Drámai összecsapásokban sérültek meg magyar katonák Koszovóban, a harc a békefenntartók és a szerb lakosok között tört ki. Kedd délelőtt Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatón közölte, hogy nincs életveszélyben egyetlen, a koszovói zavargásban megsérült magyar békefenntartó katona sem. Arról pedig még nincs döntés, hogy vezényelnek-e újabb katonákat a sérültek helyére Koszovóba – mondta el az ATV kérdésére.
A harcokban a honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint huszonhét magyar katona sérült meg, köztük heten súlyosan. Az ATV Híradó úgy tudja, töréseket és égési sérüléseket szenvedtek, miközben a tomboló szerb lakosok ott ütötték őket, ahol érték.
Koszovó népessége kilencven százalékban albán, de az északi területen fordított a helyzet, ott hasonló arányban a szerbek vannak többségben. 2008-ban az albán többség kikiáltotta Koszovó függetlenségét Szerbiától, amit Szerbia azóta sem ismert el, csakúgy, mint például Kína és Oroszország. Az elutasítók között van többek között Görögország, Spanyolország és Szlovákia is.
Áprilisban helyhatósági választásokat tartottak, melyet a szerb lakosság bojkottált. Most hétfőn a három négy százalékkal megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat, ez robbantotta ki a konfliktust.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Szerbia sosem fogja elengedni Koszovót, mert ez a terület „maga ős-Szerbia”. Mint mondta, a feldühödött tömeg egy része Szerbiából érkezett, egy részük a szerb fegyveres erők és a szerb rendvédelem tagja, vagyis ez egy szerb akció volt, reakció egy szintén tudatos koszovói-albán provokációra.
A szakértő szerint arányos válasz lett volna a magyar kormány részéről, hogy berendeli a szerb nagykövetet. Mivel ez nem történt meg, arra lehet következtetni, hogy a magyar kormány nem akarja kockára tenni a magyar-szerb kapcsolatot.
Kaiser Ferenc azt is elmondta, rossz üzenete lenne annak ha a NATO meghátrálna és kivonná a békefenntartókat. Szerbia ráadásul pillanatok alatt lerohanná Koszovót, és Európára szabadítana kétmillió albán menekültet.
Papp István évtizedekig vett részt hasonló bevetésekben, testközelből ismeri az életveszélyt. A volt békefenntartó szerint kérdéses, megérte-e a békefenntartóknak szembeszállni a feldühödött tömeggel.
„Ezt a szituációt előre lehetett tudni, látni, hogy mi lesz, hiszen a szerb haderő egy része felvonult a határra, tehát a feszültség adott volt, ilyenkor hiányolom a politikusokat, ők hozták össze ezt a dolgot, nekik kellett volna odamenni” – fogalmazott.
A Mi Hazánk közben a katonák hazahozatalát követeli. A párt szerint túlbuzgóságból küldte őket a kormány Koszovóba, nem kötelezettségből.
Közben délután hazaérkezett a honvédség különgépe, fedélzetén tizenkét sérült magyar békefenntartóval.