“Utolsó hetébe lépett a 2024. évi költségvetés vitája. Ehhez kapcsolódó kérdéseket tárgyalt a Gazdasági Bizottság ülése, többek között a Magyar Nemzeti Bank veszteségrendezésének javaslatát. Július első hetében végszavazás” - ezt posztolta Varga Mihály a múlt héten a Facebook-oldalán, viszont a pénzügyminiszter semmilyen konkrétumot nem árult el a jegybanki veszteség rendezéséről. A ‘24-es költségvetés zárószavazása július 7-én, pénteken lesz a parlamentben.

Ami a jegybanki veszteséget illeti, a Költségvetési Tanács is hiányolta a ‘24-es büdzsé tervezetéből a ‘22-es veszteséget jelentő 400 milliárd forintos tétel rendezését. Egy decemberi törvénymódosítás szerint ugyanis, ha az MNB saját tőkéje a jegyzett tőke alá esik, akkor a különbözetet 5 év alatt egyenlő részletekben kell megtérítenie a központi költségvetésnek.

Az MNB-veszteség ugyanakkor gigaterhet jelenthet, az előrejelzések szerint ugyanis már a ‘23-as veszteséget is kalkulálva 2000 milliárd forinttal lehet alacsonyabb az MNB saját tőkéje.

Az MNB alelnöke, Virág Barnabás szerint negatív saját tőkével is tudnak hitelesen működni jegybankok, így az MNB is - erről ugyanakkor tájékoztatni kell az Európai Központi Bankot, és ki kell kérni a jóváhagyását.

Kerekasztal: Surányi, Róna, Bodnár

Bodnár Zoltán, Surányi György és Róna Péter (munkatársunk fotója)

A Civitas Intézet kerekasztal beszélgetést rendezett “Miből fogják pótolni az MNB történelmi tőkevesztését?” címmel, melyen Surányi György, az MNB volt elnöke, Bodnár Zoltán volt MNB alelnöke és Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának volt tagja vett részt, és a következőkre keresték a választ: az MNB saját elemzése szerint a jegybank ez évi vesztesége várhatóan 1,961 és 2386 milliárd forint között lesz a 2022-es auditált 402 milliárd forint után, azaz az MNB tőke nélkül marad. Mit jelent ez a veszteség, hogyan befolyásolja az MNB működését, monetáris politikáját? Hogyan, miért jött ez létre? Kell pótolni a veszteséget, ha igen, miből és hogyan? Mit ír elő a törvény, illetve az Európai Központi Bank (EKB)? Mi a tennivalója az MNB-nek, illetve a kormánynak?

EKB-levél: “huzamosabb ideig”

Róna Péter is azzal kezdte az előadását, hogy a kormány módosította a jegybanktörvény 166. cikkelyét, ezt tavaly megküldték véleményzésre az EKB-nek, és ez Európai Központi Bank válaszából az derült ki: az MNB függetlensége nem csorbulhat (a veszteségrendezés során sem). Másrészt, a jegybank tőkeállománya nem mehet “huzamosabb időre” a jegyzett tőke alá. “Mi a huzamosabb idő?” - vetette fel Róna Péter, aki meg is válaszolta ezt az EKB levele alapján; eszerint a “huzamosabb idő” addig tarthat, amíg az MNB-hiány nem veszélyezteti a jegybanki monetáris politika eszköztárának a hatékonyságát.

Az EKB ugyanakkor irányelvekkel foglalkozik, de nem fogalmaz meg konkrét előírást - tette hozzá Róna Péter, hangsúlyozva: a jegybanki hiányt pótolni kell, az EKB-vélemény pedig jogforrás.

Surányi: “Szakmailag súlyosan téves döntések következménye”

Surányi György mindenekelőtt leszögezte: egy jegybanknak a teljesítményét nem minősíti az, hogy nyereséges vagy veszteséges. Lehet kiváló a monetáris politika veszteséges “profit and loss account” eredménykimutatás mellett, és lehet csapnivaló hatalmas profit mellett. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, milyen “csatornán” keresztül, milyen módon jött létre a veszteség - és pozitív példaként említette a cseh jegybanki veszteséget.

