Ruhára már nem költenek, enni csak keveset esznek. Legtöbb pénz a gyógyszerre megy el. Ezt monda stábunknak sok megkérdezett nyugdíjas. Na meg azt, hogy alig jön ki a havi keretből. Magyarországon 450 ezer ember van, aki havonta 120 ezer forint alatti összegű nyugdíjat kap.
Eközben Lengyelországban azok, akik minimál nyugdíjat kapnak, 2020 óta jogosultak a 13. havi nyugdíjon túl, még egy 14. havira is, amit a lengyel elnök álladóvá tett azzal, hogy aláírta az erről szóló törvényt. A 14. havi nyugdíj az új jogszabály szerint azoknak jár, akiknek a havi nyugdíja alacsonyabb bruttó 2900 zlotynál vagyis 248 ezer forintnál. A küszöb átlépése esetén arányosan alacsonyabb összeget fizetnek ki.
Karácsony Mihály, a nyugdíjas parlament elnöke az ATV Híradó stábjának úgy fogalmazott, reméli, hogy a következő választás után hazánkban is bevezethetik a 14. havi nyugdíjat. Hozzátette, a következő évi költségvetésben az éves keret nyugdíjra, és nyugdíj szerű ellátásra 7 ezer milliárd forint, de hogy ezt hány részletben adják oda lényegtelen.
„Ma azt tudjuk, hogy az átlag nyugdíj 209 ezer forint, ezt ha 13 hónapra számítva vesszük, akkor ez 2,7 millió forint, tehát egy átlagnyugdíjas egy évben ennyit pénzt kap. Az a lényeg, hogy ez növekedjen, ma Magyarországon a nyugdíjra a GDP 8 százalékát fordítják, ezt kellene növelni”
– mondta Karácsony.
A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere szerint a lengyelek lépése is azt bizonyítja, hogy csak Magyarországon van válság, és ez az orbáni infláció miatt van így. Gy. Németh Erzsébet kiemelte, más országokban egy számjegyű az infláció, növekszenek a bérek és a nyugdíjak és 14. havi nyugdíjat is fizetnek. „Csak a magyaroknak kell szembenézni az áremelésekkel, a megszorításokkal, és az adóemelésekkel” – mondta.
A jobbik-Konzervatívok szerint differenciált nyugdíj emelésre lenne szükség. Brenner Kolomon országgyűlési képviselő szerint a magyar nyugdíjasok csak álmodozni tudnak arról, hogy nyaralni mehessenek. Mint mondta, Németországban és Ausztriában nem ez a helyzet, ott ez a valóság.