A Svédországból származó snüssz nem más, mint egy trendivé vált füstmentes nikotinslukk. Zacher Gábor orvos, toxikológus szerint két típusa létezik a snüssznek, az egyik tartalmaz dohányt, de ennek értékesítése az Európai Unión belül nem megengedett – ez alól a svédek a kivételek –, a másik változat a dohánymentes nikotinpárna. Utóbbival találkozhatunk Magyarországon, és ez az a snüssz, ami jellemzően a 18–25 éves korosztályban a legelterjedtebb.
A svédek által kifejlesztett újgenerációs portionssnus (snüssz) változat nem hasonlítható a hagyományos vagy elektromos cigarettához, és nem tartalmaz dohányleveleket (az eredeti snüsszt a 18. században dohánylevelekből alkották meg). A párnák növényi rostból, hozzáadott nikotinnal készülnek, különböző ízesítőanyagokkal: mentolos, kólás és energiaital-ízű is megtalálható a kínálatban.
A terméket az íny és a felső ajak közé helyezik a használói, ahol a nyál hatására oldódik ki a nikotin. Észrevétlenül, mondhatni diszkréten alkalmazható, nem irritálva a környezetet, és mivel nem bocsát ki füstöt, mint a cigaretta, így láthatatlan marad a nikotinbevitel – így tudja sok fiatal elkerülni, hogy a szülei vagy tanárai észrevegyék a káros szokást.
De mi a helyzet a nikotinnal, ami ugyanúgy a szervezetbe jut, mint a füstös és elektromos társai esetében? Zacher Gábor a Heteknek elmondta: komoly egészségügyi kockázata lehet a snüssz használatának, mivel a szájnyálkahártya folyamatos irritációnak van kitéve, így a szer használata akár szájdaganathoz is vezethet. Ráadásul – bár nem tiltott a használata – az Európai Unióban tilos a snüssz értékesítése. Magyarországon is folyamatosan kapcsolják le a külföldről illegálisan érkező szállítmányokat: legutóbb csaknem nyolcmillió forintot érő nikotinos párnácskát foglaltak le a NAV Repülőtéri Igazgatóságának munkatársai.
Arra a kérdésre, hogy okozhat-e függőséget a snüssz, a toxikológus egyértelműen igennel felelt – csakúgy, mint a hagyományos cigaretta. Van olyan függő, aki napi két doboz nikotinpárnát fogyaszt el, de ahogyan a cigarettázásról, erről is le lehet szokni. A Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentése szerint a snüssz rendszeres használata mellett annak ízesítése és magas nikotintartalma miatt alakulhat ki a nikotinfüggőség. Légzőszervi elváltozásokat nem okoz ugyan, viszont a szájüregben és az emésztőrendszerben kialakulhat megbetegedés.
Figyelmeztető tendencia, hogy a legtöbb nikotintasakot fiatalok, főként 18–24 év közöttiek vásárolják. Ugyanakkor a fiatal gimnazisták körében is egyre népszerűbb a szer használata, ahol jellemzően minden második fiatal tart egy-egy doboz snüsszt. A gimnáziumokban 14–18 éves korú gyerekek tanulnak, ezért csak megerősíti azt a megállapítást, miszerint a nikotinpárna már az alacsonyabb, 14–15 éves korosztály esetében is trenddé vált. Dr. Zacher Gábor arra a felvetésre, hogy mennyire lehet tudatos a füstmentes dohány létrehozása, azt felelte, hogy „ez igazából csak egy divat”.
A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható.