A héten kormányülés volt. A miniszterelnök szerdán azt írta közösségi oldalán, hogy többek között a béremelésekkel foglalkozik a kabinet. Arról, hogy pontosan milyen döntések születtek, Gulyás Gergely számolt be a csütörtöki kormányinfón. Külön szót ejtett a bérekről, a tanárhiányról és arról is, miért pont azokat a külföldi vezetőket hívták meg az államalapítás ünnepére, akiket.
Péntek reggel pedig Orbán Viktor adott interjút a Kossuth Rádiónak, most ennek részletei következnek.
Augusztusban 16 százalék körül lesz az infláció
Csökkentek a reálbérek Magyarországon – többek között erről beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint az a cél, hogy az év második felében a bérek növekedése utolérje az árakét.
Orbán Viktor emlékeztetett: 1990-ben rendkívül alacsony szinten álltak be a fizetések Magyarországon. Van egy nagy történelmi lemaradásunk, ezért nincs lehetőség higgadt bérpolitikára – mondta a kormányfő.
A béremeléseknél a munkaadóknak és a munkavállalóknak meg kell állapodniuk egymással, a kormány ezt segíti és csak akkor avatkozik be, ha baj van – tette hozzá.
Nem vagyunk kint a vízből – mondta a miniszterelnök, mivel júniusban és még júliusban is az infláció meghaladta a bérek emelkedését.
Augusztusban 16 százalék lesz az infláció, a bérek növekedése ezt elérheti vagy meghaladhatja – tette hozzá Orbán Viktor,
aki azt is mondta: kemény őszünk lesz, de reméli, hogy a béremelkedés mértéke és az infláció mértéke közel lesz egymáshoz.
2010 után két évig romokat takarítottak – jelentette ki a miniszterelnök, aki elmondta azt is: 2012 óta nem volt olyan év, amikor reálbércsökkenés lett volna. Az idei év első felében igenis volt, megrángatta a családokat – ismerte el Orbán Viktor, hozzátéve: fontos, hogy a második fél év korrigálja az első fél évet.
Kik azok az árspekulánsok?
Az áremelkedés egy bizonyos mértéke magyarázható azzal, hogy külföldről hozzuk a gázt, és a háború, a brüsszeli szankciók miatt is az árak az egekbe szöktek. A tavalyi évben 4000 milliárddal fizettünk többet úgy, “hogy mi semmit olyat sem csináltunk” a magyar gazdaságban, ami ezt indokolta volna. Ez a külső tényezők miatt történt. Ez az óriási összeg kiment a magyar gazdaságból – mondta a miniszterelnök a műsorvezető kérdésére, hogy azt mondta egy hete, hogy jövőre akár 5 százalékos lesz az infláció, de az árspekulánsokat hosszú távon lehet-e kezelni.
Volt egy olyan része az áremelkedéseknek, amit nem láttam indokoltnak – mondta. Magyarországon nincs piacellenes hangulat, a tisztességes profit ellen sem, de a multik sokkal magasabban tartották az árszintet, mondván, hogy ha már úgyis elszabadultak az árak, akkor ők is magasabbat szabnak, “ezért nevezem őket árspekulánsoknak”. Ez ellen védekezni kell, “itt fogakat, erőt, karmokat kellett a kormánynak mutatni, ez meg is hozta az eredményt”. A Versenyhivatal jogosítványai megmaradnak, hogy ezek a trükkök ne folytatódhassanak – jelentette ki a miniszterelnök.
Vért izzad a pénzügyminiszter – mondta arra Orbán Viktor arra, hogy marad-e a rezsicsökkentés. “1078 milliárdot adott oda a kormány az év első hónapjában rezsitámogatásra”. Minden családnak 181 ezer forinttal lenne magasabb a rezsiszámlája, ha a kormány ezt nem adná – jelentette ki, hangsúlyozva: egész Európában itt a legolcsóbb a gáz és az áram ára. A brüsszeliek, a Bizottság ezt támadja, “mindenféle levelet írogatnak”, mert szúrja a szemüket.
Mi úgy adjuk olcsón, hogy drágán vesszük – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy “mert most drága”. És Brüsszel megtámad minket, de nekünk meg kell védeni a magyar rezsicsökkentést, és meg is védjük.
