Cikkünk frissül!

Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormányülésen Orbán Viktor tájékoztatást adott az uniós csúcs legfontosabb eseményeiről. Úgy látják, az a döntés, ami a miniszterek tanácsában született, ellentétben áll a korábbi megállapodással. A kormány nem járult hozzá annak a döntésnek a meghozatalához, ami megerősítette volna ezt a döntést, amelynek az is része, hogy évente legalább 10 ezer menekültkérelmet kellene Magyarországnak elbírálni, befogadótáborokat kellene létrehozni - mondta a miniszter, hozzátéve: ezek a táborok könnyen válhatnának "migránsgettóvá", és az uniós előírások szerint ezek nem lehetnének zártak.

A kérelmek több mint egynegyedét hazánknak kellene elbírálni, mindennek komoly közbiztonsági, közegészségügyi kockázata van - hangsúlyozta. Ezzel Gulyás Gergely szerint az EU meghívót küld több százezer migránsnak, a kormány minden jogi és politikai eszközt fel fog használni, hogy ez a szabályozás ne léphessen hatályba. A lengyel miniszterelnök véleménye is megegyezett a miénkkel az uniós csúcson a miniszter szerint.

Az Európai Unió múlt heti tanácsülésén Brüsszel újabb befizetést kért a tagállamoktól, ez hatalmas összeg, a kormány szerint kérdés, hogy hol van a pénz, mire költötte Brüsszel, hiszen nem kevesebb, hanem több pénznek kellene lennie, hiszen Magyarországnak és Lengyelországnak "egyetlen fillért sem adtak" - mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: 1,5 milliárd euró a brüsszeli bürokrácia fizetésemelésére menne, ezt Magyarország nem tudja elfogadni.

A miniszter szerint az Európai Bizottság újabb és újabb javaslattal áll elő gazdasági területen is, itt is számtalan olyan elvárás jelenik meg, ami elfogadhatatlan, például első helyen szerepel a hatósági energiaárak megszüntetése hazánkban, emellett meg kell vizsgálnia családügyi, egészségügyi és oktatási kiadásokat, ezt a kormány el fogja végezni, de szó sem lehet a családtámogatási rendszer csökkentéséről és a rezsicsökkentés eltörléséről. Hangsúlyozta: az egészségügyi kiadások megnőttek, hiszen béremelésre az előző ciklusban példátlan mértékben került sor.

A pedagógusok béremeléséről ismét azt mondta, ha megérkeznek az uniós pénzek, ez meg fog történni, és megjegyezte, ebben kérik a baloldali EP-képviselők támogatását is. Szerinte legkésőbb 2027 elejére egymillió forint is lehet a pedagógusok fizetése, de ehhez szükségesek az uniós pénzek. Enélkül is lesz béremelés, de a mérték és a gyorsaság szempontjából kulcsfontosságú lenne, hogy a baloldali EP-képviselők ne terjesszenek hazugságokat annak érdekében, hogy megakadályozzák a béremelést - húzta alá.

Egy új kormányhatározat 169 milliárd forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a rezsivédelmi alap terhére, ebből több mint 132 milliárd a kórházak, iskolák közigazgatási intézményeinek folyósított támogatás - jelentette be a kancelláriaminiszter.

Más családtámogatási változás nem lesz

A közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát tervezi a kormány a következő évekre, ezért áttekintik a költségvetés legfontosabb területeit egy új munkacsoport felállításával - derült ki egy kedd esti kormányhatározatból. Fókuszba kerülnek az egészségügyi, a családtámogatási, a lakhatási, az oktatási és az állami beruházásokkal kapcsolatos kiadások, valamint a különböző adókedvezmények is. Orbán Viktor miniszterelnök egy tavaly decemberi Kormányinfón az ATV kérdésére azt mondta az otthonteremtési támogatásokról: a babaváró hitellel kapcsolatban viták vannak, de úgy látja, azok vannak többen, akik meg akarják tartani. "A babaváró hitelt most vezettük be, milyen családpolitika az, hogy egy évvel később kivezetjük, ezt nem támogatja, azt inkább szerinte erősíteni kell, nem gyengíteni" – fogalmazott akkor Orbán Viktor.

