Augusztus elsejével kivezették az árstopot, a hatósági áras termékeket ezentúl az üzletek árazhatják majd be. A kötelezően akciózott 20 termék kiegészül az árstopos termékekkel: a jelenlegi 10 százalékot ráadásul a kormány 15 százalékra emeli. A SZÉP-kártyára utalható keretösszeg is megemelkedik, illetve lehetővé válik, hogy hideg élelmiszert is fizethessenek vele a vásárlók.

Raskó György agrárközgazdász szerint tisztulni fog a kép, az árstop ugyanis sok torzulást, veszteséget okozott egyes piaci szereplőknek. Az ATV Start című műsorában elmondta, az akciózásban ugyan még mindig benne van a kötelező szó, de ez az árfigyeléssel kombinálva hoz egy olyan versenyt a kiskereskedelembe, ami mindenképp előnyös a vásárlók számára.

Mezei Dávid, az MBH Bank agrárkapcsolatokért felelős vezetője azt mondta, látható, hogy tetőztek az élelmiszerárak, júniusban már egy enyhe csökkenést is láthattunk, az élelmiszerinfláció is csökken, és úgy néz ki, hogy

a kormány most "lelép a gázról és a motorféket alkalmazza" az árstopok kivezetésével.

Raskó György kifejtette, hogy a relatíve erősebbé vált forint, a nyersanyagok tőzsdei jegyzései nagyot zuhantak, a hús az egyetlen kivétel, ott árnövekedés történt az elmúlt időszakban, de az alapvető élelmiszerek nagy része reálértéken is csökkent, ez begyűrűzik Magyarországra. A hazai felvásárlói árak - a gazdák nem túl nagy örömére - jelentősen csökkentek, vagyis a 130-140 ezer forintos gabonaár majdnem megfeleződött, és az idei kitűnő termés, amit várnak, nem indokol olyan emelkedést, ami hatna a kiskereskedelmi árakra a jövőben - mondta.

Kétfajta akciózás

Mező Dávid rámutatott, hogy kétfajta akciózás érvényes: az egyik 20 termékcsoportból vonatkozik egy kiválasztott termékre, itt a fogyasztói ár képezi az árcsökkentés alapját, a másik típusú akciózás érinti a korábbi árstopos termékeket, ezekből kell kettőt kiválasztani, és a beszerzési ár alatt kell 15 százalékkal értékesíteni ezeket.

A kerekedőnek szerinte lényegesen nagyobb mozgástere van abban a tekintetben, hogy mely termékeket von be, áruhiányra nem kell számítani - jelentette ki.

Raskó György hozzátette, hogy számos termék, ami korábban ársapkával érintett volt, külföldről olcsóbban szerezhető be, ezt a forint erős volta még tovább javítja. Ez okozhat problémát a hazai élelmiszeriparnak, valamilyen formában ugyanis képesnek kell lenniük versenyezni a külföldi árakkal, vagyis biztos, hogy a kereskedők saját veszteségeik csökkentése érdekében nagyon meg fogják nézni, hogyan alakítják a beszerzéseiket - jegyezte meg.

Felidézte, hogy 2022 telén a kormány több mint ezer milliárd forintot áramoltatott a lakossághoz, volt pénz az embereknél, a kereskedők ezt kihasználták, könnyen ment az átárazás más - nem ársapkás - termékekre, most ennek a fordítottja történik: van egy reálkereset-csökkenés, így ezt a fajta átárazást "büntetné" a fogyasztó.

Az a kereskedő, aki ezen operál, biztosan vesztes lesz - szögezte le.

Mező Dávid beszélt arról, hogy az inflációs várakozással szembeni küzdelem is fontos. A várakozásokba ugyanis az emberek vágyai, félelmei is beépülnek, a kötelező akciózás valószínűleg ennek kívánta elejét venni, azt üzente a lakosságnak, hogy nem lesz áremelkedés az árstopok kivezetése után, nem kell pánikvásárlásba kezdeni, és pontosan így is történt, nem láthattunk ilyesmit - vélekedett.

Árfigyelő rendszer

Raskó György szerint az árfigyelő rendszerben biztosan lesz még fejlesztés, de alapvetően jó, még ha sokan nem is örülnek ennek - a kötelező akciózásban ugyanis például sok kiskereskedelmi egység nem vesz részt. Az árfigyelőn a fogyasztó látja, mit mennyiért tud megvenni, ez eltereli a vásárlást a diszkontláncok irányába, amelyek egyébként óriási piacot szereztek maguknak Magyarországon, ez azonban a független, magyar tulajdonú boltok és üzletláncok kárára történik - fejtette ki az agrárközgazdász.

Itthon

Lezárult egy korszak: "lelép a gázról" a kormány?

kapcsolódó cikkeink