Jordan Peterson kanadai származású klinikai pszichológus mindig ugyanazzal érvel, ha a patriarchátusról kérdezik: a nyugati társadalmakban a hajléktalanok jelentős többsége férfi, az alkoholbetegek nagyrésze szintén férfi, a fiúk elmaradnak a lányoktól a tanulásban, a felsőoktatásban a nők dominálnak, a férfiak 7-8 évvel rövidebb ideig élnek, a halálos munkahelyi balesetek áldozatai szinte csak férfiak és a háborúk áldozatai is nagyrészt férfiak. A statisztika pedig úgy fest, hogy Magyarországon is megállja a helyét.
Hogy is néz ki a patriarchátus valójában
A maradandó sérüléseket okozó üzemi balesetek jelentős része a férfiakat érinti, a halálos kimenetelű balesetekről nem is beszélve: egy néhány évvel ezelőtti adat szerint például 79 halálos üzemi balesetből 76-nak férfi áldozata volt.
A 2011-ben készített népszámlálási adatok szerint az utcákon élő hajléktalanok között négyszer annyi volt a férfi, mint a nő, de a 2020-ra is ,,csak” mindössze 24 százalékra emelkedett a nők aránya.
A magyar férfiak az öngyilkosság és az alkoholizmus tekintetében sem állnak jól: az erősebbik nem 36,9 százaléka nevezhető alkoholbetegnek szemben a nők 7,2 százalékával, és az öngyilkosok jelentős többsége is a férfiak közül kerül ki.
A gyermek elhelyezése váláskor Magyarországon is elég evidens: az esetek túlnyomó többségében az anyának kedveznek, mert ,,mégiscsak ő a gyerek anyja”. A felnövekvő fiúknak azonban ez közel sem ideális, mert – mivel a pedagógusok jelentős része is nő – nem látnak maguk körül szilárd, állandó férfi mintát. Emellett pedig már azt is tudjuk, hogy a magyar egyetemeken is felül van reprezentálva a női nem.
Az abortusz kérdését tekintve itthon is a nőé a döntő szó: ha el akarja vetetni a magzatot, az apa akarata ellenére is megteheti, ha pedig az apa akarata ellenére megtartja, a férfi köteles gyerektartást fizetni. A hamis apaság kérdése pedig egy ritka, de létező dolog, amiről gyakorlatilag semmiféle társadalmi diskurzus nem zajlik. Ezek alapján tehát valóban kijelenthető, hogy súlyos problémákkal küszködik a férfi nem. Ám hogy ki és miben látja a helyzetre a megoldást, az rendkívül eltérő lehet.
A 2018-as Civil Információs Portál keresési adatai szerint 647 nőket segítő civil szervezet tevékenykedik az országban, szemben a mindössze öt darab férfi érdekvédő civil szervezettel. A férfiakat érintő globális problémákban szinte az összes férfijogi szervezet egyetért, ám a megoldásokat közel sem látják egységesen.
Egyesek szerint a nemek közti társadalmi különbségek megszüntetése a megoldás
A Modern Férfipolitikáért Mozgalom nevű civil szervezet például maximálisan támogatja a nemek közti társadalmi különbségek lebontását, ám véleményük szerint a férfiak esetében még bőven van tennivaló. A szervezet alapítója, Szujó Flórián szerkesztőségünknek úgy fogalmazott, azzal az állítással ő is egyetért, hogy válságban vannak a férfiak, ám azzal már nem, hogy ezt a válságot a korábbi társadalmi rend felbomlása okozta. Mint mondta, a férfiak jelenlegi problémái már a korábbi társadalmakban is jelen voltak, ám ,,akkoriban még annyira sem voltak erre érzékenyek, mint manapság”.
A Modern Férfipolitikáért Mozgalom alapítója szerint a férfiakat érintő válság okai leginkább abban gyökereznek, hogy a hagyományos nemi szerepek a férfiaknak és a nőknek egyaránt kijelölnek különböző jogokat és kötelezettségeket, ezek pedig az évek során sem változtak. Az a felfogás, miszerint egy férfinak ilyennek vagy olyannak kell lennie, továbbra is él a társadalomban, ez pedig odáig vezetett, hogy az élet több területén is hátrányt szenvednek a férfiak – fogalmazott, hozzátéve, hogy az elsődleges ilyen terület az apaság kérdése. Például számtalan olyan családtámogatási formát vezetett be a kormány, amelyek az apák számára nem, vagy csak részben érhetők el, a jelenlegi politikai-társadalmi hozzáállás pedig a gyermeknevelést egyértelműen női feladatnak tekinti, ezzel korlátozva az apák jogait. A Modern Férfipolitikáért Mozgalom alapítója szerint a megoldás a nemek közti társadalmi különbségek teljes és egyenlő megszüntetése lenne, valamint az, hogy nem csak a nőknek, hanem a férfiaknak is segítünk megkeresni az új helyüket a társadalomban.