Az ATV kérdésére, hogy a családtámogatások tételei nem fognak-e változni, a miniszter világossá tette: nem lesz változás, vagyis egyetlen családtámogatáshoz, adókedvezményhez sem nyúlnak, 2024-re marad a 3200 milliárdos támogatás. Hangsúlyozta: eddig is, amikor spórolni kellett, az állam igyekezett magán spórolni, egy nagyjából sikerült is, néhány beruházást például felfüggesztettek, a közigazgatás területén csökkent a dolgozók létszáma. Nem töröltünk semmit, nincs olyan terv, amit ne gondolnánk, hogy végre kellene hajtani, de van olyan, ami egy-két év késedelmet fog szenvedni, de ez csak olyan beruházásokat érint, ahol még nem indult el az építkezés.

Az egészségügyben sem lesz szigorítás, 3300 milliárd áll rendelkezésre 2024-ben, ez 420 milliárddal több, mint idén - közölte.

Budapest Airport

Az ATV kérdésére közölte azt is: tárgyalnak a Budapest Airport megvételéről, hogy ebben az államnak milyen részesedése lesz, az még a tárgyalások függvénye.

MR és CT államosítás: a várólistáknak rövidülni kell

Az MR- és CT-vizsgálatok államosítását, valamint a kórházi patikák kiszervezését készítette elő a kormányzat - derült ki a jövő évi költségvetési törvényhez beadott módosításokból. Jelenleg a képalkotó vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek, ezek vagy a teljes szolgáltatást, vagy a kórházakban közreműködőként biztosítják a betegek ellátását. Gulyás Gergely az ATV kérdésére azt mondta, itt nem általánosságban van szó MR és CT készülékekről, hanem vásárlásról és kisajátításról, utóbbi esetében kártalanítással. A cél, hogy a lehető legtöbb vizsgálatot a lehető leggyorsabban tegyék lehetővé, vagyis ha ezek állami tulajdonban lesznek, az állam időkorlát nélkül tudja működtetni, így a várólistáknak nem hosszabbnak hanem rövidebbnek kell lenni. A kórházi patikák kiszervezésével kapcsolatban elmondta azt is: a kormány a kórházi gyógyszerbeszerzésen akar spórolni.

Kormány és főváros

A Budapestnek járó állami támogatások felfüggesztését teszi lehetővé egy frissen elfogadott törvény abban az esetben, ha a főváros nem fizeti be a szolidaritási adót. Karácsony Gergely a hírrel kapcsolatban az ATV Híradónak úgy fogalmazott, hogy továbbra is úgy gondolja, a szolidaritási hozzájárulás 25 milliárd forinttal több, mint amire a törvény lehetőséget adna. A főpolgármester Facebook-oldalán szerdán arról írt, hogy a kormány "leemelte" a főváros számlájáról a 25 milliárd forintot, ami, mint fogalmazott, "nem más, mint egyszerű rablás".

A Miniszterelnökséget vezető miniszter erre az ATV-nek úgy reagált: eddig is lehetőség volt beszámításra, az a kérdés, eddig mit lehetett ebbe bevonni, ebben volt most csekély mértékű változás, de mint mondta, ha a főváros tartozik az államnak és fordítva, akkor a kettőt egybe kell vezetni, így érthető, hogy az állam így jár el, azt is figyelembe veszi, ha valakinek támogatást fizet, akkor a tartozást le kell vonni. Hozzátette: eddig sem zárkóztak el az egyeztetésektől, kérdés, hogy van-e olyan ügy, amiben előre tudnak lépni, és ha megállapodnak, a főváros ezeket betartja-e. Felidézte, a déli körvasútról még ő maga állapodott meg Karácsony Gergellyel, majd azt látja, hogy az ezzel kapcsolatos bírósági eljárásba a főváros bekapcsolódik.

Tápszerárak: tiltakoznak az anyák

Ma anyák szerveznek tiltakozást a Belügyminisztérium elé azért, mert a babatápszerek ára megnőtt. A miniszter most az ATV kérdésére azt mondta, négy tápszernek tényleg magasabb lett az ára, ennek az az oka, hogy azok a tápszerek, amelyekből hiány van, átkerültek egy magasabb árkategóriába. A kormány pedig olyan döntés előtt állt, hogy vagy nem lesznek ezek a tápszerek, vagy drágábbak lesznek.

