Orbán Viktor reggel a Kossuth Rádiós interjújában a holnap kezdődő atlétikai világbajnokság kapcsán azt mondta, hogy egy ilyen világesemény, “rejtetten” vagy nem rejtetten, de diplomáciai találkozók sokaságát is jelenti, a katari emírt említette első helyen, akivel már Katarban elkezdtek tárgyalni, és ezek a megbeszélések “bejelentéseket fognak eredményezni” most Budapesten.
„Nekem több mint egy tucat hivatalos kétoldalú találkozóm lesz augusztus 20-a és az atlétikai vb apropóján”
– mondta reggel a miniszterelnök. Szijjártó Péter ma délelőtt ebben a témában tartott sajtótájékoztatóján részletesen beszámolt a diplomáciai, üzleti tárgyalások soráról. A külgazdasági és külügyminiszter is Katar emírjét említette először, és azt emelte ki, hogy Katar mára a világ első számú LNG cseppfolyósított gázexportőrévé vált, de jelenleg minden kapacitása le van kötve. Azonban egy többlépcsős terv keretében 2027-re már 160 milliárd köbméter fölé emelik a katari export gáz mennyiségét.
“Így Magyarország számára ‘27-től nyílik arra lehetőség, hogy a Katarból származó cseppfolyósított földgázt Magyarország energiaellátása tekintetében figyelembe tudjuk venni” – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy erre vonatkozóan “világos törekvéseink vannak, politikai megállapodásokkal rendelkezünk, és megindultak az energiaszakmai és kereskedelmi tárgyalások is a Qatargas és az MVM között.
“Már zajlanak az egyeztetések arról, hogy 2027-től milyen ütemezéssel, mennyiségben és milyen útvonalon kerülhet felhasználásra a Katarból származó cseppfolyósított földgáz Magyarország energiaellátásában”
– jelentette ki Szijjártó Péter. Az ATV kérdésére, hogy a miniszterelnök reggeli rádióinterjújában erre utalt-e amikor azt mondta, hogy a katari emír mostani budapesti látogatásai bejelentéseket fognak eredményezni, a miniszter azzal válaszolt a miniszterelnöki folytatott tárgyalások kapcsán, hogy Katarral az együttműködési stratégiai szövetséget alapvetően három területre koncentrálja a magyar kormány. Az energiaellátásra, a mezőgazdaságra – e téren a katari emír budapesti látogatása margóján megállapodás aláírására is sor kerül -, de a védelmi ipari együttműködés is kiemelt szerepet fog kapni a jövőben, erről még politikai szinten is egyeztetni kell, utána tehetők bejelentések – tette hozzá.
A budapesti atlétikai világbajnokság minden magyar közös sikere
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón az atlétikai vb kapcsán hangsúlyozta: minden magyar ember nagy közös sikere, hogy itt, Budapesten méltó körülmények várják a világ egyik legnagyobb sporteseményét a környezetbarát, fenntartható, nagyléptékű sportinfrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetően.
A rendezvény ma különösen fontos, amikor a konfliktusok és háborúk közepette a sport jelenthet utat az együttműködéshez, és a nemzetek közötti összeköttetések ünnepére ezúttal Magyarországon kerülhet sor.
Emlékeztetett, hogy hazánk ezen a téren az elmúlt években bőven bizonyított, hiszen itt tartották kétszer is a vizes világbajnokságot, rendeztek többek között labdarúgó Európa-bajnoksági meccseket, kézilabda Európa-bajnokságot, a Forma-1-ről már nem is beszélve.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a világ blokkosodása rossz hír, de a jó hír, hogy az összeköttetések hírét a világban a sport tudja elvinni. A kölcsönös tiszteletben hisznek – hangsúlyozta. A sportok királynője, az atlétikai vb egy diplomáciai csúcsüzemet is hoz, számos külföldi vezető érkezik Budapestre – emelte ki.
Diplomáciai csúcsüzem – ők érkeznek Budapestre
A miniszter ismertette, hogy az atlétikai vb-re és augusztus 20-a alkalmából Budapestre érkezik az európai térség energiaellátási biztonságát jelentős részben meghatározó Katar emírje, de a török elnök, Azerbajdzsán, Üzbegisztán elnöke, a kirgiz elnök és Türkmenisztán elnöke is, itt lesznek a balkán meghatározó vezetői, a szerb elnök, de a boszniai szerb köztársaság elnöke, a boszniai államelnökség, de sok üzleti szereplő, Kínából is.
A miniszterelnöki szintű tárgyalások középpontjában három fő téma lesz, s mindegyik Magyarország, Közép-Európa, sőt az egész kontinens biztonságához kapcsolódik. Így egyeztetni fognak a felek az energiaellátással, a fizikai biztonsággal – így az ukrajnai háborúval és a migrációs helyzettel – és a gazdasági nehézségek leküzdésével összefüggő kérdésekről – mondta a miniszter.
A miniszter tudatta, hogy az azeri, a török, a türkmén és a szerb elnökkel is alapvetően az energiaellátás kérdései lesznek fókuszban. Ennek kapcsán elmondta, hogy Törökország kulcsfontosságú tranzitállam már ma is a földgáztranzit szempontjából, és ez a szerepe csak tovább fog erősödni az azeri és lehetőleg a türkmén források bevonásával. Emellett előrehaladott tárgyalás folyik arról is, hogy török földgáz is érkezhessen Magyarországra.
„Ha minden úgy alakul, ahogy azt jelenleg előre látjuk, akkor az augusztus 20-ai tárgyalást követően itt már konkrét megállapodásról is be tudunk majd számolni”
– jelentette be. Arról is beszámolt, hogy Azerbajdzsánból idén 100 millió köbméter földgáz érkezik majd, illetve megegyezés született 50 millió köbméternyi magyarországi bértárolásról is, ennek a betáplálása már meg is indult, így már valós fizikai földgázszállítási kapcsolat van a két ország között. „Tehát azok a diverzifikációs törekvések, amelyekről régóta beszélünk, most már fizikailag is kezdenek valósággá válni” – hangoztatta. Szijjártó Péter közölte, hogy Türkmenisztánnal átfogó energetikai együttműködési megállapodásról folynak az egyeztetések, amelynek lényeges eleme lenne, hogy a jövőbeli türkmén gázexport egyik célországa Magyarország legyen.
Szerbia kapcsán a miniszter elmondta, hogy létrejött és szeptemberben el is kezdheti a működését a magyar-szerb regionális földgázkereskedő vállalat, ami ugyancsak hozzájárul a térség energiabiztonságához. Érintette a boszniai Szerb Köztársaság ügyét is, sérelmezve, hogy „nagyon komoly nyugati erőfeszítések” vannak a közösség megválasztott vezetőinek ellehetetlenítésére, márpedig ezt a kormány rendkívül veszélyes folyamatnak tartja a destabilizáció és a nyugtalanság kockázata miatt – jelentette ki.
“Kifejezetten elutasítjuk azt a beavatkozást, azt a nyomásgyakorlást, amelyet a boszniai szerb elnökkel szemben hajtanak végre a nemzetközi liberális mainstream szereplői, amely a boszniai alkotmánybíróság működésével kapcsolatos” – fogalmazott a miniszter a sajtótájékoztatón.