Hétfő reggel írtunk arról, hogy fordulat jöhet a NATO kedden kezdődő vilniusi csúcstalálkozójának az előestéjén Svédország NATO-csatlakozása ügyében.
Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára pedig újságíróknak tegnap este jelentette be: Recep Tayyip Erdoğan török elnök hétfő este beleegyezett abba, hogy feloldja az ellenállását Svédország NATO-csatlakozásával szemben, és a ratifikációt „a lehető leghamarabb” benyújtja a török parlamentnek. „Svédország a szövetség teljes jogú tagjává válik” – mondta Stoltenberg a NATO-vezetők ma kezdődő csúcstalálkozója előtt, úgy fogalmazva: Erdoğan „egyértelmű kötelezettséget vállalt” Svédország csatlakozása mellett.
“Nem mi leszünk az utolsók”
Bár Magyarország sem volt hajlandó támogatni Svédország NATO-akcióját, Stoltenberg megjegyezte:
Orbán Viktor magyar miniszterelnök megígérte, hogy nem országa lesz az utolsó kitartó Svédország tagsága ellen.
Szijjártó Péter pedig egy hete az ATV kérdésére jelentette ki:
amennyiben elmozdulás történik török részről, “akkor természetesen azt az ígéretünket, hogy Magyarország nem fog késleltetni egy országot sem a tagság vonatkozásában, be fogjuk tartani”.
Szijjártó Péter egy évvel ezelőtt nyújtotta be a svéd és a finn NATO-csatlakozási egyezmény ratifikálását a parlamentnek, de ennek megszavazása csak a finn csatlakozás esetében történt meg, a svéd egyezmény ratifikálása azóta is a zárószavazásra vár.
Májusban Orbán Viktor miniszterelnök a Katari Gazdasági Fórumon azt mondta:
javulnia kell Magyarország és Svédország kapcsolatának, mielőtt jóváhagyják az északi állam NATO-tagsági egyezményét.
„Magyarország és Svédország politikai kapcsolatai borzasztóan rosszak” – mondta Orbán Viktor Katarban, hozzátéve: „Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba.”
Beszámoltunk róla, hogy kormánytagok, így Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is arról nyilatkoztak – Törökországra utalva – , hogy nem mi leszünk az utolsók, akik megszavazzák a svédek NATO-csatlakozását.
A parlament honlapján “Az Országgyűlés 2023. évi június-július havi ülésterve” címszó alatt – amit a Törvényhozási Igazgatóság tett közzé – a második rubrikában szerepelt “A svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat”, de annak megszavazására a nyári rendkívüli parlamenti ülésszakban sem került sor.
A parlament rendkívüli, július 3-4-ei és júliusi 7-ei ülésének az összehívását korábban Semjén Zsolt minisztetelnök-helyettes kezdeményezte Kövér László házelnöknél. Most a parlamenti honlapon egyelőre nincs újabb, nyári rendkívüli ülésre vonatkozó kormányzati kezdeményezés.
Elképzelhető az is, hogy a Fidesz-, illetve a KDNP-frakció kéri rendkívüli parlamenti ülés összehívását, hogy az Országgyűlés megszavazza Svédország NATO-csatlakozását.
Közös nyilatkozat is született
A török elnök pozícióváltása Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel és Stoltenberggel folytatott megbeszélése után történt tegnap este.
A tárgyalásokat követő közös nyilatkozatban Törökország, Svédország és a NATO hangsúlyozta, Stockholm megváltoztatta a törvényeket, kiterjesztette a terrorizmusellenes együttműködést a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen, és újraindította a fegyverexportot Törökországba.
Ankara és Stockholm megállapodott egy „új kétoldalú Biztonsági Megállapodás” létrehozásáról, és arról, hogy Svédország „ütemtervet fog bemutatni a terrorizmus minden formája elleni folyamatos harcának alapjaként” – áll a közleményben. A megállapodás részeként Stoltenberg beleegyezett egy új „terrorizmusellenes koordinátori” poszt létrehozásába is a NATO-nál.
A bejelentés több mint egy éves vita után született arról, hogy Törökország és Magyarország aláírják Svédország felvételét a szövetségbe, miközben a NATO-vezetők nyilvánosan és privátban lobbiztak a török vezetőnél a szövetségi névsor bővítéséért.
Svédország és Finnország egyaránt lemondott hagyományos semlegességéről Oroszország teljes körű Ukrajna inváziója nyomán, és 2022 májusában csatlakozott a szövetséghez.
A két ország csatlakozását – amelyek régóta szoros partnerei voltak a nyugati szövetségnek – a legtöbb NATO-tag könnyen jóváhagyta, Törökország kitartott mellette. Finnország áprilisban csatlakozott a török parlament márciusi jóváhagyását követően.
Svédország azonban kényesebb problémának bizonyult, Erdoğan elítélte a kurd csoportok jelenlétét Svédországban. A kapcsolatok akkor is fellángoltak, amikor Svédországban tüntetők elégették a Korán másolatait.
Korábban a hétfői nap folyamán Erdoğan a Svédország NATO-csatlakozását Törökország Európai Uniós tagságához kötötte.
A nemrég újraválasztott török elnök hétfőn este találkozott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is. A Tanács vezetője „jó találkozónak” minősítette az ülést, és a Twitteren azt írta: a két fél „feltárta az előttünk álló lehetőségeket annak érdekében, hogy az EU Törökországgal való együttműködését „visszatérítse és új lendületet adjon kapcsolatoknak”.
Svédország megígérte, hogy az Ankarával kötött hétpontos megállapodásban „aktívan támogatja a Törökország EU-tagsági törekvésének újraélesztésére irányuló erőfeszítéseket”. Stockholm arról is megállapodott, hogy nem támogat más kurd fegyveres csoportokat, és nem támogatja a Törökországgal való gazdasági együttműködést.
A megállapodás értelmében a következő lépés az, hogy Törökország „továbbítja Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét a török Nemzetgyűlésnek, és szorosan együttműködik a Közgyűléssel a ratifikáció biztosítása érdekében”.
Svédország Európa egyik legszervezettebb hadseregével rendelkezik, és a NATO-ba való belépés Finnországgal együtt megszilárdítja a szövetség ellenőrzését a Balti-tenger felett.
Ukrajna NATO-tagsága?
A Vilniusban ma kezdődő csúcstalálkozó hivatalos programjának kezdete előtti éjszakai megállapodás nagy fejtörést okoz Stoltenbergnek és a szövetség vezetőinek, akik azokkal az ukrán követelésekkel is foglalkoznak, amelyek szerint Kijevnek egyértelmű utat kell adni a tagsághoz.
Ugyanakkor NATO-szerte megoszlanak a vélemények arról, hogy Ukrajna milyen gyorsan válhat a taggá. Ezek a nézeteltérések valószínűleg szerdán lesznek a középpontban, amikor Joe Biden amerikai elnök személyes megbeszélést folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Biden az európai útja előtt a CNN-nek adott interjúban kijelentette: Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra. “Háborúba lépnénk Oroszországgal, ha az volna a helyzet”, hogy Ukrajna a NATO tagja – hangsúlyozta az amerikai elnök, aki szerdán nagy beszédet tart Vilniusban.