“Hol vagy, István király?”, kérdezi Babits Mihály a Szent király városa című versében – kezdte augusztus 20-ai ünnepi beszédét Esztergomban Novák Katalin. A köztársasági elnök úgy folytatta, “hol vagy István király, most, amikor szükségünk van rád, kérdezzük mi is. István király itt van velünk, ahogy ott volt Bethlennel, Rákóczival, Kossuthtal, Nagy Imrével, Mindszentyvel, Ady Endrével vagy József Attilával”.
Novák Katalin beszédében hangsúlyozta: Szent Istvánt magunkban hordozzuk, a részünkké vált. “Azzal hogy megalapította a keresztény Magyarországot, azzal, hogy tudatos döntéssel a nyugati világ részévé tette hazánkat, nem pusztán kijelölte az utat, amelyen járnunk kell, de elvitathatatlan helyet kapott az életünkben is. István király ott van velünk a hétköznapokon és az ünnepeken, az iskolákban, köztereinken, templomainkban, a kórházakban, versekben, regényekben, filmen és rockoperában határon innen és túl” – jelentette ki.
“Előtte hajtunk fejet nemzeti ünnepünkön, neki mondunk köszönetet bátorságáért, hitéért, bölcsességéért és alázatáért.
Szent István a magyarok közös nevezője. Úgy van bennünk, hogy közben felettünk áll, úgy van mögöttünk, hogy közben előttünk jár”.
Aztán Novák Katalin az otthon és az ünnep jelentőségéről beszélt a változó és sokszor érthetetlen világban. Mint hangsúlyozta, “az otthon az a hely, ahol biztonságban érezzük magunkat. Innen jó elindulni, és ide jó hazatérni”. Ahhoz pedig, hogy az időben sem váljunk elveszetté, ünnepekre van szükség – tette hozzá.
“Jól esik kimondani: van otthonunk. A Kárpát-medence huzatos vidéke a világban az a hely, ahol minden magyar otthonra lelhet ” – mondta, majd sorolta, hogy “szeretjük a forró alföldi homokot a talpunk alatt, a Bakony csendjét, a Duna-kanyar lenyűgöző látványát. Büszkék vagyunk a világ legszebb Országházára, kaland átúszni a magyar tengert, járni a Kéktúrát. Szívet melengető Káptalantótiból ránézni a Balatonra vagy Fehérkőlápáról a Bükk lankáira. Ismerjük a szabolcsi alma, a szatmári szilva, a gönci barack, a badacsonyi szőlő, a drávaiványi dinnye zamatát” – fogalmazott. Aztán úgy folytatta: “otthon vagyunk a Székelykőnél, Újvidéken, Gombaszögön, Munkácson”. A saját képünkre formáltuk “ezt a lángoktól ölelt kis országot” – idézte Radnótit. S közben tudjuk, hogy Magyarországot a csodálatos természeti kincsek és az itt élő emberek egyszerre teszik gazdaggá és szerethetővé – tette hozzá.
Novák Katalin hangsúlyozta: “Van otthonunk és vannak ünnepeink is, augusztus 20-a nem porlepte hagyomány és nem is modern buli”. “Augusztus 20-a ünnep, a szó legteljesebb értelmében. A múltunkra újra és újra emlékeztető, a jövőnket évről évre reménnyel megtöltő ünnep. Ilyenkor háttérbe szorul a lényegtelen, és előtérbe kerül az igazán lényeges.
Van esélyünk olyan mélységet megélni és olyan magasságba emelkedni, ahol a magyar nemzet magától értetődő összetartozását megélhetjük”
– hangoztatta a köztársasági elnök.
Az ilyen felemelő pillanatok közé sorolta a honvédek mai tisztavatását, “amikor kétszáz magyar egyenruhás fiatal esküszik arra, hogy hazája függetlenségét, a magyarok jogait és szabadságát élete árán is megvédi”.
De kiemelte a budapesti atlétikai világbajnokságot – ami tegnap kezdődött – a Magyarországon eddig megrendezett legnagyobb sporteseményt, amely „a nemzetet összekovácsoló büszkeséggel töltött el bennünket” – fogalmazott.
Novák Katalin az összetartozásérzésünk átélésére említette az István a királyt is, “előző este több tízezren énekeltük a rockoperát együtt a negyven éve bemutatott felújított előadásán” – mondta. De “együtt dobbant a szívünk néhány hete a világbajnok kardválogatottak, a férfi vízilabdacsapat, Koch Máté, Kós Hubert, Vas Kata Blanka vagy Szoboszlai Dominik sikerei láttán” is – sorolta a köztársasági elnök, aki felidézte Ferenc pápa apostoli látogatásának három napját, és mint hangsúlyozta: “a nemzeti közösség erejét érezzük, amikor példátlan összefogással segítünk a véres háború elől menekülő kárpátaljai és ukrán családoknak”.
