Akár 4500 magyar alapítványi egyetemi hallgató is kimaradhat az Erasmus programból jövőre, így elesve a lehetőségből, hogy egy fél évet más Európai Uniós országban tanuljon – számolta ki a hvg.hu.
A Tempus Közalapítvány a 2024 őszén induló Erasmus+ pályázatokról már a múlt héten döntött, de a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek pályázatait csak feltételesen tudják támogatni –
akkor kötik meg a támogatási szerződéseket a 2024 őszi félévében induló hallgatói csereprogramokról az alapítványi egyetemekkel, ha arra az Európai Bizottság idén november 23-ig engedélyt ad – írták.
Ehhez viszont az Európai Bizottság szóvivője szerint legkésőbb szeptember 1-re – az egyetemi szemeszter kezdetére – alá kellene írni a szerződéseket a Tempus Közalapítványnak, azaz szeptember 1-ig a magyar parlament fogadja el az alapítványi egyetemi kurátorok kinevezését és az összeférhetetlenségi szabályokat érintő törvénymódosításokat.
Most júliusban viszont még nem jutott elvi egyezségre a magyar kormány és a Bizottság.
Brüsszelben nyári szünet van, szeptemberben egyeztetnek újra
Navracsics Tibor munkatársunk kérdésére azt nyilatkozta:
nem tud semmilyen “apokaliptikus” határidőről, amit az Európai Bizottság szabott volna.
A területfejlesztési miniszter – aki volt uniós biztosként az oktatásért, így az Erasmus+ programért is felelt – az atv.hu-nak azt mondta: a magyar kormány mindent teljesített, amit kért a Bizottság, amiről Johannes Hahn költségvetési biztossal tárgyalt. A Bizottság részéről a tárgyalásokon normaszöveg-javaslatot kértek, nem a parlament által már megszavazott törvénymódosításokat.
“Már csak a Bizottságtól függ, hogy megérkeznek-e és mikor az Erasmus-források, ez teljes egészében az ő felelősségük”
– jelentette ki Navracsics Tibor, megerősítve: a kormány Bizottságtól a nekik megküldött normaszöveg-javaslatra nem kapott választ.
Most Brüsszelben nyári szünet van, így augusztusban sem tárgyalnak, az egyeztetések a Bizottsággal szeptemberben folytatódhatnak. A Jobbik rendkívüli nyári parlamenti ülést sürget, de Navracsics Tibor szavaiból az derült ki:
nyáron nincs szükség rendkívüli parlamenti ülésre az Erasmus+ program miatt. A miniszter ugyanakkor változatlanul optimista, bízik benne, hogy lesz megállapodás.
A Bizottság 4 évet javasol, de elfogadhatja a 6 évet is?
A területfejlesztési miniszter eddigi, elsősorban Johannes Hahn költségvetési biztossal folytatott brüsszeli tárgyalásain kiderült: az alapítványi egyetemi kuratóriumok esetében a miniszterekre, államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, miniszteri biztosokra, kormánybiztosokra vonatkozik az összeférhetetlenség Brüsszel szerint, ezt a kormány javaslata is felsorolja. A EP-képviselői összeférhetetlenségről nem volt szó, a polgármesteri összeférhetetlenség még nyitott.
Fotó: Navracsics Tibor Facebook-oldala
Májusban Navracsics Tibor azt nyilatkozta az atv.hu-nak: az egyes közigazgatási pozíciók összeférhetetlenségéről is folynak a tárgyalások, az olyan – nem közvetlen kormányzati igazgatás alá tartozó posztokat – mint például a jegybanki pozíciók, vagy a Nemzeti Emlékezet Bizottságának, illetve a Nemzeti Választási Bizottságnak a tisztviselői. De nyitott kérdés, hogy üresedés esetén a kuratóriumi tagságot milyen módon töltsék be.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy a Bizottság részéről felvették a kurátorok alkalmassági tesztjét is. A jelöltek alkalmasságát ugyanakkor az Állami Számvevőszék vizsgálja. A Bizottság ugyanakkor új elvárásként olyan nyílt pályázati rendszert javasolt kuratóriumi tagok kiválasztására, ami hasonló az Integritás Hatóság alkalmassági bizottságához, a kuratóriumtól elkülönülő, független testület felállításával, ami vizsgálja a jelöltek alkalmasságát, és jelenlegi kurátorokét is.
Májusi válaszában a kormány azt jelezte a Bizottságnak: a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos törvénymódosítási javaslat rendelkezik az összeférhetetlenségi körről, a Bizottság által megfogalmazott többletkövetelményre is tekintettel. Az összeférhetetlenségi szabályok a felügyelőbizottsági tagokat is érintenék. A kurátorok mandátuma pedig 6 évre szólhat és meghosszabbítható újabb 6 évvel – egy alkalommal.
A Bizottság viszont azt javasolta, hogy a kurátorok mandátuma 4 évre szóljon úgy, hogy az újabb 4 évvel meghosszabbítható, egy alkalommal.
De brüsszeli források szerint a Bizottság hajlani látszik a 6 éves mandátum elfogadására.
A magyar kormány azzal érvel, hogy az alapítványi egyetemek finanszírozási ciklusa is 6 éves – mondták munkatársunknak.
Azt forrásaink cáfolták, hogy Brüsszel azt kérte volna, hogy a miniszterelnök nevezze ki a kurátorokat.
Az Erasmus-pénzek nem vesznek el
Amennyiben mégsem jönne létre megállapodás a magyar kormány és a Bizottság között – vagy kifutnak a határidőből – az Erasmus-pénzek akkor sem vesznek el. Ez esetben a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeknek szánt összeget szétosztják a nem modellváltó egyetemek között, az ő cserediákjaik mehetnek sokkal nagyobb számban tanulni uniós országok egyetemeire.
De a kormány részéről is több alkalommal hangsúlyozták: a költségvetés biztosítja a szükséges forrásokat az alapítványi egyetemek hallgatói számára is a csereutazásokhoz.
Varga Mihály májusban a Kormányinfón az ATV kérdésére, hogy a költségvetés valóban állja-e 5 milliárd forinttal a kieső alapítványi egyetemek esetében az Erasmus és a Horizon Europe programokat, azt válaszolta: azzal számolnak, hogy megérkeznek ezek az uniós források.
“De a költségvetésnek van tartaléka, hogy az esetleges forráskiesést pótolja. Nagy baj lenne, ha nem tudnánk ötmilliárdnyi forrást pótolni”
– mondta a pénzügyminiszter májusban.