A MOK elnökségének kezdeményezésére egyeztetett Pintér Sándor belügyminiszterrel és az egészségügyi felsővezetőkkel – Takács Péter egészségügyi, Felkai László közigazgatási államtitkárral, valamint Bidló Judit egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárral, Jenei Zoltán országos kórház-főigazgatóval, Kiss Zsolt NEAK főigazgatóval – az orvosi kamara Kincses Gyula elnök, Álmos Péter alelnök, Meglécz Katalin és Svéd Tamás titkárok részvételével.
“A minisztérium és a MOK elnökségének találkozójára a viharos 2022-23 évi események után került sor” – írják a MOK honlapján a találkozóról szóló beszámolóban, hangsúlyozva:
“valós, érdemi egyeztetésre került sor, melynek van néhány kisebb azonnali eredménye, több területen közös munka kezdődik, de vannak olyan területek is, ahol továbbra is jelentős a nézetkülönbség”.
A MOK tárgyalási pozíciója az volt, hogy a folyamatos és biztonságos betegellátáshoz két alapvető dolog mindenképpen kell: az elégtelen számú szakdolgozók fogyásának megállítása, pótlásuk – ehhez mielőbbi, érdemi szakdolgozói béremelés, valamint az orvosok, fogorvosok, egészségügyi szakirányú diplomások esetében a bizonytalanság, fenyegetettség érzésének csökkentése, a dolgozókat kiszolgáltatottá tevő vagy hátrányos helyzetbe hozó, szerzett jogot elvevő törvény és rendelet módosítása. A tárgyalás megkezdésétől egyértelmű volt, hogy a BM az utólagos korrekcióra csak korlátozottan nyitott – írja a MOK. “Ugyanakkor egyes tervezett változások előkészítésben számít a MOK együttműködésre, és ehhez kaptunk felkérést feladatokra” – teszik hozzá.
“Nem egyértelműen rendelkeznek reális képpel”
“A megbeszélésen elmondtuk, hogy tagjaink jelzései alapján és tapasztalataink szerint, a minisztérium felsővezetése nem egyértelműen rendelkezik reális képpel az ellátórendszer állapotával, problémáival, terhelési határaival kapcsolatban. Érezhetően hiányzik a döntések mögül a tervek és intézkedések hatásának visszacsatolása.
A MOK jelzéseit nem politikai támadásnak kell értékelni, hanem a javítás céljából tett problémafelvetésnek. Erre miniszter úr nyitottnak mutatkozott” – hangsúlyozza a MOK.
Mesterterv?
A MOK a találkozón jelezte: szeretnék látni az ellátás átalakításának mestertervét, akkor a MOK is reálisabban tudná megítélni az egyes rész-változásokat, ha látnánk, hogy ez egy koherens terv része. Erre a BM változatlanul nem volt nyitott – írták a beszámolóban. Ismételten kérték, hogy a legyen megismerhető a BCG tanulmány. “Miniszter úr a titkosításra és harmadik fél jogaira hivatkozott” – számolnak be a találkozótól. Azt is kérte a MOK, hogy egy szűk kivonatot készítsenek el, ami segítené a rendszer szereplőinek megérteni, milyen eredménnyel járt az átvilágítás. Erre sem kaptak ígéretet.
Pintér Sándor ezt mondta a köz-és magánellátás szétválasztásának az okáról
A MOK beszámolója szerint Pintér Sándor többször kitért az orvosok (és szakdolgozók) erkölcsiségére, az elmúlt időszakban felmerült bűncselekményekre, illetve a betegek által tapasztalt, jelzett kommunikációs problémákra. Az általános orvosi etika helyzetét nevezte meg egyben a köz- és magánellátás szigorú elválasztásának egyik okaként – írja a MOK. Emellett Pintér Sándor azt is egyértelművé tette:
a köz- és magánellátás viszonyának rendezése, együttműködésének kialakítása még nincs napirenden, ebben nincs kormányzati álláspont.
A MOK felelősségi körében a belügyminiszter olyan elvárásokat is megfogalmazott, melyekre jogszabályi felhatalmazás híján nincs és nem is volt jogunk és lehetőségünk – írják a beszámolóban. Példaként említette a szakmai alkalmatlanság kérdését, vagy a gyógyászati segédeszközökkel történt visszaélés ügyét, mely ügyben – megítélése szerint – a MOK-nak ki kellett volna zárnia az abban résztvevőket. Kincses Gyuláék jelezték, hogy ez a lehetőség a jogszabályi változások előtt sem volt adott.
