Parragh László és Orbán Viktor kapcsolata
Az iparkamara elnöke 36 éves korától egészen mostanáig Orbán Viktor tanácsadója. Elmondta, ha az embernek van véleménye a gazdaságról és a gazdaságpolitikáról, akkor ezt ennek a kormánynak kell a tudomására hozni és velük kell megbeszélni, tehát ez ilyen értelemben egy „szükségszerű együttműködés.”
Hozzátette, amikor Orbán Viktor vezette az ellenzéket, akkor is megvolt a személyes jó viszony, és a gazdaságról is sokat beszélgettek, de elmondása szerint akkor csak magánszemélyként.
Megjegyezte azt is, hogy a Medgyessy-kormánnyal is volt együttműködés, valamint Gyurcsány Ferenccel is próbáltak együtt dolgozni, azonban utóbbi esetében 2006-ban kitört egy komoly vita, ugyanis Parragh a Reformklub elnökeként komoly kritikát fogalmazott meg. „A kormány gyáva megtenni azokat a lépéseket, amelyek a gazdaságpolitikában szükségesek” – idézte fel a kritikáját.
A műsorban szóba került az is, hogy Parragh korábban kijelentette, ha keresi Orbán Viktort, akkor a miniszterelnök fél órán belül mindig visszahívja. Ugyanakkor megjegyezte: „csak akkor hívjuk a másikat, ha valami fontos dolog van.”
Orbán Viktor és a kritika
Parragh személyes tapasztalata szerint nyugodtan lehet kritizálni akár éles hangon is a kormányt, csak meg kell találni a megfelelő felületet. Tehát nem mindegy, hogy egy nyilvános rendezvényen vagy egy fehér asztalnál fogalmazódik meg az a kritika. Hozzátette: szerinte ez mindenütt így van.
Magyar gazdaság
Parragh László úgy véli, a magyar gazdaság ütésállóbb, mint azt nagyon sokan gondolják. Mint mondta: a magyar vállalkozások a rendszerváltás után mindig tudtak idomulni a kihívásokhoz. A magyar cégek jó állapotban vannak.
Gyenge devizaárfolyam, rekordmagas infláció, államháztartási hiány
Az iparkamara elnöke szerint az államháztartási hiányt érdemes óvatosan kezelni, tekintve, hogy egész Európában jelentős az államháztartási hiány. Parragh az igazi problémát az árfolyamban és az inflációban látja.
Szerinte a jegybank nagyon sokat hibázott az árfolyampolitikában és az infláció kezelésében. Felidézte: már öt évvel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy óriási inflációs veszély fenyeget, ám a jegybank ezt akkor tagadta, pedig a nyersanyagok árában és az energiaárakban is lehetett érezni az emelkedést.
„Ezt a Covid elfedte, a jegybank és a magyar gazdaságpolitikai pedig nem reagált. Amikor beindult ez a folyamat, már nem volt igazi eszköz a kezünkben”
– mondta, hozzátéve, hogy a bajokat csak tetézte a „Brüsszellel való megállapodás hiánya és a háború kirobbanása”.
Árstopok
Parragh szerint az árstopok fenntartása közgazdaságilag nem indokolt, mert csak növelik az inflációt és beavatkoznak a gazdasági folyamatokba. „Ez politikai döntés és innentől kezdve nem a mi feladatunk ezzel foglalkozni” – fogalmazott.
Mint mondta, bár az, hogy ez egy politikai termék, még nem menti fel a gazdasági szereplőket a felelősség alól, de „neki az elsődleges feladata, hogy megőrizze a kamara tárgyalóképességét.”
Kínai beruházások
Azzal kapcsolatban, rengeteg kínai cég jön Magyarországra, valamint a debreceni akkumulátorgyárak miatt kínai munkások érkezhetnek az országba, sőt, Debrecen környékén egy kínai lakópark is épül, Parragh ismertette, hogy van egy megállapodásuk a kormánnyal, aminek már zajlik a jogszabályi előkészítése. Ez a megállapodás arról szól, hogy a külföldi munkavállalókra vonatkozó szabályozást újragondolja Magyarország. Mint mondta, az Európai Unión belül marad a szabad munkaerőáramlás, néhány országban azonban csak egy limitált időre szól a munkavállalási engedély. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a világ változik, és a magyaroknak ehhez idomulniuk kell.
