Szinte mindenki hallott már az SMS-es, illetve banki csalásokról, és a legtöbben úgy gondolják, hogy ők már mindent tudnak a témában, ezért soha nem eshetnek áldozatul ilyesminek. Azonban akik így gondolják, tévednek. A Heti Naplóban be is bizonyították ezt.

Hella Csaba buszsofőrként dolgozik, rendőrökkel eddig csak a közúton találkozott, azonban alig egy hónapja egészen más ügy miatt fordult a hatóságokhoz. Párját, Anikót banki csalók verték át. „Egy telefonhívást kapott a párom, hogy Kecskemétről valaki le szeretné a pénzünket emelni, illetve 600 ezer forintról egy levonást indítottak. Azt kérték, hogy egy bizonyos számlaszámra utaljunk át, mivelhogy megtámadták a mi számlánkat és nagyon gyorsan át kellene egy biztonsági számlára utalni. Nincsen idő már” – kezdte a döbbenetes történetet Csaba.

A telefonáló a nevén szólította Csaba párját és úgy mutatkozott be neki, mint az OTP biztonsági főnöke. Azt mondta, ha azon nyomban nem intézkedik, a bűnöző ellopja a 600 ezer forintot a számlájukról. Hiába hivatkoztak arra, hogy beszaladnak a legközelebbi bankfiókba, a magabiztos és emellett rendkívül segítőkész telefonáló azt mondta, hogy erre semmi szükség, ő azért van, hogy segítsen. „Mondták, hogy erre nincsen idő, ketten is várakoznak, hogy leemeljék a számláról az összeget és ezért telepítettek vele egy Rusk Desk nevű programot a telefonra” – tette hozzá a férfi.

Ez a program a fedőstory szerint azért kellett, hogy az OTP biztonsági főnöke kijelentkeztethesse a csalókat Csabáék netbankjából. Valójában a program egészen más célt szolgált. Lenyúlta a hivatalos belépő kódokat és klónozta a telefont, elvitte az adatokat és onnantól kezdve a pénz is átutalásra került. Az összeg pedig, amit lenyúltak, az kapaszkodjanak meg, több mint 3 millió forint volt.

Csaba párjának első dolga volt, miután megtörtént a csalás, hogy felhívta a bankját. Mivel telefonon az egyik ügyintézőtől kapcsolták őket a másikig, bement a legközelebbi bankfiókba. Közölték vele, hogy nem tudnak mit kezdeni az üggyel. Pedig ilyen esetben minden másodperc számít. Végül a rendőrség letiltotta azt a számlát, amire a csalók Csabáék bankszámlájáról átutalták maguknak a 3 millió forintot. A pénz még rajta volt a számlán, így van esélyük visszakapni.

De hasonló csaló találta meg a Heti Napló riporterét, Berecz Pétert is. Neki fél órával azután csörrent meg a telefonja, hogy egy nagyobb összegű utalás érkezett a számlájára, egy állami ösztöndíj formájában. Őt is egy férfi hívta, aki az OTP biztonsági főnökének adta ki magát.

„Nekem ebben az egész történetben az volt a legrémisztőbb, hogy a nevemet tudták és akkor hívtak fel, amikor egy pályázati pénzt megkaptam. Tájékoztattak arról, hogy az elmúlt percekben megpróbáltak leemelni egy nagyobb összeget a bankszámlámról és én abban a pillanatban mondtam, hogy úristen, nekem most utalták ezt az ösztöndíjat és hirtelen meg is köszöntem, hogy engem felhívtak és megakadályoznak a csalástól” – mesélte Péter, aki ma már nevet az egészen, de amikor vonalban volt a csalókkal, akkor teljesen hitelesnek és valóságosnak tűnt minden, ugyanis nagyon sok ügyintézőhöz átkapcsolták és még szignált is használtak, hogy a bizalom növekedjenek.

Petit nem egy kémprogram telepítésére akarták rávenni a csalók, hanem arra, hogy adja meg a bankkártyáján szereplő adatokat. Egy sípszót is lejátszottak neki, mondván az adatokat egy gépnek kell elmondania. Elmondása szerint végigment azokon a folyamatokon, amiket kértek, még a bankkártya adatait is megadta.

Petinek óriási szerencséje volt. Miután megadta a bankkártyáján szereplő adatokat, egy dolog gyanús lett neki. „Hirtelen azt mondták, hogy most a limitet szeretnék módosítani. Mert abban nem láttam az összefüggést, hogy a számlán van a pénz, akkor arra miért kéne átemelni máshová” – mondta. Ekkor fogta magát, rákeresett a neten arra a kifejezésre, hogy OTP-s csalás és rájött, hogy amiről olvasott az éppen abban a pillanatban történik meg vele. Azonnal belépett a netbankjába és letiltotta a kártyáját.

