Tusnádfürdői beszéd
Tusnádfürdő egy ikonikus helye a nemzeti oldalnak, az adja az érdekességét, hogy nem igazán tudjuk, hogy mi történik: ez egy szabadegyetem, egy közös gondolkodás – mondta tusnádfürdői beszédével kapcsolatban a Kossuth rádióban a miniszterelnök. Tusnádfürdőt egy előadásnak, közös gondolkodásnak, ezért izgalmasabbnak tartja a reakciókat, mint magát a mondandót.
Úgy látja, a baloldaliak provinciálissá váltak: mindig ugyanazt mondják. A határon túli dolgokról azt mondta: találkozott az új román miniszterelnökkel, szerinte egy fiatal, agilis vezető. A szlovák szerinte egy nehezebb eset, ugyanis választás lesz szeptemberben. „Van olyan kérdés, amiben nem tudunk egy malomban őrölni, ez pedig az utódállamok kérdése” – mondta. Ebben a szlovák álláspont más, mint a magyar, amit szerinte a történészeknek kell odaadni, nekünk pedig a jövőre kell koncentrálni. „A magyarok nem húznak korszakhatárokat, mi magyarok 1100 éve flowban vagyunk” – fogalmazott. A szlovák és a magyar kapcsolatokban nagy lehetőségeket lát. A csehek szerinte saját magukkal vannak vitában.
A multik árspekulánsként működnek
Két meteorral találkoztunk, a covid fájdalmas másfél év volt, az életekért kellett harcolni, és a munkahelyekért. “A háború az más”, az a munkahelyeket nem veszélyezteti, sem a teljes foglalkoztatási célt. A háború és miatta az energiaárak az “infláció oldalán szorongatja a magyarokat” – mondta a miniszterelnök a műsorvezető kérdésére a tusnádi második meteorról.
A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a kormány rezsitámogatást tart fenn, Európában a magyar családok fizetik a legkisebb rezsit – hangsúlyozta kétszer is – ez havi 181 ezer forintos családonkénti támogatást jelent – mondta a miniszterelnök ezúttal is.
Az infláció leküzdésében “minden hangszeren játszik” a kormány – fogalmazott Orbán Viktor és hangsúlyozta: évvégére 10 százalék alatt lesz az infláció, és addig is érezhető csökkenés lesz már.
Azt felháborítónak nevezte, hogy a multik “árspekulánsként” működnek, ez “szimpla nyerészkedés” – mondta a miniszterelnök, “bár nem szereti a kommunista szavakat”.
Az árspekuláns multik feljelentik a kormányt, összejátszik Brüsszellel – mondta a műsorban. De a hatóság oda-odacsap, már 3 milliárdos bírságot szabtak ki, elfogadhatatlan, hogy indokolatlanul emeljék az import élelmiszerek árát – derült ki Orbán Viktor szavaiból.
Háború
A háború már százezreket foszt meg az életétől és hoz olyan helyzetbe, hogy nagyon nehéz lesz százezreinek teljes értékű emberként élni – folytatta a háborúval kapcsolatban Orbán, hozzátette, hogy ennek a háborúnak nincs harctéri megoldása, ezt csak diplomáciával lehet megoldani. „Ez a háború már régen nem az ukránok háborúja, ők szenvedik el és meg leginkább, de mindannyian tudjuk, hogy Ukrajna szuverenitása megszűnt” – jelentette ki a miniszterelnök. Ma csak a nyugati pénzek tartják életben Ukrajnát, a kérdés szerinte az, hogy az Egyesült Államok elnöke hogy dönt: Amerika proxyháborúban van lekötve és költi a milliárdokat Ukrajnában, vagy egy tűzszünettel és békével akar rámenni a 2024-es amerikai választásokra. A másik kérdés szerinte az, hogy meddig bírja Európa, mert amíg az amerikaiak elő tudnak állítani dollárt, amit erre tudnak költeni, de az Európai Unióban más a helyzet.
Miután az uniós tagság befizetési kötelezettséggel jár, ezért Orbán szerint az Európai Unió tartozik Magyarországnak: tartoznak a tanároknak 800 millióval, a határkerítés miatt 2 milliárddal, valamint a helyreállítási alap forrásaival is tartoznak. Mint mondta, nem ok nélkül teszik fel a kérdést, hogy azért tartoznak-e Magyarországnak, mert a pénzt valami másra, mondjuk Ukrajnára költötték.
Arra a kérdésre, hogy meddig bírja Európa finanszírozni Ukrajnát azt mondta: teherbíró képességünk határán vagyunk, ha ez bekövetkezne, Európa békepártivá válna. Arról is beszélt, hogy egy demokráciában a népakarat és az ország vezetőnek mozgása ennyire élesen hosszú távon nem mehet szembe egymással, valaminek történnie kell. Szerinte az európai vezetőknek nem maradt már sok idejük, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez.
Orbán Viktor ezúttal is megfogalmazta, hogy amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, akkor két lehetősége volt a Nyugatnak. Utalt Merkel volt kancellárra, hogy a Krím-félsziget esetében megpróbálták lokalizálni a konfliktust. Lokális háborúról, két ország konfliktusáról van szó, ugyanakkor ha nem figyelünk, világháború is lehet belőle, és akkor próbáljuk a konfliktust lokalizálni. De ha beleállunk, akkor világszintre emelkedik – mondta a háborúról.
„Végre kigyúrtuk magunkat, végre versenyképesek lettünk”, de mint egy “felhő” a háború ráül a világgazdaságra – fogalmazott. Eddig a szabadkereskedelem irányította a világot, ez nekünk is jó volt. Most már elzárkózásról beszélnek, a háború hatása, hogy jön egyfajta elszigetelődés, “egyfajta gettósodás”. A háborútól vissza kell menni a tárgyalóasztalhoz – jelentette ki a miniszterelnök.
Uniós pénzek
“Az barátságtalan volna” – fogalmazott a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy addig nem szavazza meg a magyar kormány a Brüsszel által javasolt uniós költségvetési módosítást, amíg nem érkeznek az EU-s pénzek. Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta a kérdésre válaszolva “az időbeli egybeesést” is.
Előtte arra hívta fel a műsorvezető figyelmét, hogy az EU-tagállamokra érvényes a lojitás szabály, nem lenne “szép“ különböző, egymástól eltérő kérdések, ügyek összekapcsolása.
A kérdés kapcsán azt is kiemelte, higy az Európai Bizottság nemrégiben bejelentette, hogy újabb 100 milliárd euróra van szüksége a tagállamoktól, miközben nem tudja teljesíteni a feléjük felé való kötelezettségeit.
Migráció
Van egy váratlan időbeli egybeesés a migrációval kapcsolatban is: Olaszország sokáig ellenezte a migrációt és a migránsgettók kialakítását, majd néhány héttel ezelőtt elfogadta azt, majd az uniótól kapott 19 milliárdot, amit Magyarország nem. Orbán szerint komoly játszmák vannak a háttérben, azonban ő nem szereti ezeket.