Bár nemrégiben olyan kormányzati nyilatkozatok hangzottak el, hogy a parlament őszi ülésszakában napirendre kerül a svéd NATO-csatlakozás kérdése, az, hogy a fideszes és KDNP képviselők meg is szavaznák, egyre kétségesebb.
Kiderült ugyanis, hogy egy Svédországban iskolások számára készült oktatóvideóban arról beszélnek, hogy Magyarországon 2010 óta folyamatosan romlik a demokrácia állapota. A Kormányinfón szerdán Gulyás Gergely kancelláriaminiszter erre úgy reagált: nem tudni, hogy valóban lejátszák-e a videót a svéd iskolákban.
“Ha igen, akkor csak azt tudom mondani, Svédország mindent megtesz, hogy Magyarország ne ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást, hiszen ez egy minden alapot nélkülöző vádaskodás és indokolatlan sértés Magyarországgal szemben” – jelentette ki.
Azt is hozzátette, javasolja majd Kocsis Máté frakcióvezetőnek, hogy a frakcióülés elején a képviselőknek játsszák le a videót. Azoknak a képviselőknek, akik négyévente a mandátumért megküzdenek. “És akkor majd döntsék el, hogy kívánják-e ezt az országot a NATO-ban látni” – tette hozzá.
Időközben Szijjártó Péter levelet írt svéd külügyminiszter kollégájának, míg Kövér László vasárnap a Bayer show-ban azt mondta Svédország NATO-csatlakozásáról: “nem biztos, hogy nekünk ezt meg kell szavazni”.
Mivel szerdán és csütörtökön a Fidesz és a KDNP szezonnyitó kihelyezett frakcióülést tart Esztergomban, ott a képviselők nyilván megfogalmazzák az álláspontjukat a svéd NATO-csatlakozás ügyében, az újabb fejlemények fényében.
A kormánypárti oldalon Orbán Viktor májusi katari nyilatkozatát tekintik irányadónak, és a most sérelmezett svéd kisfilm ügye is erre erősített rá: „Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba”. Javulnia kell Magyarország és Svédország kapcsolatának, mielőtt jóváhagyják az északi állam NATO-tagsági pályázatát – mondta a miniszterelnök még tavasszal a Katari Gazdasági Fórumon.
Mivel tavasszal a képviselők megnyugtatása érdekében Svédországban járt egy magyar parlamenti delegáció Hende Csaba vezetésével – és a tagjai némi optimizmussal tértek akkor vissza – most megkérdeztük Hende Csabát, a TAB elnökét, a magyar parlamenti delegáció volt vezetőjét, hogy a szóban forgó kisfilm miatt szükség van-e újabb tisztázó utazásra Stockholmba?
Hende Csaba erre azt válaszolta: “Nincs tervbe véve újabb svédországi utazás”. Munkatársunk felvetésére, hogy ezek szerint azt várják-e, hogy most már egy svéd delegáció jöjjön ide – magas, akár kormányfői vagy külügyminiszteri szinten – a politikus ezt nem cáfolta. De nem is kommentálta, s további kérdésekre sem kívánt reagálni. A szabadeuropa.hu értesülései szerint a magyar kormány a svéd kormányfő vagy külügyminiszter budapesti utazását várja a NATO-csatlakozásról szóló szavazás előfeltételeként. Ezt az értesülést azonban Menczer Tamás külügyi államtitkár hírlapi kacsának nevezte.
A svéd NATO-csatlakozás ügye már több mint egy éve húzódik, úgy, hogy időközben a finn NATO-csatlakozást megszavazta a parlament. Ráadásul a török álláspont is valamivel enyhébb lett a svédekkel kapcsolatban, a török nemzetgyűlés októberben tűzheti nypirendre a svéd ratifikálást a korábbi nyilatkozatok szerint.
A húzás-halasztást sokan nem is értik, márciusban már a szavazás, a svéd egyezmény ratifikálásának egy lehetséges időpontja is megvolt, március 31-én voksoltak volna róla, viszont hamar kiderült, hogy mégsem lesz szavazás.
Azóta pedig lehetséges dátumot sem jelöltek meg a kormányoldalon, azt tűnt sokáig a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a törökökkel előtt még az őszi ülésszakban meglesz a döntés a svéd csatlakozás ratifikálásáról.