Augusztus 1-én, kedden megszűnt a élelmiszerárstop, amit 2022 januárjától vezetett be a kormány a cukorra, tejre, lisztre, olajra, valamint a csirkemellre és a csirkefarhátra. Ezen termékek árát kormányrendelet határozta meg, így a kereskedők akkor sem adhatták drágábban az árstopos élelmiszereket, ha több pénzért szerezték be, mint a kötelezően meghatározott fogyasztói ár.

Orbán Viktor múlt év októberében jelezte, hogy újabb élelmiszereket vonnak be a hatósági áras körbe, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig utána a Kormányinfón jelentette be, hogy a kormány a friss tojás és az étkezési burgonya bruttó kiskereskedelmi árát a 2022. szeptember 30-án érvényes szinten maximálja.

Ezzel párhuzamosan a kormány kötelező bolti akciózást rendelt el, amit a kereskedők 2023. június 1- től voltak kötelesek bevezetni. Az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart. Az üzleteknek a kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a kötelező akciózást megelőző 30 napban általuk alkalmazott legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal szükséges kedvezőbb áron kell értékesíteniük - ez megváltozott tegnap, augusztus 1-jétől 15 százalékosra.

Orbán Viktor június 26-án a kormányülés után jelentett be, hogy további intézkedések lesznek, amivel a kormány “letöri a háborús inflációt”. A miniszterelnök már korábban és többször is beszélt arról, hogy az egyszámjegyű inflációt célozza meg a kabinet év végére, de akár már hónapokkal az év vége előtt el ezt lehet érni.

Most augusztus elsejével tehát megszűnt a hatósági árak rendszere, viszont az árstop megszűnését követő átmeneti időszakban - augusztus 1-től szeptember 30-ig - a kereskedők nem adhatják drágábban az e körbe tartozott élelmiszereket sem a beszerzési áruknál.

A napi.hu az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) naprakész adatai alapján azt írta: a kiskereskedelmi beszerzési átlagárai alapján már látható, mi lesz az árstop után az érintett élelmiszerek árával: a legtöbb termék ára alig változik, de jelentős árcsökkenés is jöhet.

Ami az árakat illeti:

2,8 százalékos UHT tej: 275-300 forint (jelenleg 300 forint)
Napraforgó étolaj: 420-480 forint (jelenleg 744 forint)
Búzafinomliszt: 185-210 forint (jelenleg 230 forint)
Sertéscomb: 1600-1700 forint (jelenleg 1600 forint)
Csirkemell: 1750-2100 forint (jelenleg 1800 forint)
Tojás, 10 darabos (csomagolói átadási ár): 580-700 forint (jelenleg 900 forint)
Burgonya (nagybani ár): 400-500 forint (jelenleg 500 forint)
A kristálycukor kiskereskedelmi beszerzési ára nem nyilvános, ugyanakkor a cukor világpiaci árának elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős emelkedése és az egyébként is nyomott rögzített ár miatt jelentősebben, 600-700 forintra emelkedhet.

Závecz és Kiszelly másképp látja - elemzők arról, hogy beváltotta-e az ársapka a reményeket

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a kérdésünkre, hogy beváltotta-e az élelmiszerárstop a hozzá fűzött reményeket, és milyen inflációs hatása volt, azt hangsúlyozta, hogy az árstopnak üzenetértéke volt: a fogyasztók széles köre számára az alapvető élelmiszereket volt hivatott biztosítani - mégpedig elérhető áron.

A kormány biztosította, hogy az áremelkedés közepette is mindenki hozzájusson ezekhez az alapvető élelmiszerekhez. Az emberek számára ez fontos volt, “akkor is, ha voltak néhányan, akik nevettek a csirkefarháton” - vont mérleget Kiszelly Zoltán a másfél éves élelmiszerárstopról.

Az elemző a közbevetésünkre, hogy tavaly a karácsony előtti időszakban például volt, amikor árstopos tojást, olajat, lisztet napközben, délután már nem lehetett kapni, mert reggel elfogyott a polcokról, azzal válaszolt, hogy erre gyorsan reagált a kabinet, és azt üzente az élelmiszerárstop fenntartásával: a kormány nem hagyja cserben az embereket, az átmeneti hiányt pedig a kötelező készletezés előírásával kezelte.

Kiszelly Zoltán szerint az élelmiszerárstop beváltotta a funkcióját, amíg az infláció tetőzött, elérhető áron elérhető mennyiséget tett biztosíthatóvá a “finomhangolással”, és ellenőrzéssel, így a cégek, üzletek is megoldották, hogy az ársapkás termékekből ne legyen hiány - mondta.

Arra a kérdésünkre, hogy Matolcsy György korábban még azt mondta, hogy az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okozhatnak - bár április végén a jegybank részéről a kérdésünkre már azt a választ adták, “nem tudják pontosan megállapítani, hogy a meghosszabbított árstopoknak milyen direkt hatásai lesznek az inflációra” - Kiszelly Zoltán azzal reagált: ezek az intézkedések összességében csökkentik az inflációt, mert az emberek általában kevesebbet költenek. De az élelmiszerárstop esetében az infláció mértékének a csökkentése másodlagos szerinte.

