Aszódi Attila szerint bár továbbra is mindenkinek válaszol, aki felkeresi Paks II.-vel kapcsolatban, azt le kell szögezni, hogy új információval nem rendelkezik a projektről, hiszen 2019 óta nem látott szerződéseket és nem vett részt tárgyalásokon sem. Mint ismert, Aszódi Attilát 2019-ben eltávolították a projektből.
A részletekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: anno volt a miniszterrel egy nagyon komoly szakmai vitája, amelyben nem volt hajlandó engedni az álláspontjából. ,,A szakmai különbség alapját az képezte, hogy én úgy gondoltam, a szerződést annak idején, 2014-ben jól készítettük elő és a feltételeknek megfelelően lett aláírva, és ahhoz, hogy a projekt jó ütemben tudjon haladni, ahhoz ragaszkodni kellett ehhez a szerződéses keretrendszerhez. Ennek a kipuhítása és átalakítása véleményem szerint nem szolgálta a projekt érdekeit” – fogalmazott Aszódi Attila, leszögezve, hogy a keretrendszert az orosz fél akarta puhítani, de ,,ebben magyar oldalról is volt támogatottsága. Ő viszont elmondása szerint ragaszkodott az eredeti tervekhez és a létesítési engedélyek meglétéhez a továbblépés előtt. Ám 2019-ben hiába váltották le azzal a felkiáltással, hogy a projektnek haladnia kell, mert azóta sem igazán történt semmi.
A szerződés szerint semmi nem tesz minket alárendelté
Aszódi Attila arról is beszélt a Húzósban, hogy magában a szerződésben nem vagyunk alárendelve az orosz félnek, mert az minden szempontból két egymással egyenértékű, kiegyensúlyozott partner között köttetett. Az alárendeltségre utaló jelek az orosz fél ezt sugalmazó magatartásából származhat – vélekedett Aszódi – de ez csak egy kép az orosz fél részéről. Arra a kérdésre, hogy a magyar fél miért viselkedik alárendeltként, Aszódi azt felelte, hogy a látszattal ellentétben igenis van mozgástere Magyarországnak.
,,Az egyik oldalról olyankor is van mozgástér, amikor bizonyos szereplők azt gondolják, hogy nincsen. A másik oldalról viszont nyilván van egy kiszolgáltatottság, hiszen az Oroszországból importál kőolajat és földgázt nagy mennyiségben használjuk fel” – vélekedett Aszódi, aki szerint Magyarországnak nem csak fontos, hanem egyenesen elemi érdeke, hogy ez a kapcsolat jól működjön.
Arra a kérdésre, hogy zsarolnak-e minket az oroszok, Aszódi Attila úgy felelt, hogy ezt ő nem tudja, személyesen soha nem tapasztalta egyetlen tárgyaláson sem. ,,Nyilván vannak olyan helyzetek, amikor az orosz fél keményen tárgyal, de ez ilyenkor azon múlik, hogy a magyar oldal hogy reagál” – fogalmazott.
Ráragadt a titkolózás a szerződésre, pedig szokatlanul nyilvános
Aszódi Attila szerint a 2014-ben köttetett szerződés ,,lényegi része nyilvános”, nyilván vannak benne olyan részek, amelyeket a kormány nem hozott, de ez az ilyen ügyekben teljesen természetes. Arra a kérdésre, hogy kinek a kérése volt eltitkolni a szerződést a nyilvánosság elől, Aszódi úgy felelt, hogy ,,mindkét félnek vannak benne üzleti érdekei, emiatt nem érdekeltek abban, hogy ezek nyilvánosak legyenek”. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ezekben a kérdésekben sokszor még ennyire sem nyitottak a résztvevők, és a Paks II. közzétett részletei ,,így is sokkal előremutatóbbak”, mint sok más eset. ,,Az elején belesüppedt a projekt egy ilyen titkolózásba, ez pedig rajta ragadt” – vélekedett Aszódi, hozzátéve, hogy a finanszírozás jelentős része is nyilvánosságra lett hozva.