„Szerencsések vagyunk tehát. Nem lehetünk elveszettek sem térben, sem időben, mert van hazánk, vannak nemzeti ünnepeink és olyan minősített pillanataink, amikor átérezzük: több az, amit összeköt bennünket annál, ami szétválaszt”
– mondta Novák Katalin.
Az augusztus 20-ai ünnepi beszédében Novák Katalin felidézte azt is, hogy elnöksége másfél éve alatt találkozott somogyi, nógrádi, szabolcsi, szatmári, beregi, komárom-esztergomi és budapesti emberekkel. Elment Erdélybe, a Felvidékre, Délvidékre, Muravidékre és Kárpátaljára, ahova kedden újra ellátogat. A találkozások pedig alkalmat adtak arra, hogy feltegye mindenkinek – a kérdést: “Hogy vannak?”
Leült a sámlira, meghallgatta az embereket
Mint mondta, beszélt szülőkkel és gyerekekkel, táborozókkal és táboroztatókkal, kadétokkal, katonákkal, vállalkozókkal, tüntetőkkel, rendőrökkel, konyhai kisegítőkkel, papokkal, orvosokkal, diákokkal és tanárokkal – sorolta.
Mint mondta, képletesen most leül egy asztalhoz, “és Önökhöz fordulva kérdezem: hogy vannak? Hogyan viselik a másfél éve tartó szomszédos háborúval együtt járó bizonytalanságot? Hogyan tűrik a déli határszélen a hazánkba jogellenesen érkezők jelentette nyomást? Hogyan küzdenek meg a magas árakkal, a nehezebb körülményekkel? Tudnak-e örülni a családi gyarapodásnak, a jó termésnek, a friss kenyérnek, egy jó szónak, a figyelemnek, törődésnek, a közösségnek?” – sorakoztatta a kérdéseket, megemlítve a háború miatti határokon átnyúló gazdasági nehézségeket.
“Én is láttam és látom a gazdasági adatokat…”
Aztán azt mondta: ő is látta és látja a gazdasági adatokat, az itthoni árak vitathatatlanul magasak. „Tudom, hogy a relatív bőség éveit nehezebb időszak követte” – fogalmazott a köztársasági elnök, hozzátéve: azt is tudja, mennyire meghatározza a közérzetet, ha látható, merre tartunk, ha tudjuk, hogy a nehezén már túl vagyunk, van kilátás arra, hogy a holnap könnyebb lesz.
Novák Katalin aztán megköszönte a magyar embereknek, hogy előre tekintenek, hogy a magyaroktól megszokott kitartással, szívóssággal és kreativitással, újratanult szorgalommal küzdik át magukat a nehéz időszakokon, hogy hisznek a magyar életben, segítenek követendő példát állítani a fiataloknak, képesek támaszt és segítséget nyújtani a szükséget szenvedőknek.
A beszédében felhívta a figyelmet Szent Pál levelére, hogy ugyanazokra az erényekre hívja fel a kolosséi gyülekezet figyelmét, amire Szent István is figyelmezteti Imre herceget az Intelmeiben: a szelídségre, türelemre, könyörületességre, mértékletességre, alázatosságra, becsületre és szeretetre.
“Hallgassunk rájuk! – tanácsolta. “Ha ezen értékek mentén hozunk döntéseket, különbek leszünk a haszonlesőknél, és büszkék lehetnek ránk az utódaink. Ezekből az értékből nem engedhetünk. Itt nincs helye a kompromisszumnak. Ha ezen útmutatások mentén éljük életünket, akkor a nehezebb napok sem tudnak megtörni bennünket. Akkor van esélyünk rá, hogy emelt fővel, megerősödve nézzünk szembe a kihívásokkal” – hangoztatta a köztársasági elnök.
Novák Katalin azzal zárta Esztergomban a beszédét: “nem vagyunk elveszettek sem térben, sem időben, hiszen van hazánk és vannak ünnepeink”. A Bazilika homlokzatának feliratát is érdemes megszívlelni, amely szerint “az odafent valókat keressétek! Hiszen az övé az ország, a hatalom és a dicsőség. Isten éltesse a magyarokat, Isten éltesse Magyarországot!”
Aztán Esztergomban az államfő beszéde után hagyományosan megáldották és megszegték az új kenyeret, amelyet Novák Katalin az ünnepre sütött.