Egyre többen spórolnak, ez pedig már a boltok forgalmán is meglátszik. A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom 7,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az élelmiszerüzletek esetében 4 százalékkal kisebb a forgalom a tavalyinál, a nem élelmiszert árusító boltok esetében 5,5 százalékos a visszaesés. Leginkább a benzinkutak forgalma csökkent, átlagosan 20 százalékkal. Szakértők szerint a forgalomcsökkenésnek két fő oka van: az egyik a magas infláció, a másik, hogy csökkennek a reálbérek.

"Ugyanabból a termékből egy kevésbé jó minőségűt vagy adott esetben egy saját márkást vásárolnak az emberek. Nyilvánvalóan a mennyiségen nehezen tudnak az emberek spórolni, ezért marad a minőség. Az, hogy vannak helyettesítő termékek, az is egy lehetőség, de alapvetően inkább az egy termékcsoporton belül lefelé vásárlás az, amit tapasztalnak a kiskereskedelmi láncok"

- mondta Szász Péter, a Portfolio elemzője az ATV Híradó stábjának.

"Egy átlagos magyar család kiadásainak 70 százalékát az élelmiszerek, az energiaköltség és az üzemanyag teszi ki. Mindegyik kategóriában drasztikus áremelkedés tapasztalható" – ezt már Raskó György hangsúlyozta, aki szerint a közeljövőben nem várható fogyasztásnövekedés. Ám ez szerinte csak akkor valósulhat meg, ha lesz egy komolyabb reálbér és reáljövedelem-növekedés. Azonban ez egyelőre nincs láthatáron. Mint mondta, a csökkenés tovább fog nőni. Az élelmiszerkereskedelem például már 20 hónapja csökkenésben van.

A Demokratikus Koalíció szerint a KSH adatai egyértelműen azt mutatják, hogy az embereknek elfogyott a pénze, amiért a kormány politikája a felelős.

"Mára egyértelmű, hogy kudarcba fulladt az áremelések és a megszorítások politikája. Azzal, hogy a kormány a családokkal és a vállalkozásokkal fizettette meg az elhibázott orbáni gazdaságpolitika árát, recesszióba lökte a magyar gazdaságot és visszavetette a boltok forgalmát" - emelte ki Barkóczi Balázs, a DK országgyűlési képviselője.

A KSH pénteken közli az augusztusi inflációs adatot. A miniszterelnök korábban azt mondta 16 százalék körülire várja a pénzromlás mértékét. A júliusi adat 17,6 százalék volt.

Itthon

Szakértők: Többet fizetve egyre kevesebbet vásárolunk a magas infláció és a reálbérek csökkenése miatt

kapcsolódó cikkeink