"Eljön az a pillanat, amikor a gyorsabb, hozzájuk képesti gyorsabb fejlődés miatt, Magyarország összességében nem pénzt kap az uniótól, hanem oda be fog fizetni, többet fizet be, mint amit kap" - 2030-ról beszélt így a miniszterelnök Tusnádfürdőn tavaly júniusban. Szeptemberben aztán a zártkörű kötcsei pikniken, sajtóinformációk szerint azt mondta, hogy ha Magyarország nettó befizető lesz, érdemes lesz átgondolni Magyarország uniós tagságát.

" Fel kell készülni az uniós források nélküli létre" – ezt már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter mondta a Világgazdaságnak. Arra is kitért, hogy külföldi magántőke-befektetőkkel, illetve a világpiacon fellelhető hitelekkel könnyen lehet pótolni a hiányzó pénzt.

Kerestük a kormányt, hogy ha az uniós források egyszerűen helyettesíthetők, akkor miért ezek beérkezéséhez kötik például a tanárok béremelését, illetve miért emelnek adókat. Kérdéseinkre nem válaszoltak, csak azt írták: a havi ötmillió forintnál is többet kereső baloldali EP-képviselők akadályozzák a tanárok fizetésemelését.

"150-180 milliárd forint lehet, ami vár ránk" - mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Ennyi uniós pénz illetné meg a fővárost, ha sikerülne a kormánynak megegyezni Brüsszelben. A főpolgármester-helyettes szerint van, amire nem lehet magánbefektetőt találni.

"Azokat a közszolgáltatásokat amiket például az európai uniós forrásokból próbálunk fejleszteni, mint a víziközmű-hálózat, ivóvizekhez kapcsolódó víztermelő kutak, ezeket egészen biztosan nem lehet az idejövő befektetőknek a nyereségéből megvalósítani. A kettő teljesen máshogy működik" - tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

A Momentum szerint a mostani költségvetési időszakról kellene tárgyalni.

"Amikor azért nem emelnek pedagógusbéreket, mert azt mondják, hogy nincs pénz rá a költségvetésben, akkor azt gondolom, hogy nagyon messze vagyunk attól, hogy 2030 valóságáról beszéljünk, és arról, hogy nettó befizetők vagyunk-e vagy sem" - fogalmazott Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője.

A DK árnyékkormányának gazdasági minisztere ellentmondásosnak tartja, hogy míg a kormány számol az EU-s pénzekkel, addig annak egyik tagja szerint ezek nem is olyan fontosak.

"Én azt gondolom, hogy ebben a helyzetben ilyen nyilatkozatokat tenni csak zavarkeltésre jó, elbizonytalanítja a befektetőket, a magyarországi munkaadókat, és nem utolsó sorban a munkavállalókat." - vélekedett Dávid Ferenc, a DK országgyűlési képviselője.

Magyarországnak csaknem 14 ezer milliárd forintnyi uniós pénz jár a kohéziós alapból. Ebből eddig 4 ezer milliárd érkezett meg, vidékfejlesztésre.

Itthon

Eurómilliárdokat bukhat el Magyarország a kormány politikája miatt az ellenzék szerint

kapcsolódó cikkeink