáltatási feltételek
– mondta némi malíciával tegnap Gulyás Gergely.
“Időhúzás van, Brüsszel nem beszél világosan”
Ma reggel a Kossuth Rádiós interjújában Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy mikor jönnek az EU-s pénzek, miért nem kaptuk meg eddig, azzal válaszolt: “ezt nem tudjuk világosan, mert Brüsszel nem beszél világosan ebben az ügyben. Amit ő lát, hogy időhúzás van”.
A miniszterelnök most is azt mondta, hogy 3 milliárd euróval tartozik körülbelül Brüsszel Magyarországnak. “Mi mindig befizetjük azt, amit be kell fizetnünk: pontos elszámolás, hosszú barátság” – fogalmazott. Mint mondta, a 3 milliárd euró “nem gyerekség, mert 400-as árfolyamon számolva az azért 1.200 milliárd forint, ami a magyar gazdaság méretét tekintve egy jelentős summa”.
Orbán Viktor szerint most már nem azt mondják, hogy nem adják oda, hanem azt mondják, hogy az igazságügyi rendszerünk működésével föltennének néhány kérdést. “Most kaptunk éppen kilenc kérdést. Abban ilyenek voltak, hogy van-e elég irodahelyisége a bíróknak? Az európai uniós alkotmány szerint ezekhez a kérdésekhez nekik semmi közük nincs, de még hogyha ezen túllépünk, és elfogadjuk a kukacoskodásukat, akkor is: ezek komolytalan kérdések. Tehát az egész vita most már abszurd” – jelentette ki.
Mint mondta, “mindenki érzi, hogy Magyarország minden vállalást teljesített, Brüsszel meg nem akarja ideadni a pénzt, és kínban fogant, időnyerési célból föltett kifogásokkal él”.
Most, ha arról kérdeznék, hogy mikor lesz ennek vége, vagy meddig tart ez így, akkor azt mondaná – “és lehet, hogy ezt nem tudná megvédeni egy nyílt vitában, és ezért óvatos” -, de úgy látja, hogy a brüsszeli bürokraták a lengyel választások eredményére várnak.
A miniszterelnök meg is magyarázta miért mondja ezt. “A brüsszeliek szeretnék megbuktatni a lengyel kormányt, ne legyen illúziónk: baloldali kormányt szeretnének Lengyelországban. Mindent meg is tesznek ennek érdekében. Nem tudjuk, hogy sikerrel járnak-e” – jelentette ki.
“Október közepén van a választás, és abban reménykednek Brüsszelben, hogyha baloldali kormány jön, akkor Magyarország majd egyedül marad, könnyebben elbánnak velünk. De ha marad a konzervatív kormány Lengyelországban, akkor nincs mit tenni, a két ország egymást mindig meg fogja védeni, és akkor viszont Brüsszelnek kell engedni” – vezette le Orbán Viktor.
Szerinte ez az az esemény, aminek a bekövetkezte így vagy úgy fölgyorsítja majd a magyarországi pénzek sorsát is – mondta a reggeli interjúban.
Lehet, hogy már Ukrajnában van a pénz egy része
De a miniszterelnök arra, hogy miért nem kaptuk még meg Brüsszeltől az EU-s pénzt, azt is felvetette ma a Kossuth Rádióban: “Lehet, hogy annak egy része már Ukrajnában van”.
Mint mondta, “amikor nincs arra sem pénz, hogy Ukrajnának a már megígért összegeket odaadjuk, és újabbakat ígérgetünk, és van valaki, aki nem kapta meg a pénzt, akkor jogos a gyanúper, hogy lehet, hogy az a pénz már nincs is meg” – fogalmazott.
Az EU-s pénz kisimitaná a költségvetést
Az Országgyűlésben hétfőn a szezonnyitó beszédében is kitért a miniszterelnök a brüsszeli pénzekre.
A rezsicsökkentés és a kamatadó kapcsán kijelentette: “éppen ellenkezőjét kell csinálni annak, amit Brüsszel követel. Megszorításokról szó sem lehet!” A családokat védeni kell, a rezsivédelmet fenn kell tartani, a nyugdíjasoknak oda kell adni novemberben az infláció alapján őket megillető további emelést, a munkahelyeket meg kell védeni, az államadósságot csökkenti kell, a belföldi vállalati tulajdont nem csökkenteni, hanem növelni kell, és az év végéig egyensúlyba kell hozni a béreket az árakkal, hogy a fizetések legalább éves átlagban ne veszítsenek az értékükből, és 2024-ben a gazdaság és a bérek is újra növekedésnek induljanak” – jelentette ki a parlamentben.
Mint mondta, nekünk Brüsszelből “nem életidegen gazdasági utasításokra, ezerszer kudarcot vallott megszorítások kikényszerítésére van szükségünk.
Brüsszel inkább adja ide azt a pénzt, ami jár a magyaroknak, és máris fényesebben néz ki az államháztartás helyzete is”.
Szerinte Magyarország könnyedén teljesíteni tudja az idei költségvetési hiánycélt, ha Brüsszel nem gáncsol bennünket. “A nekünk járó összeg ki is simítaná, sőt meggyőződésem szerint ki is fogja simítani a költségvetés egyenlegét” – tette hozzá.
A miniszterelnök a parlamenti beszédében kitért a 100 milliárd eurós EU-s költségvetési keret módosítására is – ami a 27 tagállam egyhangú szavazatát követeli meg -azzal, hogy “mindeközben Brüsszel azt kéri, hogy a tagállamok “dobjanak össze, fizessenek be mintegy 99 milliárd eurót”. Azt kérik – erről az ősszel fogunk majd tárgyalni és vitatkozni -, hogy adjunk még több pénzt Ukrajnának, miközben mi magyarok ezt a háborút nem is támogatjuk. Azt kérik, adjunk pénzt az RRF-programok növekvő kamatainak kifizetésére, miközben nem adják oda a nekünk járó pénzt ebből az alapból. Azt is kérik, hogy adjunk pénzt a brüsszeli bürokraták fizetésemelésére is, miközben belevitték Európát egy reménytelen háborúba, és ránk erőltették a világ legsikertelenebb gazdasági szankcióit – sorolta.
“Azt kérik, adjunk több pénzt, miközben politikai okokból azt is megtagadják tőlünk, ami nekünk járna” – nehezményezte újra.
Tusnádon Orbán Viktor egy “zsákos” hasonlattal már elmondta, hogy az uniós pénzek és az EU költségvetési tervének a módosítása között milyen “szinkronitás”, egyidejűség lehet szerinte.