A 2019-es európai parlamenti választás során Magyarország 21 képviselőt küldött Brüsszelben: a Fidesz 13-at, a DK 4-et, a Momentum 2-t, a Jobbik és az MSZP- Párbeszéd pedig 1-et - 1-et. A következő EP-választásra sem kell sokat várni, 2024 június 9-én lesz.

Az eddigiektől eltérően az MSZP közös ellenzéki listát állítana, mert szerintük csak akkor lehetnek hatékonyak, ha nem csak - az ugyanazon a napon tartott - önkormányzati, de az EP választáson is összefognak. A DK hallani sem akar közös listáról. Barkóczi Balázs oktatási árnyékminiszter arról beszélt, hogy nem fognak belemenni a közös listába, de hasonlóképpen vélekedett Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese.

,,Az EP választás végre egy olyan választás, ahol nem kell kompromisszumokat kötni, mindenki szavazhat arra a pártra, aki neki a legszimpatikusabb és emiatt az összefogásnak, a teljes összefogásnak semmi értelme nincsen"

– fogalmazott a Momentum politikusa. A Jobbik-Konzervatívok az MSZP javaslatát komolytalannak tartja, szerintük egyes pártok nem tudnak, vagy nem akarnak tanulni a tavalyi választás hibáiból. Teljes ellenzéki összefogásban nem, de egy közös lista létrehozásán gondolkodik a Párbeszéd-Zöldek az LMP-vel. A Párbeszéd szerint jól haladnak az ezzel kapcsolatos tárgyalások, de az LMP nem akarta kommentálni Híradónknak a közös lista gondolatát.

Az MSZP szerint csak a teljes ellenzéki összefogás lehet a megoldás

Az MSZP csak a teljes ellenzéki összefogást tartja járható útnak, szerintük ennek hiányában a Fidesz az Európai Parlamentbe is kétharmaddal jut be, ami tovább gyengíti őket, és ezt látnia kellene a többi pártnak is. ,,Ha a Jobbik ebben nem kíván részt venni, akkor szíve lelke rajta, de a demokratáknak többségének össze kell fogni. 2022-ben, ha nincs összefogás, akkor az ellenzék ennyi parlamenti mandátumhoz sem jutott volna" – vélekedett Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője úgy látja, a DK és a Momentum azért is határolódik el a közös listától, mert egyedül is be tudnak jutni az EP-be.

,,Nekik nem érdekük, hogy egyfajta taxiként magukkal vigyenek kisebb pártokat, akik viszont a mostani mérések alapján úgy tűnik, hogy nem képesek arra, hogy bejussanak az Európai Parlamentbe"

– magyarázta Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. A teljes ellenzéki összefogásra nem lát esélyt a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke sem, ami szerinte egyébként megkönnyítené az ellenzéki szavazók dolgát.

,,Épp most csináltunk a nyár vége felé egy nagy mintás kutatást. 76 százalék az összefogást szeretné, tehát miközben az ellenzéki pártok harcolnak egymással, üzengetnek egymásnak, ha hír van egyáltalán róluk, akkor is az, hogy ki, kivel nem. Aközben a szavazóik pont az ellenkezőjét gondolják, azt gondolják, amit az MSZP-sek gondolnak" – vélekedett Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az ellenzék legutóbb a 2022-es országgyűlési választáson indult közös listán, akkor a Fidesz 2/3-dal nyert, negyedszerre.

Itthon

Egyedül maradt az MSZP, a többiek hallani sem akarnak teljes ellenzéki összefogásról az EP-választáson

kapcsolódó cikkeink