A felmérés szerint a legjelentősebb népességrobbanás Budapest, Győr és a Balaton agglomerációjában volt tapasztalható egy évtized alatt, átlagosan 10 százalékkal nőtt ezeken a területeken a lakosság.

A 24.hu azonban kiemelte, Békés vármegye elindult az elnéptelenedés útján, miután ez volt az egyetlen vármegye, ahol az elmúlt 10 évben mindenhol csökkent a népesség. A helyzet azonban Nógrádban és Tolnában sem túl jó, igaz, hogy itt vannak olyan települések, ahol enyhén nőtt a lakosság. És az is látszik, hogy leginkább keleten csökken, nyugaton pedig inkább nő a lakosság.

A lap beszámolójából kiderült az is, hogy a legnagyobbat a Zala vármegyében található Sényén ugrott a népesség, méghozzá 139 százalékot. A Győr melletti Rajkán 104 százalékos az emelkedés, míg Zalaköveskúton 100 százalékos a növekedés. A lista legvégén egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei falú, Keresztéte található, ahol 75 százalékkal zuhant a lakosság 10 év alatt.

A Balaton környékén is jelentősen bővült a lakásállomány a statisztikai hivatal adatai szerint, akárcsak a fővárosban és agglomerációjában, és egyes régióközpontokban, valamint az északnyugati határ környékén. Ebben a tekintetben Szántód az aranyérmes, ahol 10 év alatt 145 százalékkal emelkedett a lakások száma, míg Rajkán és Vámosszabadin 122-122 százalékos volt a növekedés.

A KSH legfrissebb adatai alapján Magyarországon 4,6 millió lakás található, 21 százalékuk a fővárosban, 52 százalékuk vidéki városokban, 27 százalékuk pedig községekben. A lakások csaknem kétharmada téglaépítésű. A lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben.

Itthon

Lassan elfogynak a lakosok Békésből? - Itt vannak a 2022-es népszámlálás legfrissebb eredményei

kapcsolódó cikkeink