A kötelező akciózást - hogy a kormányrendelet szerint augusztus 1-től 15 százalékkal kell már olcsóbban adni meghatározott kategóriákban a termékeket - úgy értékelte: ennek ugyanaz a funkciója, mint az élelmiszerárstopnál volt, hogy széles körben biztosítottak legyenek eléhető áron, olcsóbban az alapvető élelmiszerek, a kenyér, olaj, tej, cukor, sertéscomb, stb. Ez a kötelező akciózással továbbra is biztositott - mondta.

Az elemző arra, hogy a veszteséget hosszabb távon átterhelhetik az üzletek az emberekre más termékek fogyasztói árának a megemelésével, azzal válaszolt: az élelmiszerpiacon verseny van, a kereskedelmi láncok már rendszeresen saját márkás termékeket is kínálnak - sokszor lényegesen olcsóbban a prémiumtermékeknél. “Ez egy védekezési mechanizmus is a részükről” - tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a múlt pénteki Kossuth Rádiós interjújában “kommunista-ízű” megfogalmazással felháborítónak nevezte a multik “szimpla nyerészkedését” - akik szerinte árspekulánsként viselkednek -, ezek után várható-e valamilyen plusz, az ágazatra kivetett teher, Kiszelly Zoltán azt mondta: nem számít újabb ágazati különadóra az esestükben, másrészt mivel a forintárfolyam már jó ideje nincs a 400 határ fölött, hanem stabilitálódott egy alacsonyabb szinten, az import termékek áránál nincs már forintárfolyammal kapcsolatos hivatkozási alapja annak, hogy az importtermékek árát megemeljék az üzletekben.

“A fűnyíróelv megközelítés nem jó, társadalmilag igazságtalan”

Závecz Tibor szerint az élelmiszerárstop nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet igazgatójának az értékelése szerint “a fűnyíróelv megközelítés” nem jó, élelmiszer ársapka helyett szociálpolitikai eszközökkel kellett volna, kellene a kormánynak élni. Az élelmiszerárstop ugyanis a legszegényebb rétegeknek és például a felső középosztályhoz tartozók számára is ugyanolyan kedvezényeket biztosító hatósági intézkedés.

A kabinetnek olyan megoldást kellett volna találnia, ami szociális alapon biztosít kedvezményeket, vagy valamilyen juttatást - mondta Závecz Tibor, és ezt illusztrálva megemlítette külön a nyugdíjasokat, hogy például “nyugdíjaskártyához lehetne kötni“ valamilyen összeghatárig kedvezményeket.

Ez az árstopos rendszer igazságtalan volt, a társadalmi igazságtalanságot jelezte: minden rétegnek biztosítottak ugyanis kedvezményt - jövedelemviszonyoktól függetlenül - azoknak is, akiknek erre nem volt szükségük - hangsúlyozta Závecz Tibor.

Az infláció vonatkozásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszerárstop a szakértők szerint azt megemelte, de a jegybankelnök is erről beszélt decemberben.

Az üzletek, a kereskedők az élelmiszerárstop miatt megpróbálják más termékeken visszahozni a veszteséget, ezért azok árát megemelik. Závecz Tibor szerint elképzelhető, hogy a fogyasztó észre sem veszi miután távozik a pénztártól, hogy nem jár jobban; relatíve olcsóbban vásárol, viszont mivel a kereskedő a fogyasztási szerkezetet figyelembe véve árat emel, végül is az élelmiszerársapka okán sem jár jobban a vásárló - mondja az elemző.

“Nem érdemes a politikának ily módon beavatkozni a piaci szerkezetbe, én a szociálpolitikai intézkedésekben látom a megoldást” - összegzett Závecz Tibor.

A közbevetésünkre a 15 százalékos mértékű bolti kötelező akciózással kapcsolatban is kritikus az elemző: szerinte ezzel a kedvezménnyel az a probléma, hogy túl sok a kategória, sok a termék, amelyek esetében a fogyasztónak folyamatosan figyelnie kell, hol, mikor, melyik termék olcsóbb. A kötelező akciózás, a kedvezmény rendszere boltonként eltérő, másrészt nem illeszkedik az emberek vásárlási szokásaihoz. Így ez egy olyan mátrix, amit a fogyasztók, az emberek nem teljesen látnak át - mondta.

Závecz Tibor szerint a magas élelmiszerinflációval a kabinet nem nagyon tud mit kezdeni. Az elemző az élelmiszerárstopot, a kötelező akciózást egy politikai propagandaterméknek gondolja, amivel azt üzenik: “ezt a kormány intézte el”. Ennek a politikai jelentőségét látom, ezzel lehet operálni - tette hozzá, megjegyezve: a kereskedelmi láncok, az üzletek eleve csinálnak akciókat.

A miniszterelnök pénteki, multik elleni kemény bírálata kapcsán Závecz Tibor azt mondta: nem először hangzik el multiellenes nyilatkozat a kormány részéről. Mindig van a multiellenes hangulatkeltésnek egy bűnbak kereső funkciója is, de az ilyen retorikából, amikor a kabinetnek a jó viszony az érdeke, visszavesznek - értékelt a Závecz Research igazgatója.

Itthon

﻿Beváltotta-e az ársapka a reményeket? - Závecz és Kiszelly teljesen másképp látja

kapcsolódó cikkeink

Beváltotta-e az ársapka a reményeket? - Závecz és Kiszelly teljesen másképp látja