Orbán szerint 2024-ben újra növekedhet a magyar gazdaság
2023 az infláció letörésének az éve, 2024 lehet a gazdasági növekedés újraindításának éve – mondta a miniszterelnök. A gazdasági visszaesés oka szerinte, hogy az infláció letörése érdekében megemelkedtek a kamatok, ezért ezeket nem tudták használni a vállalkozók, és ha nincs hitel, nincs növekedés sem. Ha csökkennek a kamatok, beindul a növekedés – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint
a harmadik és negyedik negyedévben már javulhatnak a gazdasági mutatók, de igazán 2024-ben indul be a magyar gazdaság.
Ma 4,8 millió ember dolgozik Magyarországon, 2010-ben 3,6-3,7 millió ember dolgozott az országban, ma egymillióval többen – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Törökország, Azerbajdzsán, Katar és az energia
Ahhoz, hogy tudjunk értelmesen beszélni a rezsicsökkentésről, először energiára van szükség – jelentette ki Orbán Viktor. Az energiaforrások beszerzéséért Szijjártó Péter felel, aki a miniszterelnök szerint „ragyogóan oldotta meg” a feladatát. Eddig egyszerű volt a helyzet: az oroszokkal megállapodtunk és Ukrajnán keresztül érkezik az orosz gáz Magyarországra – tette hozzá a miniszterelnök. Most viszont az oroszokkal szemben szankciók vannak, „az ukránok bemondták az unalmast”, az Északi Áramlatot felrobbantották, akik ezt a műsort hallgatják, úgyis tudják, kik – fogalmazott a kormányfő.
Korábban az oroszok és az ukránok, ma
Erdogan elnök úr kezében van a csap.
A kormányfő azt is elmondta: Törökországba az energia Azerbajdzsánból, Türkmenisztánból érkezik gáz (a türkmének eddig Kínába adták el a gázt, de oda most az oroszok is elkezdtek exportálni). Azerbajdzsánból áramot is akarnak behozni – jelentette ki a miniszterelnök.
Az energiapiac átalakulása miatt az elmúlt időszakban Katarban egymásnak adják a kilincset a nagyfiúk – fogalmazott a miniszterelnök. Ő maga háromszor találkozott a katari vezetőkkel: Dohában járt a futball vb-n, majd májusban is járt Katarban, most pedig a katari emír járt Budapesten. Arról tárgyaltak, hogy hajókon érkezik katari gáz Magyarországra – mondta Orbán Viktor.
„Lassúak és buták csak a nagyok lehetnek”
“Lassúak és buták csak a nagyok lehetnek” – jelentette ki a miniszterelnök, amikor a műsorvezető arról kérdezte, hogy milyen előnyt jelent Magyarország számára a keleti nyitás, a keleti országokkal a jó kapcsolat az energiabeszerzés/ellátás szempontjából, a vb idején a diplomáciai nagyüzem.
“Óriási előnyt jelent. Egy Magyarország méretű ország nem engedheti meg magának, hogy buta legyen”, “az ereje az eszében van”, így lehet lépéselőnye a nagyobb országokkal szemben – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor azt mondta: a magyar sajtó felvetette, hogy “mi a fészkes fenét” akarunk mi ezektől az országoktól, miért barátkozik Magyarország a türk országokkal. A következő évtizedekben meghatározó lesz ez a térség – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Ezek a kapcsolatok most kamatoznak, mert előrébb vagyunk, mint több más ország – hangoztatta, a kulturális hátteret is hangsúlyozva.
A gyorsaság, a jövő megértése fontos – mondta Orbán Viktor, aki utána azt fejtette ki, hogy “a gondolkodás nem hatalom kérdése, ha az ellenzék jó, színvonalas vitákhoz segítene minket, akkor az jót tesz az országnak”.
A kérdés kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy mi nem akkor kezdtünk fegyveripart fejleszteni, amikor kitört a háború, Zalaegerszegen már megnyílt egy fegyvergyár.
Atlétikai vb, stadionok
A Budapesten zajló atlétikai vb-ről Orbán Viktor azt mondta: szép és barátságos lett a stadion, amely a világ legjobbjai közé tartozik. Ráadásul a kapukon belül a barátságosság, a fairness uralkodik. A miniszerelnök szerint a világbajnokságra ide látogató külföldiek jól érzik magukat. gy olyan ország vagyunk, ahol a szeretet keresztény gyökerei még léteznek a távolról érkezett felebarátainkkal szemben is – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az új stadionokba a sporton kívüli világ is beköltözött. A Puskás Stadionban több koncert, mint sportesemény volt. A nyugati világ kulturális produkcióinak áradata nem áll meg Bécsnél, eljön Budapestig – hangsúlyozta Orbán Viktor.