Cikkünk frissül!
Gulyás Gergely azt mondta, a a háború új szakaszába lépett, látják az adatokat, bár azok hitelessége kérdéses, hogy a harctéren egyre többen halnak meg, ezért a kormány álláspontja, hogy mindenkinek a mielőbbi béke az érdeke, kitartanak amellett, hogy azonnali tűzszünetre van szükség. Így Magyarország is kiszabadulna abból a helyzetből, amit a háború jelent, ez az infláció azonnali mérséklődését is jelentené.
Eközben a világpolitikai helyzet egyre aggasztóbb, az amerikai elnök taktikai atomfegyvereket is adna Ukrajnának, és az orosz elnök is bejelentette, hogy ebben az esetben hasonló módon válaszolnak – mondta a miniszter, hozzátéve: a magyar álláspontot sokan legszívesebben elhallgattatnák, de Magyarország továbbra is ki fog tartani az azonnali békét szorgalmazó álláspontja mellett.
A miniszter hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy az országnak legyen 2024-re elfogadott költségvetése. Az országgyűlés elé benyújtott költségvetés biztosítja az ország biztonságát, megvédi a rezsicsökkentést, a családokat, a nyugdíjakat – mondta.
A magyar költségvetésben a GDP-arányos összeg, amit a honvédelemre fordítanak, az eléri a magyar GDP 2 százalékát. A kormány szerint a legnagyobb segítséget az jelenti, ha valaki államkötvényben vagy kincstárjegyben tartja a megtakarításait, az ezekkel kapcsolatos adók csak addig érvényesek, amíg tart a háború – húzta alá.
Mint mondta, a rendkívül megemelkedett energiaárak legyengítik a gazdaságot is, ezért minden eszközzel élni kell, ami lendületet tud vinni a gazdaságba: a kormány gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, egyezkedtek a kamarával is, és úgy látják, a legnagyobb probléma a vállalkozások számára az áramár, és a tavalyi időszakban az emiatti félelemtől vezérelve sokan úgy döntöttek, hogy fix áras szerződést kötnek, ennek következménye, hogy ma ezeknek a vállalkozásoknak az egyharmada 320 euró/megawatt felett fizet. Ezért három területen árplafont vezetnek be, a legmagasabb árat július 1-jétől 300 euróban állapítják meg.
A feldolgozóiparra, a szálláshely-szolgáltatásra és a raktározásra terjed ki az árplafon, mert ezek termeléshez kapcsolódó tevékenységek, és az inflációra is komoly befolyásuk van, cserébe azt várják, hogy ezek a cégek növeljék gyártókapacitásukat, és az év végéig ne emeljék az áraikat – közölte.
Itt nettó árakról van szó – tette hozzá.
Arról is döntöttek, hogy lehetővé teszik a SZÉP-kártyák felhasználását a hideg élelemre augusztus 1-től december 31-ig, ebben az időszakban a munkáltatók a SZÉP-kártya keretet 200 ezer forinttal megemeljék – jelentette ki Gulyás Gergely.
A gyógyszerforgalmazóknak 20 százalékról 40 százalékra emelték korábban az extraprofitadót, de most annak felét jóváírhatják, ha azt kutatásra vagy fejlesztésre fordítják. A gyógyszergyártók esetében pedig felére csökkentik az extraprofitadót, és ennek a fele is leírható, ha hasonló célokra költik az összegeket, mint a forgalmazók.
Mint mondta, Brüsszel döntése a migránskvótákról veszélyes, Magyarország különösen hátrányosan érintett lenne ebben a tekintetben, ez ellen küzdeni kell – szögezte le, hozzátéve: ismét egy hatalommal való visszaélésről van szó.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy az árplafon 40 milliárd forintba kerül, az extraprofitadó enyhítése pedig további 30 milliárd forintot jelent a költségvetésnek.
Arra a kérdésre, hogy az árplafont kiterjesztik-e a gázárra is, a kancelláriaminiszter azt válaszolta: a gázárban Magyarország belesimul az átlagba, így egyelőre nincs szó kiterjesztésről.
A miniszter azt mondta, az árstopok betartásának ellenőrzése az üzletekben a fogyasztóvédelem feladata, de mindenkit arra biztat, hogy ha ezzel kapcsolatban áruhiányt tapasztal, jelentse. Kérdésre válaszolva elmondta azt is: a kormány következő ülésén dönt arról, meghosszabbítják-e az árstopokat.
Tarlós István volt főpolgármester már többször is arról beszélt, hogy Szentkirályi Alexandra alkalmas lenne főpolgármester-jelöltnek. Arra a kérdésre, hogy lehet-e erről szó, a kormányszóvivő úgy felelt: a jelenlegi feladatára koncentrál, viccesen megjegyezte, reméli, hogy nem küldik el. Hangsúlyozta: az, hogy az embereket időben és pontosan tájékoztassák, nagyon fontos feladat, erre szeretne összpontosítani.
