Az elemzés szerint a városok kulcsfontosságú szerepet játszanak az Európai Unió céljainak elérésében, hiszen a motorjai a zöld és digitális átállásnak, a kritikus városi infrastruktúrákba való beruházások pedig hozzájárulnak a közösség stratégiai autonómiájának a megteremtéséhez.

A tagállamokat az elmúlt évek válságai arra késztették, hogy központosítsák az uniós pénzeket, ám ez gyakran a nagyvárosok és a településék rovására történt. Néhány országban azonban a kormányzat nyíltan diszkriminálta az ellenzéki vezetésű városokat, mint ahogyan ez Budapest, Pécs és más települések esetében történt. A tanulmányban külön kitértek a magyar főváros helyzetére is: ismertették, hogy a kormány nem csak visszatartja a nemzeti forrásokat Budapesttől és csökkenti a bevételeit, hanem az európai támogatásokat is politikai büntetőeszközként használják.

A szakértők szerint a problémákat súlyosbítja, ha a nemzeti kormányok rosszul kezelik az uniós támogatásokat, és ezáltal megakadályozzák a helyi szereplőket, hogy hozzájussanak a pénzügyi transzferekhez vagy teljesítsék az uniós célokat. A tanulmány szerzői szerint ezért is lenne fontos, hogy a városok jóval több közvetlen forrást kapjanak Brüsszeltől.

Ehhez azonban közösségi jogszabályokat kellene módosítani, elsimítani a nemzeti és az uniós szinten jelentkező érdekellentéteket és megfelelő erőforrásokat biztosítani az átálláshoz. A nemzeti kormányok nehezen mondanának le arról, hogy rendelkezzenek az EU-tól érkező pénzek szétosztásáról.

A kutatóintézet azt javasolja a döntéshozóknak, hogy növeljék a városok által közvetlenül lehívható pénzügyi alapokat, például úgy, hogy a felzárkóztatási támogatások bizonyos hányadát kivonják a nemzeti hatóságok kezeléséből. Javasolja továbbá, hogy csoportosítsák át az uniós alapokból fel nem használt vagy felfüggesztett pénzeket a települések számára, és tegyék lehetővé, hogy a városok is felvehessenek kölcsönöket az EU-s költségvetés garanciavállalása mellett. Egy névtelenséget kérő bizottsági tisztviselő pedig azt javasolta, hogy a Norvég Alap mintájára jelöljenek ki egy pénzosztó központot, amely a kormányzat beavatkozása nélkül kezelné a településeknek járó támogatásokat.

A lap megemlíti azt is, hogy a tanulmány egyik szerzője Jávor Benedek, Budapest főváros brüsszeli képviseletének vezetője, a Párbeszéd-Zöldek politikusa volt. A teljes cikket ide kattintva tudják elolvasni.

Itthon

Megkerülnék a kormányt az uniós pénzekkel, pénzosztó központok jönnének

kapcsolódó cikkeink