Ha az Európai Parlament, amely a jogállamiság őrének tartja magát, demokratikus úton marad, és nem lép le erről, azt jelenti, hogy az Európai Unió soros elnökségét 2024 második félévében Magyarország fogja betölteni – jelentette ki Novák Katalin Tiranában az elnöki palotában a Bajram Begaj államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján az ATV kérdésére, hogy ezekben a percekben szavazza meg az Európai Parlament azt a határozatot, amely a magyar EU soros elnökség megakadályozását célozza. „Mi a véleménye arról, ha Magyarország 2024 júliusától nem tölthetné be az EU soros elnökségét?” – kérdeztük Novák Katalintól.
Az Európai Parlamentben ma szavazták meg a határozatot, mely kétségbe vonja, hogy Magyarország alkalmas ‘24 júliusától az EU soros elnöki feladatainak az ellátására. a tegnapi EP-vita előtt a határozat jelentéstevői sürgették az Európai Tanácsot a magyar soros EU-elnökség megakadályozására. A holland Sophie in’t Weld képviselő közölte: azért írták alá olyan gyorsan az EP-s határozati javaslatot, “mert nagyon aggasztó, hogy Hahn biztos úr miket mond, hogy például Orbán Viktor egész jól teljesít, és nem állunk annyira távol a megállapodástól”.
Bízik benne, hogy „nem születik antidemokratikus, a jogszabályokat felrúgó döntés”
Novák Katalin most a tiranai sajtótájékoztatóján a kérdésünkre adott válaszában felidézte: abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a 2011-es európai uniós elnökségben ő maga is dolgozhatott, és mint fogalmazott: büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország hogyan állt helyt.
„Biztos vagyok benne, hogy 2024-ben az Európai Unió soros elnökeként Magyarország ismét ezt a helytállást fogja mutatni” – hangsúlyozta, hozzátéve: reméli, hogy joggal bizakodik abban, hogy
„nem születik antidemokratikus, a jogszabályokat felrúgó döntés ebben a vonatkozásban, és így fel sem merül komoly emberek között, hogy az európai uniós elnökséget el lehetne vitatni Magyarországtól”.
A múlt héten szivárgott ki, hogy az Európai Parlament a június 1-jei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről, és ez az állásfoglalás megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét úgy, hogy közben megsérti az EU alapvető értékeit, és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez.
A kormány részéről megszólalók, Varga Judit, Gulyás Gergely és más megszólalók is azt hangsúlyozták, hogy az Európai Parlamentnek “nem osztottak lapot”, illetve az EP-határozata annyira lesz releváns a magyar EU-elnökség szempontjából, mintha az azeri parlament fogadta volna el. Másrészt, az EU-soros elnökség betöltése nem jog, hanem kötelezettség, és már érvényes Európa Tanácsi határozat van arról, hogy 2024 július 1-től Magyarország látja el a soros EU-elnöki posztot. Emellett a magyar kormány részéről az uniós szerződésre hivatkoznak, mely szabályozza az EU-elnökség rotációs ellátását.
A svédek – akik júliusig még a soros elnökséget ellátják – kedden Brüsszelben az EU-ügyi miniszterek tanácskozásán nem vették napirendre, nem nyitották meg a magyar EU-elnökség alkalmasságának a kérdését.