„Mondtam az ügyintézőnek, hogy elnézést, én inkább szeretnék személyesen bemenni, ez volt egy 20 másodperces csend után és abban a pillanatban megszakadt a hívás és utána már próbáltam újrahívni és már a SIM kártya nem is létezett” - mesélte kollégánk.

Csaba és Peti története nem példa nélküli. Az elmúlt időszakban soha nem látott mértékben nőtt az internetes banki csalások száma. Egy friss statisztika szerint az első negyedévben több mint 4000 alkalommal jártak sikerrel a kiberbűnözők, vagyis naponta 45 áldozatot szedtek. Összesen már 3 milliárd forintot zsákmányoltak, és ebből csupán 200 millió forintot sikerült visszaszereznie a rendőrségnek.

„100 évre visszamenőleg hasonló módon dolgoznak a csalók, csak éppen most az internet lett a felület” – mondta Oláh-Paulon László rendőralezredes. Szerinte a kiberbűnözők legfontosabb módszere a bizalomépítés és a félelemkeltés. Az érzelmekre hatnak, anyagi nyereséget vagy éppen veszteséget akarnak elkerülni és gyors döntéseket akarnak kicsikarni a sértettektől.

„Azért sürgetik az áldozatokat, hogy ne legyen idejük higgadtan, nyugodtan végiggondolni, hogy mit is tesznek. A magabiztosságukkal pedig azt sugallják, ők az egyetlenek, akik a szorult helyzetben segíthetnek” – magyarázta a rendőr.

Peti és Csabaék történetében az volt a közös, hogy a csalók tudták az áldozatok nevét és azt, hogy az OTP-nél vezetnek számlát, sőt, ami még furcsább, hogy mindketten nem sokkal a hívás előtt jutottak nagyobb összeghez. Ráadásul Csabáéknál a pontos összeggel is tisztában voltak a csalók. A rendőr alezredes szerint az elkövetők megszereztek bizonyos tulajdonosi kört, bizonyos számlatulajdonosoknak az adatait.

Eddig csak a telefonos banki csalásokról volt szó, de rengetegen találkozhattak már Önök közül is azokkal az SMS-ekkel, amik elvileg a Magyar Postától, a DHL-től, vagy a Netflixtől érkeznek. Látszólag fizetési felszólítások, valójában egy adathalász üzenetek ezek, amik akkor aktiválódnak, ha a linkre kattintunk. Amikor kifizetnénk a tartozásunkat, azelőtt meg kell adnunk a banki adatainkat. Például innen is megszerezhetnek az elkövetők banki adatokat.

A rendőr alezredes arról is beszélt, hogy nagyon nehéz ezeket az elkövetőket elfogni, így nem sok esély van arra, hogy az áldozatok visszakapják a pénzüket, ezért a legjobb a megelőzés.

A Heti Napló kollégái is csalónak álltak, Seszták Szabolcs az OTP bankbiztonsági szakemberének adta ki magát. A hitelesség érdekében egy korábban megtörtént telefonos banki csalás leiratának a segítségével próbálta meg átverni az „áldozatokat.”

Először egy szakmában dolgozó kollégát hívtak fel, azonban ő már nem az OTP-nél vezetett számlát, ezért rögtön gyanús lett neki a dolog. Egy másik, médiában dolgozó szakembert is megpróbáltak átverni a Heti Napló kollégái a riport kedvéért, azonban nem jártak sikerrel vele sem. A szakember ugyanis visszakérdezett a saját adataira, ezzel pedig csapdába csalta Seszták Szabolcsot és György Gabit.

A harmadik alkalommal egyik hangtechnikus kollégájukat próbálták átverni, és itt már tanulva az előző hibákból, utánanéztek néhány fontos adatnak a Facebookon. Szabolcs úgy, ahogyan azt a csalók szokták, elmondta, hogy biztonsági okokból az OTP zárolta a bankszámláját. Ahhoz azonban, hogy teljes biztonságban lehessen a pénze, a csalót muszáj lesz kitiltani az internetbankjából. Hogy ezt megtehesse, azonosítania kell magát, a kollégánk pedig a bankkártyája első 16 számjegyét és a CVC kódot is megadta.

A tanulság ezekből, hogy ellenőrizetlen helyről érkező SMS-re ne válaszoljunk, a benne szereplő linkre ne kattintsunk, és az a legjobb, ha rögtön kitöröljük ezeket az üzeneteket. Legyünk résen! Ha egy banki alkalmazott hív minket, soha nem fogja kérni a bankkártya adatainkat. Nem fog minket arra kérni, hogy utaljunk el pénzt a számlánkról, és azt sem, hogy töltsünk le bármilyen applikációt. Ha mégis ez történik, akkor bizony csalókkal van dolgunk. Az adat érték, amit védeni kell.

Itthon

A Heti Napló riporterei is csalónak álltak: 3-ból 1 áldozat bedőlt nekik és megadta a bankszámla adatait

kapcsolódó cikkeink