A ,,legforróbb” témára, a várható védőnői felmondásokra felelve Soós Adrianna úgy reagált, hogy remélhetőleg sikeresen meg tudnak egyezni azzal kapcsolatban, hogy a védőnők juttatása ne csökkenjen, hiszen nélkülük gyakorlatilag üzemeltethetetlenné válnak a kis közösségek. ,,Ez ismét egy rosszul előkészített intézkedés, mert a kórházak keretében ha van egy jó mentor vagy középvezető, aki összefogja a védőnőket, akkor annak lehetnek szakmai előnyei, az azonban semmiképpen sem elfogadható, hogy anyagi szempontból hátrányba kerüljenek” – fogalmazott a FESZ elnöke, hozzátéve, hogy az önkormányzatoknak pedig továbbra is támogatnia kellene a védőnőket, a munkáltatótól függetlenül.
Kikezdhetetlen tisztelet övezte a védőnőket
Dr. Rajháthy Beatrix szerint az új intézkedés szervezeti szempontból sem jó: az eddigi védőnői rendszer mindig is a településekhez volt kapcsolva, tehát a védőnő annak a a megbecsült értelmiségi tagja volt. Ennek köszönhetően ő eddig bemehetett bárhova, problémás helyekre is, mert mindenhol tisztelet övezte, ez a személyes része a dolognak – magyarázta MOSZ alelnöke, hozzátéve, hogy a gyerekgyógyászok de a felnőtt háziorvosok is nagyon nehezen dolgoznak védőnők nélkül. ,,A várandósgondozás oroszlánrészét, ellátását és összefogását ők végzik és minden kisgyermek gondozásában is részt vesznek” – tette hozzá Rajháthy Beatrix, azt is hangsúlyozva, hogy a védőnők minden problémánál jelen vannak és mindig elérhetők az édesanyák számára.
Az új intézkedés a színvonal csökkenését fogja eredményezni
„Ha ez a fajta személyes kapcsolat megszűnik, az nagyon komoly ellátásbeli színvonalesést fog eredményezni a településeken” – vélekedett a MOSZ alelnöke, aki szerint az valóban igaz, hogy tapasztalhatók aránytalanságok a rendszerben, hiszen egyes településeken nincs védőnő. ,,Ha elkezdik vezényelgetni őket, akkor nem minden faluban lesz egy védőnő, hanem egy faluban lesz egy fél, egy másikban meg egy sem, mert elmegy a körülmények miatt” – magyarázta Rajháthy Beatrix. A mentor-védőnői rendszernek valóban pozitívuma, hogy egységesítené az ellátási színvonalat, tehát a ,,hogy kell védőnőnek lenni az egy jó kérdés, de a miért ott kell védőnőnek lenni, ahol nem akar, nem tud vagy nem alkalmas, és még anyagi hátránya is van belőle, az viszont magyarázhatatlan”.
Egyelőre teljes a káosz
Abban Soós Adrianna is egyetértett, hogy valóban problémát okozott eddig a bizonyos településeken fellépő védőnőhiány, amely kérdésben lehet koordináltabb munkát végezni, és ha egy normális kapcsolat épülne ki az önkormányzatok és a munkáltatók között, akkor ezt pozitív irányba is lehetne fordítani. „Azonban azt is tudjuk, hogy egy megyei kórháznak az utolsó előtti feladata lesz, hogy egy nagyon sok településen dolgozó védőnői hálózatot megfelelően támogasson” – fogalmazott FESZ elnöke, hozzátéve, hogy a jelenleg beérkező szerződés-tervezetek alapján is azt látni, hogy ,,teljes a káosz”. Az OKFŐ hiába tárgyal hónapok óta a védőnőkkel, még egy egységes szerződés-tervezetet sem sikerült eddig biztosítani.
A MOSZ alelnöke szerint arról egyelőre nem sok információval rendelkeznek, hogy az önkormányzatok ,,szimpátiáján” múlik-e a továbbiakban a támogatások biztosítása, illetve, hogy valóban az önkormányzatoknak kell-e majd állni a rezsit. Soós Adrianna szerint a jogszabály kimondja, hogy az önkormányzat nem vonhatja el azokat a tárgyi feltételeket a védőnőktől, amelyeket eddig biztosított, az azonban bizonytalan, hogy ehhez milyen támogatást fognak kapni.
A minőségi munkának nagyon komoly költségvonzatai vannak
Arra a kérdésre, hogy mennyiben van igaza az OKFŐ főigazgató-helyettesének, Rajháthy Beatrix úgy felelt, hogy a 100 főre jutó orvosszám a rendszerváltás óta nem változott, ami változott és ami problémát okoz, az az orvos hasznos munkaideje. A minőségi munkaidő nem jelenik meg a rendszerben, a blokkolóóra pedig nem old meg semmit – tette hozzá. „Az államtitkár úr korábban kijelentette, hogy az orvosok elvesztették a munkakedvüket a hálapénz elvesztése miatt: ha most minden orvos ,,újra megtalálná a munkakedvét”, az azzal járna, hogy az eszközigény sem lenne finanszírozható. Egy modern műtétnél egy ládányi egyszer használatos holmi megy a veszélyes hulladékok közé. A minőségi munkának nagyon komoly költségvonzatai vannak, eszköz, anyag és munkaidő szempontjából, és ezt nem kezeli a rendszer” – magyarázta Rajháthy Beatrix.
Sok esetben a vezetési stíluson is csiszolni kellene
Soós Adrianna szerint a lakosság korösszetételét is figyelembe kellene venni, hiszen több orvosra van szükség egy olyan településen, ahol többen vannak hatvan év felett. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy több olyan beavatkozás is történt a rendszerben, amelytől az orvosok csak frusztráltabban lesznek, tehát aki teheti, inkább elmegy a magán szférába. „A kórházigazgató leváltásának az ügye is azt mutatja, hogy a vezetési stíluson is változtatni kellene: annak is fontos szempontnak kellene lennie, hogy egy vezető, hogy bánik a beosztottakkal” – vélekedett a FESZ elnöke, hozzátéve, hogy emellett sokan vannak 65 év felett az orvos kollegák, sőt, a bérekben az sem mutatkozik meg, ha valaki az átlagosnál stresszesebb területen dolgozik.