“Szívesen segítek, tíz perc alatt megírom azt a törvénymódosítást, ami teljesen összhangban van az Európai Unióval, a Velencei Bizottsággal, a józan ésszel, az ukrán – magyar alapszerződéssel, az ukrán alkotmánnyal, és abban a pillanatban minden problémánk megoldódik” – ezt nyilatkozta Semhén Zsolt a Hír TV Napi aktuálisban annak kapcsán, hogy a hírek szerint úgy tűnik, hogy Kijev kész modosítani a nagy konfliktusokat kiváltó nyelvtörvényt. Az ukrán európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese nyilatkozott erről, mint mondta, Ukrajna kész módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényeit, hogy még az idén megállapodhasson az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
Semjén Zsolt tegnap este a Hír TV-ben leszögezte:
“Kijevnek velünk kell megállapodni. És amíg nincs a magyar kisebbség sorsa garanciálisan rendezve, addig szó sem lehet semmifajta Európai Uniós vagy NATO-csatlakozásról” Ukrajna esetében.
Felidézte, hogy még az Európai Néppárt egyik máltai rendezvényén Orbán Viktor miniszterelnök azt a megoldást javasolta az akkori ukrán elnöknek, hogy az EU-tagországok nyelve legyen hivatalosan elfogadott Ukrajnában. “Ugyanígy az oktatásban is. Az állampolgárság tekintetében pedig szintén az EU- és a NATO-tagországok állampolgárait ismerje el – Semjén Zsolt szerint ez lehet a megoldás.
Mi megértjük az ukránokat, ha ők félnek az oroszoktól, de mi közünk nekünk ehhez? – vetette fel a miniszterelnök-helyettes tegnap a Hír TV-ben.
A legegyszerűbb, amit mi ajánlunk, hogy Ukrajna ismerje el a magyarságot őshonos kisebbsegnek. “Megjegyzem, ha a krími tatárok őshonosak Ukrajnában, akkor a kárpátaljai magyarság legalább 800 évvel őshonosabb”. “Sőt, őshonosabb, mint az ukránok, a magyar államiság cirka ezer évvel korábbi, mint az ukrán” – mondta a KDNP elnöke.
Semjén Zsolt szerint a szerzett jogokat garantáló ukrán-magyar alapszerződéshez krll visszamenni. Az szerinte “nagyon ingoványos” pálya, hogy tárgyalunk, ők jelzik Brüsszel felé hogy valamilyen részletkérdést módosítanak, “amit aztán visszacsinálna, miniszteriálisan vagy legalábbis helyi szinten elszabotálnak. .
Példaként a munkácsi polgármestert hozta fel, “a magyargyűlölő maffiózót”, akit nem tud megfékezni az ukrán hatalom, hiszen “azt művelheti egy magyar iskolával“, amit látunk – mondta a munkácsi gimnáziumban történtekről.
Semjén Zsolt szerint pedig úgy véli, hogy ha egy polgármestert nem tudnak megfékezni Kijevből, akkor hogy várhatnák el, hogy egy ilyen megállapodásnak képesek az ukránok érvényt szerezni. “Hajrá!” – biztatta az ukránokat a garanciális jogokra.
Semjén Zsolt emlékeztetett, a rendszerváltás után Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, Magyarország számára ugyanis létérdek, “hogy legyen egy ütköző állam Oroszország és a Nyugat, az Európai Unió között.
Gulyás Gergelyt is kérdezték erről a Kormányinfón. A kencelláriaminiszter szerint Ukrajna euroatlanti integrációja elől akkor hárul el az akadály, ha a memzeti kisebbségi jogokat garantáló ukrán törvenymódositás megszületik, azaz, ha azt az ukrán parlament elfogadja és hatályba is lép.
Nemrégiben Szijjártó Péter az ATV kérdésére a munkácsi botrányos tanévnyitó után -ndm engedték a magyar hinmuszt eljátszani és betoltották a magyar zászlót is – megerősítette: „Az nem megy, hogy egy olyan országgal az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez hozzájáruljunk, amely az egyik legalapvetőbb közös európai értéket sérti meg”.