Mások a férfias értékek megszilárdítására esküsznek
A 10 éve alapított Férfiak Klubja azonban homlokegyenest más nézeteket vall. A férfimotivációs mozgalomként indult vállalkozást 2013-ban alapította egy Bedő Imre nevű közgazdász: a szervezet gyakorlatilag minden dilemmára más válasszal rendelkezik. Bár a Férfiak Klubja is kiemelt jelentőséget tulajdonít az apák szerepének a társadalomban, ők hitet tesznek a férfias tulajdonságok és a férfias értékek mellett. Épp ezért hozták létre a szervezetet: „célunk a Férfi-értékeknek ismét presztízst teremteni annak érdekében, hogy e presztízs vonzásában egyre többen vállalják majd az építő, szolgálatba állított Férfi-erények képviseltét! Közösségi megnyilvánulásainkkal, értékes mintánk kisugárzásával így tehetünk hozzá a világhoz” – olvasható a weboldalon.
„Túl nagy hangsúlyt kap a férfiak értéktelenségéről, semmirekellőségéről szóló propaganda. Túl hangos a férfiakat és a nőket egymásnak uszító ideológiai és elméletieskedő vita. Túl sokan élnek ebből. Mi nem harcolunk ellenük. Mi dolgozunk, hisz van nekünk dolgunk elég. Nem rágjuk azt a gittet, ami ennyire mély árkot ásott férfi és nő közé, ki a hibás, hány ezer éve, miért, stb. Mi a mában élünk és a holnapot építjük. Elfordulunk ezektől az értelmiségieskedő ideológiai vitáktól, magunk fele fordulunk, összefogunk a hozzánk legközelebb állókkal és végezzük a dolgunkat, ellátjuk a feladatinkat” – szól a szervezet hitvallása. A Férfiak Klubja sokkal inkább a konzervatív, mint a progresszív tábort erősíti: bár az üzenet a férfiak önfejlesztése és felelősségvállalása, Bedő Imre szervezete egyértelműen a hagyományos nemi szerepeket népszerűsíti. A Youtube csatornájára feltöltött videókban Bedő gyakran kritizálja a feminizmust, az LMBTQ-mozgalom térnyerését, a ,,családellenes propagandát”, a gender-érzékenyítést és az ,,új világrendet” is.
Az elkeseredettség könnyen válthat haraggá
Ezt a vonalat viszi tovább és emeli az extrémitás magasságaiba a Férfihang Civil Társaság és internetes lapja, a Férfihang.hu. A lap öndefiníciója úgy szól: közéleti, kulturális és életmódmagazin férfiaknak, főszerkesztője Csuzi Attila, aki egyben a Társaság elnöke is. A Férfihangra íródott cikkek általános jellemzője az eltökélt feminizmusellenesség, amely néhol egyenesen nőellenességbe torkollik. A szerzőik általában frusztráló, káros jelenségként hivatkoznak a nők társadalmi térnyerésére, a feminizmust teszik felelőssé a férfiak minden problémájáért, elítélik a női kvótát, nem hisznek az üvegplafon létezésében és keményen kritizálják a magyar kormány nőknek kedvező családpolitikáját is. Annak idején az Isztambuli Egyezményről készítettek egy férfi érdekeket is figyelembe vevő elemzést, amit aztán eljuttattak a parlamenti képviselőknek is – ez talán még abban is szerepet játszott, hogy a kormány azóta sem ratifikálta az egyezményt.
A társadalom néma számkivetettjei: az apák
Több civil szervezet pedig nem is a társadalmi üzenetek kommunikálására és a véleményformálásra fókuszál, pusztán csak a jelentős jogi hátrányt szenvedő apáknak igyekeznek segíteni: ilyen például az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete, az Apaszív Egyesület vagy pedig az Apák az Igazságért Egyesület. A helyzet ugyanis Magyarországon sem a férfiaknak kedvez: a válást sokkal nagyobb részben kezdeményezik a nők, a bíróságok pedig sokkal szívesebben ítélik meg az anyának a gyermekfelügyeletet. A civil szervezetek úgy látják, Magyarországon egy válásakor a gyermeket gyakorlatilag megfosztják az édesapjától, akit a jelenlegi családjog egy távoli ismerőssé degradál.
Az apák társadalomi szempontból kiemelten fontos szerepére hívta fel a figyelmet az Apa Akadémia nevű vállalkozás is, amelyet 2017-ben alapított Léder László pszichológus. Léder az első, aki hazai berkekben rávilágított arra, hogy milyen súlyos következményekkel kell szembenéznie egy apa nélküli társadalomnak.
Hiába közös a cél, mégis egymás ellen dolgoznak
A helyzet tehát úgy fest, hogy kettő nagy csoportra lehet felbontani a férfiak érdekeit képviselő szervezeteket: konzervatívokra és progresszívokra. Míg a nők esetében látszólag nagy az egyetértés a tekintetben, hogy hogyan és miként kellene képviseli az érdekeiket, a férfiak nem nagyon tudnak megegyezni. Egyesek úgy vélik, hogy minden baj okozója a még mindig létező hagyományos nemi sztereotípia, ami káros keretek közé szorítja a férfiakat, mások pedig épp a hagyományos szerepek megóvásában látják a kiutat.