A PSZ alelnöke a műsorban ismertette a két témakört, amelyről lehet majd népszavazást tartani: az egyik, hogy heti három órával csökkentenék a nemzeti köznevelési törvényben előírt óraszámokat.
„Tarthatatlannak tartjuk, hogy heti 37 órája van egy tizenegyedikes diáknak, egy elsősnek pedig 25. Ez hihetetlen nagy munkaterhelés”
– hangsúlyozta, hozzátéve, ha csökkentenék a diákok óraszámát, akkor a pedagógusok óraszámát is tovább lehetne csökkenteni. A másik népszavazási kezdeményezés, amit a Kúria most felülbírált, az pedig a pedagógusok autonómiájáról szól. A PSZ kezdeményezése szerint a pedagógusok nagyobb szerepet kapnának a helyi tanterv eldöntésében, a szakszervezet a tanterv elkészítésének 30 százalékát a tantestületekre bízná.
Bár a státusztörvény tervezetében az áll, hogy a tankerületek döntenek majd ebben a kérdésben, ám a PSZ-nek éppen az volt a célja, hogy elkerüljék a nagy centralizációt és hogy a tantestületek autonómiáját visszaadják. Totyik szerint ugyanis a jogalkotónak feltehetőleg az a szándéka, hogy milyen olyan feladatot kiirtsanak az oktatási rendszerből, amit az intézmények magukra tudnak vállalni és ezzel önálló arculatot tudnak kapni. „Egyensapkát akarnak mindenkire ráhúzni.”
A Kúria döntését az elkövetkezendő nyolc napban bárki megtámadhatja, ám ha ez nem következik be, akkor a Pedagógusok Szakszervezetének 120 nap áll majd rendelkezésre, hogy összegyűjtsenek 200 ezer aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani. Totyik megjegyezte: mindenki segítségére szükség van.
Komoly reformra van szükség a közoktatásban
Totyik Tamás úgy fogalmazott, a népszavazást át kellene fordítani egy oktatási rendszerről szóló népszavazássá, ugyanis szerintük nagyon komoly reformra van szükség a közoktatásban. Mint mondta, a nemzeti alaptanterv egy 19. századvégi rendszert erőltet rá a 21. században élő gyerekekre.
Elmondása szerint az alfa generációt, tehát azokat a gyerekeket akik most vannak benne az oktatási rendszerbe, más módszerekkel kell tanítani, vagy máskülönben kudarcra ítéljük őket.
„Ők a kütyükkel vannak elfoglalva, ezért ezeket kéne előtérbe helyezni és az oktatási rendszerbe bevonni” – mondta, hozzátéve, hogy nem azt kellene erőltetni, hogy miért több ismeretanyagot tanítsunk meg ezeknek a gyermekeknek, hanem a készségek fejlesztését, hiszen a munkaerőpiac is ezt várná el az oktatási rendszertől.
Ötezer tanár tervez felmondani, ha megszavazzák a státusztörvényt
Totyik ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, nem lehet megmondani, hogy pontosan hány tanár mondana fel valójában, az azonban biztos, hogy a Nők 40 Programot rengetegen igénybe vették, sokan kezdeményezték a nyugdíjba vonulásokat már most is, és ez a szám csak emelkedni fog. Beszélt arról is, hogy vannak olyan kollégák, akik eddig ott maradtak, de most ők is kezdeményezték a nyugdíjba vonulást.
Totyik elmondása szerint Budapesten az intézményvezetők jelentős része vészforgatókönyvet készít, hogy hogyan tudják majd megoldani, hogy az eddigi kéttanítós rendszer helyett csak egy tanító áll majd rendelkezésre.
A PSZ alelnöke szerint a státusztörvény bevezetése ilyen következményekkel jár majd:
• A minőségi oktatás nagyon komoly romlásnak fog indulni
• Ahol eddig két tanító volt, ott ezután várhatóan csak egy lesz
• Nem lesz iskolaotthon, hanem délutáni napközi jön
• Ahol megoldható, ott már ebéd után haza fogják küldeni a gyerekeket
• A vezénylések száma meg fog emelkedni, ugyanis máshogy nem fogják tudni ellátni a feladatokat
• Emelkedni fog azoknak az óráknak a száma, ahol nem szakos tanár fogja tanítani a tárgyakat
• A Klebelsberg Központ már most arra próbálja rábírni az intézményvezetőket, hogy maximált létszámmal töltsék fel az osztályokat.
Totyik megjegyezte azt is, hogy szerinte a „minisztériumban már a fiókban lapul az is”, hogy a kisebb létszámú oktatási intézményeket hogyan tudják majd megszüntetni és felszámolni.
A kormány szerint nincs baj: Gulyás Gergely korábban kijelentette, hogy 5 ezer tanár felmondása nem fog nagy problémát okozni az oktatásban, és hogy a csendes többség elégedett a státusztörvénnyel.
Totyik hangsúlyozta: ő még nem találkozott olyan kollégával, aki elégedett a státusztörvénnyel. A közösségi médiában is látszik, hogy a pedagógusok jelentős része azt kommunikálja, hogy az értelmiséghez méltó életmódról lemondtak. Már nem járnak színházba, koncertre, nem vesznek könyveket, és az üdülést is kétszer meggondolják. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy probléma van.
„Ha Gulyás miniszter úr ezt gondolja, akkor miért nem vitték vissza 22 órára a pedagógusok kötelező óraszámát, ami 2013 előtt volt? Ha nincs probléma, akkor ezt minden további nélkül meglehetett volna oldani. Ha nincs probléma a közoktatás rendszerében, akkor 30-ról miért 60 órára emelték fel az ingyen helyettesítést a pedagógusok körében? Nincs olyan európai ország, ahol ingyen helyettesítenek a pedagógusok. Ezek mind azt mutatják, hogy itt nagyon nagy gondok vannak, ez egy látszat kommunikáció a kormány részéről, és próbálja elhitetni a társadalommal, hogy amit ők elrontottak az oktatás rendszerébe, azzal valójában nincs probléma. A saját felelősségüket nem hajlandók belátni ebben a kérdésben” – fogalmazott Totyik.
A KSH adatai sem túl biztatóak, ami az oktatást illeti
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a diákok 12,4 százaléka végzettség nélkül hagyja el a közoktatást, és 2022-ben 32 százalék volt a diplomások aránya, ami még mindig 10 százalékponttal maradt el az uniós átlagtól.
Totyik ismertette ennek kapcsán, hogy nemrégiben nyilvánosságra hozták az Országos Kompetenciamérés eredményét, és komoly visszaesés tapasztalható. Mint mondta, feltehetően a rossz eredményekbe a pandémia is közrejátszott, de ez azt jelenti, hogy a tanulók teljesítménye drasztikusan romlott, ennek az lesz a következménye, hogy a munkaerőpiac nem megfelelő képzettséggel rendelkező fiatalokat fog kapni.
Jövő héten megszavazhatják a státusztörvényt
Mint azt az atv.hu is megírta, az Országgyűlés jövő héten hétfőn, kedden és pénteken is ülésezik majd. Úgy tudni, a státusztörvényről kedden fognak szavazni.