Alapellátás
A találkozón Takács Péter államtitkár elmondta a MOK beszámolója szerint, hogy az alapellátási indikátorok finomítása folyamatos marad, de a kormányzati cél: az alapellátásban a bérkiegészítés beépítésre kerüljön a finanszírozásba. A teljesítésnek a minősítés (indikátor) alapú finanszírozási aránya tovább növekedjen, és az alapellátó orvosok jövedelme ne az életkortól, hanem a “teljesítményétől” függjön.
A szakdolgozói bértámogatást nem tervezték megemelni a szakdolgozói béremelésnek megfelelően, azt a praxisfinanszírozásból kigazdálkodhatónak tervezik – írja a MOK. Egyértelmű ígéret nem hangzott el erre vonatkozóan. A rezsiköltségek átvállalását nem tervezik.
Kormányzati cél, hogy a törvényben meghatározott időpontra, 2028-ra csak meghatározott létszámot ellátó praxisok maradjanak fenn. A praxisalap létrehozását tervezik, de csak majd azzal összefüggésben, ha az OKFŐ él a praxishatár átrendezési, összevonási jogával – írják.
A MOK megismételte az álláspontját:
- az új rendszerre való átállás nem jelenthet tömeges jövedelem csökkenést a kollégáknak
- a praxisok működőképességét (fix költségek, beleértve a szakdolgozók és egyéb személyzet bérét) a teljesítménytől függetlenül biztosítani kell
- amennyiben a szakdolgozói béremelést a praxisoknak a jelenlegi bevételükből kell biztosítani, ez orvosi jövedelemcsökkenést, vagy szakdolgozói elvándorlást fog okozni
- kérik a rezsiköltség kompenzálását/átvállalását, mivel annak változása a praxisok fenntarthatóságát veszélyezteti.
Az orvosoknak is jön 8 órás munkaidő
A járóbeteg szakellátástól a megbeszélésen Pintér Sándor nagyon határozott véleményt fogalmazott meg és érdemi vitára nem volt nyitott – tartalmazza a MOK beszámolója.
Az alapbeállítás az volt, hogy a munkaidő mindenki számára 8 óra. A BM szerint a módosítás szükséges volt, mert Magyarországon 8 óra a rendes munkaidő, így a szakrendelők orvosainak is ennyi időt kell munkával töltenie
– írják.
Az a BM részéről az az indoklás hangzott el, hogy “régóta megoldatlan és problémás kérdésnek tekintették az eddigi munkaidőkedvezményt, melynek eredeti okai már nem jellemzőek, példaként a sugárterhelés és az orvosra háruló adminisztráció csökkenését említette Takács Péter államtitkár. Másrészt, az ország kórházaiban eltérő gyakorlatok vannak, szeretnének egységesíteni.
Takács Péter azt elmondta, hogy lehetőség lesz 6 órás munkarendre, de akkor ehhez igazítják a bérezést is – közlik.
A MOK szerint ugyanakkor a teljes munkaidőt nem lehet 8 óra rendelési idővel kitölteni, mert egyrészt ilyen munkaterhelés már ellátásbiztonsági kockázat, másrészt az orvosnak a rendelési időn kívül vannak adminisztratív feladatai is. Ezért – mint írják – a fenti pontokat cáfolták/árnyalták, több érvet említettek a tárgyaláson is, de ezeket az aggályokat nem osztotta az egészségügyi vezetés.
“Magyarul: az törvénymódosítás mögött uniformizálási, erőforrás kezelési-irányítási és gazdasági indítékok is vannak” – írja a MOK a beszámolójában, de a kérdést még nem tekintik lezártnak.
Fekvőbeteg ellátás
Erről a MOK beszámolója alapján a megbeszélés során relatív kevés szó esett. Pintér Sándor felvázolta a vármegyei központok és megyei kórház igazgatójához rendelt feladatkörök koncepcióját. “Eszerint a teljes megyei betegellátás szervezéséért, a betegutak kialakításáért ez a menedzsment felel majd. Ettől várják a hatékonyság növekedését, a kis, kevés beteget és rossz hatékonysággal ellátó osztályok megszűnését, a betegellátás hatékonyságának növekedését” – írja a MOK.
