Ma reggel számoltunk be róla, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság (EB) hétfőn egy levélben elküldte a magyar kormánynak az igazságügyi reform megvalósításával kapcsolatos pótkérdéseket, és nagyjából tíz kérdésről van szó, amelyek a törvénymódosítások végrehajtására vonatkoznak.

Amennyiben majd a visszaérkező magyar válaszokat a Bizottság, Johannes Hahnék pozitívan értékelik, év végére akár megnyílhatnak az eddig a jogállamisági fenntartások miatt blokkolt EU-s kohéziós pénzcsapok, helyreállítási források Orbán Viktorék számára.

Hogy alkalmazza a Kúria a szoftvert?

A brüsszeli levélről megkérdeztük Bóka János tárcáját, az Európai Uniós ügyekért felelős minisztériumot - hogy konkrétan milyen kérdéseket tett fel az Európai Bizottság és idén még megérkezhetnek-e az EU-s források. Az EUM Miniszteri Sajtóirodája a kérdéseinkre azt válaszolta:

“A pedagógusok béremeléséhez szükséges uniós forrásokat azért nem kapjuk meg, mert olyan kérdésekre vár választ hazánktól az Európai Bizottság, mint, hogy van-e elegendő helyisége az Országos Bírói Tanácsnak”.

De mint a válaszukból kiderül: az Európai Bizottság arra is kíváncsi, hogy “a Kúria az ügyek elosztásához szükséges szoftvert hogyan alkalmazza”.

“Mindezek nevetséges kérdések ahhoz képest, hogy 170 ezer tanár fizetéséről és többszáz milliárd forintról van szó” - tették hozzá. A tárca ugyanakkor az atv.hunak küldött válaszában hangsúlyozza:

“Magyarország természetesen a Bizottság újabb, nyilvánvalóan politikai célú időhúzó kérdéseit is meg fogja válaszolni, ahogy az eddigi kérdésekkel is tette” .

13 milliárd euró a tét

Mint megírtuk, több ezer milliárd forintról van szó - az igazságügyi reformcsomag ügyét Varga Judit igazságügyminiszterként “letárgyalta“ Brüsszelben - , a parlament pedig májusban módosította is az érintett jogszabályokat. Így a bírói tanács hatásköre a brüsszeli elvárások szerint például komolyan kiszélesedett. Számos “mérföldkő” ki van tehát pipálva a magyar kormány szerint, kérdés, hogy Brüsszel, az Európai Bizottság még idén, vagy a jövő júniusi EP-választás előtt utalja-e a magyar kormánynak a pénzeket.

Mi is van az igazságügyi reformcsomagban?

Azon kívül, hogy a törvénymódosításokkal megerősítették az Országos Bírói Tanács (OBT) hatásköreit, és megteremtették az ehhez szükséges anyagi feltételeket is, az OBT önálló költségvetési fejezetet kapott. Már idénre plusz forrásokat terveztek az OBT-nek, és a munkájukat igazságügyi alkalmazottak segítik majd.

Az OBT minden igazságszolgáltatást érintő törvényjavaslatot véleményezhet, bővülnek a jogorvoslati lehetőségei, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének pedig kötelező lesz indokolnia azokat a döntéseit, ahol az OBT-nek egyetértési joga van. Az OBT továbbra is személyesen meghallgathatja az OBH és a Kúria elnökjelöltjeit és kizárhatja azokat a jelölteket, akiknek a függetlenségét, pártatlanságát, feddhetetlenségét vagy integritását nem találja megfelelőnek.

Az OBT a jövőben minden bírósági igazgatással kapcsolatos információhoz hozzáférhet majd, a jutalmakra vonatkozó döntésekhez is.

Az OBT előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulhat az Európai Bírósághoz (EUB).

A módosításból az is kiderült: a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben alapvető jogaik sérelmére hivatkozva nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Az OBT azonban megkapja ennek jogát: az Alkotmánybírósághoz fordulhat az igazságügyi miniszterrel szemben, ha a miniszter eltér az OBT véleményétől a bírói álláspályázatok elbírálásával kapcsolatos rendeletek esetén. Az OBT akkor is az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha nem biztosítják számára az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabály tervezetének véleményezését.

Nemcsak a magyarországi helyreállítási tervben lévő négy mérföldkőhöz szükséges, hanem a 2021-27-es források 97 százalékát is érintik a törvénymódosítások - derült ki tavasszal.

Itthon

Itt van Bóka János tárcájának a válasza: Brüsszel levélben kérdezi, elég szobája van-e a Bírói Tanácsnak?

kapcsolódó cikkeink