„Nekünk a magunk kultúráját, a történelmiségünket, a nyelvünket kell megőriznünk, és egy bizonyos mennyiségű bevándorlás, vagy beérkező külső munkaerő nem okozhat ebben problémát”
– mondta.
Hangsúlyozta, ha Magyarországnak van lehetősége arra, hogy itt kerüljenek először hasznosításra azok az új technológiák, amelyek megjelennek a világban, akkor ezt a lehetőséget meg kell ragadunk. „Ez mindenkinek az érdeke lesz” – jelentette ki.
Iparkamara – kötelező regisztrációs díj
Rónai Egon felidézte, hogy Parragh korábban úgy fogalmazott, hogy akinek nincs pénze az ötezer forintos tagsági díjat befizetni, az ne legyen vállalkozó. Az iparkamara elnöke most erre úgy reagált, elismeri, hogy ez egy rossz kommunikáció volt, és inkább arra kellett volna koncentrálni, mi az, amit egy vállalkozónak adni tudnak.
Elmondta: nincs olyan, hogy kötelező kamarai tagság. Úgy fogalmazott, ez egy regisztrációs aktus, ami lehetőséget teremt arra, hogy lássák a gazdasági élet szereplőit. Hozzátette, ha valaki nem akarja befizetni ezt az összeget, akkor nem kell belépni a vállalkozói piacra, vagy nem Magyarországon kell.
„Egy társadalomszervezés nem működhet úgy, hogy bizonyos dolgokat önként vállalok, bizonyos dolgokat pedig nem akarok megcsinálni” – fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy az iparkamara fel tud lépni kellő pillanatban és tudja jelezni a kormány számára, hogy milyen problémák állnak elő, és erre megoldásokat is keresnek.
Pedagógusbérek és tüntetések
„Pusztán a munkabér nem fejezi ki egy adott munkához való viszonyát egy embernek” – jelentette ki Parragh, aki bár feltételezi, hogy nagyon nehezen lehet megélni 300 ezer forintból, de szerinte a fizetés mellett vannak más motivációk is.
Arra a kérdésre, hogy szerinte meg lehet-e élni 300 ezer forintból, úgy válaszolt: „nem szeretném kipróbálni”.
„Ha néha karcosan fogalmazok, az abból fakad, hogy üzletemberként az embernek vannak bizonyos fogalmai arról, hogy mit jelent a költség, a profit, hogy mit jelent valamit megtermelni” – mondta.
Megjegyezte azt is, hogy ha azt kéne megválaszolnia, hogy költsünk-e többet pedagógusbérre, igent mondana. Sőt, sokkal szívesebben javasolná azt, hogy pedagógusbérekre költsünk, és ne fegyverkezésre, de a racionalitás azt mutatja, hogy az utóbbira is kell költeni.
Kitért arra is, hogy a szakképzésben magasabb béreket adnak. Állítása szerint ott azért tud jobban fizetni a kormány, mert egy olyan tudásról van szó, amire hirtelen igényt jelent meg a piacon.
Kata-ügy
A Kata-üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: akkoriban nem a katás vállalkozók ellen szólalt fel, hanem a közel 90 százaléknyi vállalkozó és munkavállaló nevében, aki a munkaerőpiacon jelen van és fizeti a magas közterheket, amiből működik az ország.
„Egy olyan folyamat indult el, ami a munkavállalót belekényszerítette egy vállalkozói létbe” – magyarázta.
Azt is elmondta, hogy az ő javaslata eredetileg az volt, hogy az adónemet teljesen meg kell szüntetni, ki kell mindenkit engedni a rendszerből és létre kell hozni egy új, életszerű jogszabályozást, majd megteremteni annak a lehetőségét, hogy ebben el tudjon helyezkedni, aki akar. Ám mint mondta, a Kata-kérdés átcsúszott a politikai porondra.
A teljes beszélgetést az ATV Magyarország YouTube-csatornáján tudják meghallgatni.