Navracsics Tibor azt nyilatkozta egy hete az atv.hu-nak, hogy hogy a magyar kormány mindent teljesített, amit kért az Európai Bizottság az Erasmus+, az alapítványi egyetemi kuratóriumi összeférhetetlenség ügyében, amiről Johannes Hahn költségvetési biztossal tárgyalt. A Bizottság részéről pedig a tárgyalásokon normaszöveg-javaslatot kértek, nem a parlament által már megszavazott törvénymódosításokat. A területfejlesztési miniszter azt prognosztizálta, hogy az egyeztetések a Bizottsággal szeptemberben folytatódhatnak.
Az “alagút” hossza
Johannes Hahn nem mondott időpontot, a Bizottság költségvetési biztosa Brüsszelben újságíróknak úgy fogalmazott egy háttérbeszélgetésen:
“Még mindig az alagútban vagyunk. De én optimista vagyok és mindig látom az alagút végét. Végül is ez nem egy hosszú alagút”
“Ferragosto” – így írta le egy brüsszeli forrásunk a nyári szünetet, aminek az ideje alatt az Európai Bizottság nem folytat tárgyalásokat a magyar kormánnyal az uniós pénzekről. Azaz, azt erősítette meg, hogy őszig nem igazán lesznek egyeztetések sem az Erasmus forrásairól – pedig Hahn szerint már a ‘23-as őszi kifizetésekkel is probléma lehet a brüsszeli megegyezés hiányában -, sem a helyreállítási forrásokról.
“Nem hátrálunk…”
Európában ragaszkodni fogunk a jogainkhoz, nem engedünk sem a politikai, sem a pénzügyi zsarolásnak – ezt Orbán Viktor mondta szombaton Tusnádon, a köztévé által közvetített beszédében, a részletes tudósításunkat itt olvashatja.
Azonban a miniszterelnök, miután véget ért a beszéde, a táborlakók kérdéseire is válaszolt, így arra is, hogy mikor kapjuk meg, megkapjuk-e az európai uniós pénzeinket?
Helyreállítási pénzek: “kétséges, hogy megkapjuk-e?“
“Nos, rengeteg hiedelem kering. Külön előadást igényelne, hogy rendet vágjunk a kusza gondolatok között. Amikor európai uniós pénzről beszélünk ma, akkor két különböző pénzkupacra kell gondolni” – kezdte a válaszát a miniszterelnök Tusnádon. Mint elmagyarázta, “van egy pénzkupac, amit úgy hívnak, hogy RRF. Ezt azért találta ki az unió, hogy a COVID-válságból plusz pénzügyi forrásokkal segítse kikeveredni a bajba jutott európai gazdaságokat”.
“Most ebből nem kaptunk meg semmit, és kétséges, hogy megkapunk-e. Halkan mondom: a COVID-nak is közben vége lett. Zárójel bezárva”
– mondta Orbán Viktor az helyreállítási RRF-pénzekről. Azt azért megjegyezte: “ez az európai versenyképesség, gyorsaság, vezetési tehetség egy nagyon beszédes példája”.
A 7 éves EU büdzséről: nekünk marad 2 milliárd euró, “nem rossz summa”, de “szinte jelentéktelen”
Orbán Viktor “a másik kupac pénzről” a táborlakók kérdésére adott válaszában azt mondta: “ez az, ami az unió hétéves költségvetésében – mert ott nem éves, hanem hétéves költségvetés van – Magyarországnak többletként jár”. Ezt úgy kell elképzelni, hogy Magyarországnak summa summárum, mindent összevéve körülbelül 3 milliárd euró jön be Brüsszelből a költségvetésébe, és 1 milliárdot fizetünk be mi, mert vannak befizetési kötelezettségek, a kettő között a különbség nettó 2 milliárd euró. Tehát egy évben Magyarország körülbelül 2 milliárd eurót kap az Európai Uniótól.
“Ez uszkve 800 milliárd forint, ami nem rossz summa, hogyha ketten beszélgetünk a püspök úrral, de nemzetgazdasági összefüggésben ez szinte jelentéktelen”
– fogalmazott Orbán Viktor a 2 milliárdos EU-s pénzforrásról (a nagyszínpadon mellette ülő Tőkés Lászlóra utalva).