A korábban Magyarországra szállított kárpátaljai hadifoglyokkal kapcsolatban – akikről Semjén Zsolt elsőként az atv.hu-nak nyilatkozott, cikkünket itt olvashatják – most Gulyás Gergely azt mondta: jogi értelemben ezek az emberek már nem minősülnek hadifoglyoknak, egyházközi együttműködés történt, ami megfelel minden előírásnak. Hangsúlyozta hogy ők szabad akaratukból jöttek ide, erről pedig a kormány tájékoztatta Ukrajnát is.
Az állam nem figyelteti meg ezeket az embereket, szabadon mozoghatnak, aki nem magyar állampolgár, az menekültstátuszt kapott.
Az ATV kérdésére, hogy mikor lép hatályba, és automatikus lesz-e az árplafon életbe lépése, a miniszter azt mondta: ez július elsejével automatikusan hatályba lép, de a szabályozásba figyelni kell, hogy az uniós kötelezettségünknek eleget tegyünk, hogy az állami támogatás plafonját egyetlen cég se léphesse túl, de ez szerinte senkit nem fog érinteni.
Nem tervezik a gáz és áram árának tőzsdei árhoz igazítását
Az ATV kérdésére, miszerint a tőzsdei ár tavaly augusztusban 350 euró/megawatt volt, most pedig 35 euró/megawatt, így az átlagfogyasztás feletti lakossági piaci árat az áram és gáz esetében megfontolja-e a kormány, hogy csökkenti, és nem vár 2024-ig, Gulyás Gergely úgy válaszolt: megfontolhatná a kormány, de a magyar választóknak ezt nem javasolná, mert ebben az esetben
az áramárat radikálisan növelni kéne a rezsicsökkentett értékhatár felett, és bár a gázra ez nem igaz, rosszul járnának a fogyasztók, ezt már megnézték, mert ma 4,5 millió háztartás áramot használ, és 2,5 millió háztartás használ gázt is.
Július 7-ig mindenképp szavaznak a státusztörvényről
Mint arról beszámoltunk, a parlamentben péntek délutántól szombat délelőttig vitáztak a státusztörvényről. Az ATV kérdésére, hogy július 7-én szavaznak-e a törvényről, amikor a költségvetésről is, a miniszter azt mondta: nem tudja pontosan megmondani, mikor lesz a státusztörvény szavazása, de annyit elmondott, hogy július 7-ével a parlament befejezi az ülésszakot, addig mindenképp meglesz a szavazás.
Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e még valamilyen jelentős módosítás azon kívül, hogy 24 órában szabják meg a heti kötelező tanítást, Gulyás Gergely először felidézte, hogy 2001-ben fogadta el a parlament a státusztörvényt, vagyis a jelenleg parlament előtt fekvő javaslat nem státusztörvény, hanem egy életpályamodell.
Hangsúlyozta, rengeteg egyeztetés után – 20 felett van az egyeztetések száma – több tucat javaslatukat fogadták el, a fix óraszámban is engedett a kormány, szerinte a 24 óra méltányos, de nem lát más lényeges pontot, ahol változtatni kellene.
A végkielégítésekkel kapcsolatban, amelyet a szakszervezetek kifogásoltak, azt mondta: most, hogy jogviszonyváltás van, valaki mondhatja azt, hogy az új jogviszonyt nem vállalja. Minden jogviszonyváltásnál – az orvosoknál is így volt – lehetővé válik, hogy valaki erre nemet mondjon, erre az esetre speciális végkielégítési szabályokat állapítanak meg, ez van a törvényben – tette hozzá.
Gulyás Gergely azt mondta, tárgyalnak Brüsszellel, ettől függ, milyen mértékű lesz az emelés. Szerinte ezért káros az, hogy a magyar baloldal azt szeretné elérni, hogy „ne legyen pedagógus-béremelés.”
50 milliárd Budapestnek
Az atlétikai vb-ért cserébe a kormány korábban megígért a fővárosnak egy 50 milliárdos keretösszeget 5 évre, az Egészséges Budapest programra, ám most többen – köztük például Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes – azt sérelmezik, hogy a jövő évi költségvetésben szerintük csak 8,7 milliárd szerepel erre a célra, és eddig a kormány csak 23 milliárdot fizetett ki. Az ATV ezzel kapcsolatos kérdésére Gulyás Gergely azt mondta: ha uniós pénzek érkeznek, azt egészségfejlesztésre is fordítják, a jövő évi 8,7 milliárdhoz 1,3 milliárdot várnak az uniótól. Mivel az EU-s pénzekkel kapcsolatban nincs megállapodás, egyelőre nem biztos, hogy idén a kormány kifizeti a 10,2 milliárdot. Szerinte a város vezetése azt szorgalmazza, hogy ne csak ezek a pénzek ne érkezzenek meg, hanem a teljes uniós összeg. Gulyás szerint sok kerület a kapott pénzeket nem tudta elkölteni, ők kértek átütemezést, több olyan kerület is van, ahol a kormány által folyósított, egészségfejlesztésre szánt pénzek még ott vannak a számlán.
Orbán megy Kijevbe?
Gulyást kérdezték arról is, hogy tervez-e Kijevbe utazni Orbán Viktor, hogy ott esetleg találkozzon Volodomir Zelenszkijjel. A miniszter azt mondta, ha adott helyzetben úgy látják, hogy van értelme, akkor meg fog valósulni az út.