Aszódi Attila szerint sem most, sem a későbbiekben nem valószínű, hogy valaha magyarázkodnia kellene a szerződés miatt: mint mondta, a Paks II. szerződés maximálisan a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően íródott, az Európai Bizottság, akik a teljes anyagot megkapták, többször vizsgálták és megfelelőnek találták, a szerződés emellett átment az állami támogatási vizsgálaton, a beszerzési vizsgálaton és az Európai Bíróság is vizsgálta, akik szintén nem találtak semmit.
Maga a kritizálás önmagában semmit sem bizonyít
,,Az nem mérvadó, hogy támadták, hiszen az ilyen nagy projekteket támadni szokták, főleg a nukleáris projekteket, hiszen vannak országok, amelyek nem szeretik a nukleáris energiát alkalmazni. Önmagában az, hogy támadták, nem mutatja azt, hogy a szerződés jó vagy nem jó” – vélekedett Aszódi. A 2019 óta bekereült módosításokhoz pedig már semmi köze – tette hozzá.
Szerinte a jelenlegi világpolitikai helyzet és a háború miatt mindkét félnek többletgaranciákat kellene vállania, mert az lenne a legrosszabb forgatókönyv, ha a munkálatok megkezdése és jelentős összegek elköltése után az orosz fél mégis azt mondaná, hogy nem vállalja, ,,és ott lennénk 2030-ban erőmű és alternatíva nélkül”. A szakértő szerint a médiában megjelenő hírekkel ellentétben, miszerint az oroszok teljesen ki akarják húzni magukat a felelősségvállalás alól, ilyen nem történt meg.
Kérdéses, hogy az oroszok egyáltalán el akarják-e végezni a munkát
Aszódi Attila szerint afelől nincs semmi kétség, hogy a Roszatom megfelelően fel tudná építeni az atomerőművet, a kérdés inkább az, hogy akarja-e. A szakértő szerint a kétségekre az évek óta húzódó késlekedés adhat leginkább okot. Arra a kérdésre, hogy a cég miért ne akarná, a professzor úgy felelt, az Oroszországban kialakult viszonyok miatt nem biztos, hogy a kormány és a Roszatom mindig ugyanazokhoz az információkhoz fér hozzá.
A másik pedig, hogy hamar nyilvánvalóvá vált, Magyarországon és Finnországban, vagyis az EU területén sokkal bonyolultabb orosz atomerőművet építeni, mint máshol – tette hozzá.
,,Szerintem valójában abból származik a konfilktus, hogy Magyarország és Finnország területén megfelelni az EU-s szabályoknak sokkal nagyobb mérnöki munka, mint vinni a saját szabályokat és a technológiát”– részletezte a professzor.
Magyarországot az energiaigénye által lehet zsarolni
Aszódi Attila abban egyetértett, hogy mivel Magyarország energiaigénye megköveteli Paks II. létrejöttét, ezért ez kétségtelenül adhat zsarolási potenciált. Ráadásul az ország energiaigénye nem kis mértékben, hanem jelentősen növekedett.
,,Magyarország nagyon régóta villamosenergia-importra hagyatkozik, ez pedig fokozza a kiszolgáltatottságot és megteremti a pontenciált a zsarolásra”– fogalmazott Aszódi.
Arról is beszélt, bár az ukrajnai háború minden szempontból elítélendő és helytelen, de ennek ellenére sem lehet Oroszországot vasfüggöny mögé zárni, mert az sokkal veszélyesebb. A magyar kormány mellett pedig a francia kormány is rendszeresen egyeztet Oroszországgal – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a Roszatommal való szerződés szolgáltathat-e alapot a zsarolásra és a kiszolgáltatottságra, Aszódi határozott nemmel felelt. Az energiaigény és az energiának való kitettség sokkal inkább fogólap lehet – vélekedett. A szakértő szerint épp ezért lenne elengedhetetlen egy harmadik atomerőmű felépítése is.