Csaknem az egész országban kidőlt fák, elárasztott pincék, épületkárok miatt riasztották a tűzoltókat a múlt héten. A biztosítók szövetsége szerint az elmúlt évtizedben nem voltak olyan viharok, amelyek ekkora összegű, 4,5 milliárd forintos pusztítást végeztek volna.
Samu Andrea környezetkutató szerint az extrém időjárási jelenségek egyértelműen a klímaváltozásnak tudhatók be. „Az utóbbi 100 évben annyira megnöveltük az ipari társadalomban a széndioxid-koncentrációt, hogy ez extrém gyorsan kezdett el változni és a trendek afelé mozdulnak el, hogy felgyorsult a víz ciklusa, a víz körforgása” – fejtette ki a szakértő.
A szélsőséges viharok száma és a csapadék mennyisége is biztosan növekszik majd a szakemberek szerint. A globális felmelegedés miatt ugyanis az óceánok gyorsabban párolognak. Floridánál nem rég annyi volt az óceán hőmérséklete, mint bármelyik magyar termálfürdőben, 38 fokos. „Emiatt jóval több pára kerül a levegőbe és azáltal, hogy több pára kerül a levegőbe, több csapadék fog leesni nagyon rövid idő alatt” – magyarázta. Ha pedig rövid idő alatt sok eső esik, az villámárvizeket okoz. Gyöngyöstarjánban nemrég 2 ember halt meg, mert a hömpölygő patak magával ragadta őket. De pár nappal ezelőtt Szlovéniában 6 ember halt meg a pusztító vihar miatt kialakult árvízben.
A viharos idő hideget is hozott. Míg júliusban sorra dőltek a melegrekordok, mostanában tanakodva állunk a tükör előtt, mert nem tudjuk eldönteni, hogy hosszú vagy rövid nadrágot, pulóvert, vagy pólót vegyünk fel. Egyszerűen megbolondult a nyár.
A nyaralók, így a Balaton északi partján pihenő Németh Lajos meteorológus és felesége is a fürdés helyett kirándulással tölti az időt. „A július hozott kánikulai napokat és az elmúlt 122 évből a 9-10 legmelegebb július volt, aztán jött az augusztus frontokkal, jégesővel, ítéletidővel és árvíz is kialakult sokfelé az országban. Egycsapásra véget vetett itt a Balaton környékén a nyaralóknak kedvező időjárásnak, és lassan most már 10 napja inkább a kirándulásé a főszerep” – mondta a Heti naplónak.
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint olyan időjárás, mint ami gyerekkorunkban volt már sosem lesz. De még mindig lehet tenni azért, hogy ne legyen annyira rossz a jövőnk. „Úgy okozzuk az éghajlatváltozást, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat égetjük: az olajat, a szenet, a gázt. Ezekről a tüzelőanyagoktól le kell szoknunk, át kell térnünk megújuló energiaforrásokra” – szögezte le a kutató. Ha folytatjuk a szén-dioxid kibocsájtást és ezáltal a Föld felmelegedését, akkor nem sok jóra számíthatunk. Ha 2100-ig 2 fokkal emelkedik meg a Föld globális átlaghőmérséklete, akkor fél méteres tengerszint emelkedésre számítunk. Míg 4 foknál 1 méteresre. Ez élet-halál kérdése rengeteg nagyvárosnak. 2 fokos emelkedésnél a kukorica termés 10%-a pusztulna el, 4 fokos emelkedésnél viszont a 35%-a. A szárazság, élelemhiány és a tengerszint emelkedés növeli a klímamenekültek számát. 300 millió vagy pedig 1 milliárd menekülő ember lesz, nem mindegy.
A változáshoz nem vagyunk elegek, mi kis emberek. A kormányoknak is lépniük kellene, ők azonban nem érdekeltek a változásban, mondja a klímakutató. Mert nem hosszú távú megoldásokban, hanem csak 4 éves választási ciklusokban gondolkodnak. A magyar kormánynak például a rezsicsökkentés helyett energetikai korszerűsítésre kellene pénzt adnia Ürge-Vorsatz Diána szerint. „Nagyon sok pénz megy a rezsitámogatásokra, földgázzal kapcsolatos terheknek a csökkentésére, ezeket az összegeket nagyon fontos lenne inkább épületfelújításba tolni, hogy a problémákat hosszú távon megszüntessük mert ez egyszer és mindenkorra megszünteti a problémát” – árulta el véleményét.
Hogy mire számíthatunk, ha nem lépünk időben? Röviden, tömören: apokaliptikus állapotokra. Egyre gyakoribb lesz az ítéletidő, orkán, árvíz és 50 fokos hőség pusztít nyaranta.
Samu Andrea szerint árvizek, magas vízállások, erdőtüzek jöhetnek. De a jégesővel és a jégkárral is számolni kell. Számíthatunk arra is, hogy a talajaink még extrémebb mértékben fognak pusztulni, mint most. „A történelem során egy civilizáció addig tartott, ameddig a tájaikat meg tudták őrizni épségben. Onnantól kezdve, hogy a talaj elpusztult, onnantól nem volt mit enni” – mondta a szakértő.