Odaadnák Erdélybe a 800 milliárdot
“Tehát a magyar GDP-hez meg a magyar termelési képességhez meg a magyar költségvetéshez képest ez nem nagy összeg” – tette hozzá. De mint mondta, a 800 milliárd forintot “például, ha lenne, ideadhatnánk Erdélybe rögtön, ugye, tehát nem szabad lebecsülni ezt az összeget” – mondta. De szerinte
“úgy föltüntetni ezt a pénzt, mintha ezen múlna a magyar gazdaság létezése, léte-nemléte, egész egyszerűen egy alulinformáltság, ez egy információhiányos, buta gondolat”
– jelentette ki a miniszterelnök.
Másképp néznek ránk a pénzpiacokon
“Az kétségkívül igaz, hogyha azonban ezekhez a forrásokhoz Magyarország nem jut hozzá, akkor persze másképpen néznek ránk a pénzpiacokon is, ahol üzleti alapon lehet hitelhez jutni. Ebből a szempontból az indirekt hatása ennek a tényezőnek talán még nagyobb, mint a direkt” – magyarázta a kormányfő.
“Most az a kérdés, mikor kapjuk meg?”
Ezt a kérdést tette fel Orbán Viktor, és úgy válaszolta meg: “Hát, ha odamegyünk egy jó nagy zsákkal, és hazahozzuk”. Arra pedig, hogy ezt hogyan kell csinálni, van-e erre tervük, Orbán Viktor levezette:
“Ezt úgy kell csinálni, hogy az Európai Unió költségvetése a csőd szélén áll. Ezt maga az unió is bevallja, hiszen azt kéri a tagállamoktól, hogy fizessünk be mintegy 100 milliárd eurót, és módosítsuk a hétéves költségvetést, amiből talán két és fél év telt el eddig. De ahhoz egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv”
– jelentette ki.
Vagyis, mint a miniszterelnök mondta, izgalmas ősz előtt áll, ami a brüsszeli miniszterelnöki csúcstalálkozókat illeti. “Ennél egy kicsit bonyolultabb lesz, de Uz Bence valószínűleg ezt így mesélné el” – jegyezte meg végül némi humorral.
Orbán Brüsszelnek: “Hol a pénz?”
Arról, hogy Magyarország nem fog hozzájárulni az EU-s költségvetés módosításához Orbán Viktor júniusban már elmondta a véleményét. A brüsszeli videóüzenetében – amiben nekiszegezte Brüsszelnek a kérdést, hogy “hol a pénz” – a június 29-ei EU-csúcs előtt szóvá tette: a Bizottság úgy kér több pénzt – közel 19 milliárd eurót – a helyreállítási alap (NGEU) infláció miatt megemelkedett kamatainak a visszafizetésére, hogy
„Magyarország és Lengyelország ebből eddig egy centet sem látott”.
Ami a kohéziós EU-s pénzeket illeti, a jogállamisági mechanizmus eljárás keretében Brüsszel zárolt 6,3 milliárd euróhoz való hozzáférést Magyarország számára – a feloldás és utalás feltétele a 27, a Bizottság által meghatározott “mérföld”, “szupermérföld” maradéktalan teljesítése.
Mire kéri a Bizottság a 100 milliárdot?
Az Európai Bizottság 66 milliárd eurós keretemelést javasolt a 7 éves EU-büdzsében. Ezt még egy Ukrajnának szánt, 33 milliárd euró összegű kölcsönnel egészítenék ki – ezért beszélt a miniszterelnök 100 milliárd euróról.
Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság javaslatában szerepel továbbá 4 évre szólóan 1,9 milliárd euró béremelésekre: azoknak a brüsszeli, strasbourgi alkalmazottaknak – biztonsági őrök, takarítók, vendéglátóipari személyzet – akikre a belga vagy a luxemburgi törvények vonatkoznak. és akik fizetésének egy bonyolult egyenlet alapján követnie kell az inflációt. De ebből a tételből a megemelkedett rezsi- és adminisztratív költségeket is biztosítanák.
A módosított 7 éves EU büdzsében Ursula von der Leyenék plusz 2 milliárd eurót a határvédelemre költenének.