Azon kérdéseikre, hogy ezen menedzsmentek pontosan milyen kompetenciákkal és erőforrásokkal rendelkeznek majd – lesz-e joguk például intézményeket bezárni vagy funkciójukat módosítani -, nem kaptak egyértelmű választ.
Szó esett arról a kormányzati tervről is, hogy a kórházak “rezsijét”, a működési költségeket teljesen leválasszák az egyéb finanszírozásról és külön kezeljék.
Fizetések: nem lesz infláció követő
A MOK javaslatára, hogy az orvosi és szakdolgozói fizetések legyenek infláció követőek, Pintér Sándor tömören válaszolt: nincs erre lehetőség, úgy gondolja, senki nem részesül infláció követő bérezésben más területeken sem.
A kormányzat szeretné majd, hogy tartsa az értékét a bér, de erre vonatkozóan semmilyen konkrét ígéretet nem tett.
Ezt várja Pintér Sándor a MOK-tól
A kormányzat először egy prioritási listát szeretne kapni a MOK-tól, hogy melyek azok a területek, amik leginkább beavatkozást, munkát igényelnek, ezekre javaslatokat is vár a MOK-tól. Egyes feladatokra munkacsoportokat szervezünk, és ezekbe várjuk a téma iránt érdeklődő, abban jártas tagjainkat – írják a találkozóról.
Több specifikus témában is vár a BM a MOK-tól anyagokat: kórházi fertőzések, (augusztus 22-ei határidővel) kérnek javaslatot a minőségbiztosítás, – mérés és az orvosok teljesítménymérésének alapelveire.
Emellett a szakrendelői rendszer átalakítására is várja a BM a MOK javaslatát.
Pintér Sándorék „nem tartanak szükségesnek ennyi ellátási pontot, melyek szakmai kompetenciája és a szolgáltatás színvonala változó” – írják – ezért kérnek javaslatot a 257 ellátási pont racionalizációjára.
A MOK válasza az volt: megfelelő adatok és előtanulmányok ismeretének hiányában konkrét javaslatokat nem fognak tudni adni, de a rendezőelv, a területi elosztás és igények felmérésének módszertanáról szívesen konzultálnak.
Szintén az ezzel foglalkozó munkacsoportnak a feladata a szakrendelői óraszámok változtatásának problémája.
„Itt a miniszter úr és államtitkár úr figyelmét is fel kell hívni a jelenlegi gyakorlat kialakulásának és fennmaradásának okaira, a munka jellegzetességére, a potenciális következményekre. Állításainkat belső felméréssel is érdemes/szükséges igazolni” – közli beszámolójában az orvosi kamara.
Pintér Sándor a kirendelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok, méltánytalanságok kérdésében is kért visszajelzést a MOK-tól.
A tárgyalás azonnali eredményei: 44 nap kirendelés lehet évente a klinikai orvosoknak
- A megyei központokból/ba történő kirendeléséről az államtitkár elmondta, hogy azonos munkahely különböző telephelyei esetén is a Munka törvénykönyvének rendelkezései alkalmazandók. Konkrét példaként említette: ha az egyetemi klinikáról a hozzá rendelt városi kórház osztályára delegálnak orvost, a kirendelés ideje évente maximum 44 nap lehet. “Ezt az értelmezést írásban is fogjuk kérni, és kérjük, hogy erről az intézményvezetőket is tájékoztassák” – teszi hozzá a MOK.
- A Kamara meg fogja kapni a szakmai irányelveket az elkészítésük után, amit innentől el tud juttatni minden érintett szakterületen dolgozó kamarai taghoz. Ezen kívül várják a hiányzó irányelvek kidolgozására tett javaslatainkat – számol be a MOK a találkozó eredményeiről, hozzátéve: a kétórás tárgyaláson nem került sor további kérdéseknek a megvitatására, így azokról az írásban tervez a MOK egyeztetni a BM-mel, a Markusovszky ösztöndíjat és a hétvégi munkavégzést követő pihenőnapok kérdését említve.