Kiskereskedelmi forgalom

Májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene - jelentős bázishatás mellett - a nyers adat szerint 12,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 12,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ATV kérdésére a miniszter azt mondta, ezt negatívan értékelik, de az egy évvel ezelőtti időszakban a bázis nagyon magas volt, és 2021 májusát is érdemes megnézni, ahhoz képest a tavalyi év rekordév volt. Ennek ellenére a kiskereskedelmi forgalom ilyen mértéke a vártnál nagyobb, remélik, hogy a fogyasztás is helyreáll, de az inflációnak sajnos van olyan hatása, hogy a fogyasztás csökken.

Nincs baj a Balatonnál

A Miniszterelnökséget vezető miniszter cáfolta azokat a híreket, miszerint 30-40 százalékos a visszaesés a balatoni turizmusban, azt mondta, ez egész egyszerűen álhír. Mint fogalmazott, ha ez így lenne, az persze rossz lenne az országnak.

Infláció, vidéki CSOK

Korábban az ATV Híradó beszámolt róla, hogy bár az MBH Bank elemzése szerint pozitív irányt vesz a fogyasztás, év végére azt is elképzelhetőnek tartják, hogy 6 százalékra csökken az infláció, a gazdasági növekedés pedig 1 százalék lehet, a Gazdaságkutató vezérigazgatója úgy látja, idén biztosan recesszió lesz. Gulyás Gergely most az inflációval kapcsolatban azt mondta, az inflációt legkésőbb decemberre sikerül majd egyszámjegyűre lecsökkenteni. A vidéki CSOK-kal kapcsolatban elmondta, van szándék annak kiterjesztésére, két hét múlva lehet erről biztosat tudni.

Státusztörvény

A kedden megszavazott, és Novák Katalin által csütörtökön aláírt státusztörvénnyel kapcsolatban a miniszter azt mondta: a rendszerváltás óta soha olyan törvényt nem fogadott el a parlament, amit annyi egyeztetés előzött volna meg, mint a státusztörvényt. Mint fogalmazott, "nem véletlen, hogy a tüntetésekből a végére el is fogyott a szufla", tette hozzá a miniszter, szerinte ugyanis már nem volt, aki tiltakozzon, annyit egyeztettek.

Svéd NATO-csatlakozás: nem fogjuk blokkolni

Szijjártó Péter külügyminiszter a napokban az ATV kérdésére a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban közölte: ha elmozdulás történik török részről, “akkor természetesen azt az ígéretünket, hogy Magyarország nem fog késleltetni egy országot sem a tagság vonatkozásában, azt be fogjuk tartani”, illetve hogy “az elkövetkező napokban is szoros és folyamatos lesz a kommunikáció a török külügyminiszterrel".

Hakan Fidan, Törökország külügyminisztere arról beszélt, hogy Törökországnak "biztonsági aggályai" vannak Svédország esetleges NATO-csatlakozásával kapcsolatban, és csak abban az esetben hagyják jóvá Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, "megcsinálják a házifeladatukat", de ennek még nem sok jelét látni.

Gulyás Gergely most azt mondta: Magyarország nem fogja blokkolni Svédország NATO-csatlakozását, ezt az ígéretüket fenntartják.

Gerincműtétek

Az MR és CT eszközök államosításával kapcsolatban Gulyás elmondta: e vizsgálatoknak a közgyógyellátást kell szolgálni, de az ezeket üzemeltető cégek most a profitra mennek, ezért akarnak változtatni, hogy ez ne így legyen. Mint fogalmazott, van helye a magánszférának, de el kellett választani az államitól. Az intézkedés nagyjából 7 milliárd forintba kerülhet majd, azonban vannak olyan drága beavatkozások, amelyekre az államnak nem éri meg ezt kiterjeszteni, így például a gerincműtétekre szerződnek majd a magánszférával.

Itthon

Gulyás bejelentette, ez lesz a családtámogatások és adókedvezmények sorsa

kapcsolódó cikkeink