„Júliustól 18 százalékkal emelkedni fog az ápolók bére és növekszik az egészségügyben dolgozók bére is” – ezt jelentette be korábban Takács Péter egészségügy államtitkár. A bérváltozások már a Magyar Közlönyben is megjelentek.
„Az ápolói béremelés közel 84 ezer egészségügy szakdolgozó érint, júliustól azonban nemcsak az ápolók, hanem az egészségügyben dolgozó 24 ezer műszaki, gazdasági, pénzügyi alkalmazott bére is emelkedik” – mondta.
Az új bértábla szerint a legalacsonyabb fizetési osztályban a pályakezdő szakdolgozók, védőnők és egyes egyéb egészségügyi dolgozók tartoznak. Ők bruttó 288 914 forintot kereshetnek majd júliustól. SZJA-kedvezmény nélkül ez nettó 192 127 forintot jelent. A már érettségit igénylő munkakört betöltők esetében bruttó 350 ezer forint fölött van a kezdő fizetés. A felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők pedig 390 ezres bruttó bérrel kezdenek.
A korábbi egészségügyi miniszter, Kökény Mihály úgy fogalmazott a béremeléssel kapcsolatban, hogy megkésett és elégtelen mértékű. A Független Egészségügyi Szakszervet hasonlóan vélekedik.
„Ez az összeg ha egész évre is szólna, akkor is az inflációt tudná kompenzálni, tehát jelentős bérfelzárkózásra semmilyen lehetőséget nem ad” – mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.
A statisztikákból az derül ki, hogy 2021-ben 42 ezer orvosra és 105 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez, vagyis hiányzott a rendszerből mintegy 1300 orvos és 3700 szakdolgozó.
Kökény Mihály úgy véli a mostani emelés nem fogja vissza az elvándorlást.
„Nagyon-nagyon kevés és nem fogja megállítani az elvándorlást. Láttuk, hogy az orvosok esetében sem állt meg az elvándorlás, a szakdolgozóknál ez még nagyobb mértékű. Várja a magyar ápolókat Ausztria és Németország, várja a magánegészségügy, tehát bőven megtalálják a számításukat” – tette hozzá.
Az egészségügyi szakdolgozók béremelésének második üteme 2024. március 1-jével valósulhat meg a kormány tervei szerint.