Surányi György szerint nálunk a veszteség egy kisebb része gazdaságpolitikai döntések következménye, de akár 70 százaléka is téves, helyenként szakmailag súlyosan téves döntések következménye. “A nemzeti bank fix kamatozású, sok ezer milliárdnyi aktiváinak fix hozama 10-15 évre rögzített, ezek fix hozama átlagosan nem több mint 1 százalék. Ez addig nem okozott problémát, amíg a nemzeti bank irányadó kamata mínusz 0,15 százalék volt. De miután túlfűtötte a rendszert az MNB, infláció lett, el kellett kezdenie emelni a kamatot, a 18 százalékos napi irányadó kamat és az 1 százalékos közötti különbség miatt óriási veszteséget “zsebelt be” - fogalmazott Surányi György. Fedezetlen kamatpozíciót nyitott az MNB - magyarázta.

A volt jegybankelnök szerint az MNB hitelessége “nincs a tetőpontján”, az inflációs várakozások pedig nem “horgonyzottak”. A szükségesen kedvező feltételek közé sorolta ugyanakkor a stabil külső egyensúlyt is. A Surányi György által elmondottakat úgy lehet összegezni, hogy szerinte, ha e felsorolt szempontok pozitív módon rendelkezésre állnának, akár ott is lehetne hagyni az MNB mérlegében a veszteséget, ez akkor nagy megkönnyebbülés lenne a költségvetésnek.

Sok példa van a világban…

Bodnár Zoltán is azt mondta, hogy a veszteség neutrális a jegybank hatékony működése szempontjából. A világban sok példa van arra, hogyan kezelik a jegybanki veszteséget. Elsőként speciális puffereket használnak a veszteség kompenzálására - akár az általános tartalékot használják - vagy görgetik a következő évekre és ha pozitív lesz az eredmény, akkor “kiegyenlítik”. De technikailag olyan megoldás is lehetséges, hogy az állammal szembeni követelésként tartják nyilván “a könyvekben”. A közvetlen rekapitalizáció pedig államkötvénnyel vagy cash-sel történhet - sorolta a volt jegybank alelnök.

Surányi, Róna, Bodnár: 500 milliárdot meg kellene téríteni az MNB számára

A kerekasztal beszélgetés során a Surányi György, Róna Péter és Bodnár Zoltán által elmondottakból az körvonalazódott, hogy az 1800 milliárd forint várható veszteségből körülbelül 500 milliárd forint olyan kamatkiadás, ami lényegében a költségvetési deficit finanszírozásának az eredménye, ez nem a monetáris politika következménye.

Ezt az összeget az államnak meg kell térítenie az MNB-nek - ebben egybehangzó véleményt fogalmaztak meg. A fennmaradó összegnek pedig mint elhangzott, szerepelnie kellene az MNB mérlegében - mint követelésnek az állam felé. Ennek törlesztését az MNB és az állam rendezheti az Európai Központi Bank iránymutatása szerint.

Az MNB volt felügyelőbizottsági elnöke nem értett egyet Surányi Györggyel és Bodnár Zoltánnal abban, hogy az MNB vesztesége “semleges” tényező lenne, illetve, hogy a veszteség önmagában ne minősítené a jegybank monetáris politikáját.

“A veszteség, az tényleges veszteség, a veszteségnek vannak számlái is” - fogalmazott Róna Péter és azt hangoztatta: az MNB-veszteség és az abból fakadó tőkehiány az, ami kikényszeríti a monetáris politika szigorú felülvizsgálatát. Szerinte “a veszteség tényének a jelentéktelenítése” oda vezethet, hogy az államadósság finanszírozásának mintegy 500 milliárd forintos kamatköltségét nem a központi költségvetés viseli - ahol ez a tétel növelné a költségvetés deficitjét - hanem az MNB mérlege, ahol ez “egy semleges tény” lenne.

“Az 500 milliárd forintos kamatkiadás a valóságban így is és úgy is kiadás, akárhol szerepeltetjük” - mondta Róna Péter.

Itthon

Surányi György, Róna Péter és Bodnár Zoltán a Matolcsy-vezette MNB veszteségéről

kapcsolódó cikkeink