Veszprémben, az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ megnyitóján a miniszterelnök tréfálkozva azzal kezdte beszédét: “többfajta módon ki lehet szúrni a beszélővel, így is” -, mert mint fogalmazott, “ha jól érti, a nap fő pontján már túl vannak”.

Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban, Veszprémről beszélni könnyű és hálás, Európáról viszont nehéz és körültekintést kíván - mondta..

Veszprémről azért könnyű beszélni szerinte, mert „a 2010-ben megújított Magyarország egyik látványos sikertörténete”, régi évtizedes célok, városi uszoda, 8-as út, állatkert, gyárkert, s ki tudja még, mi minden - sorolta. S most az Európa kulturális fővárosa fejlesztésekkel Veszprém “ismét elfoglalja helyét Magyarország városainak képzeletbeli dobogóján”.

A veszprémiek mindig is büszkék voltak veszprémi mivoltukra, „szinte tapintható polgári kultúra, pannon műveltség és öntudat” - sorolta a miniszterelnök, hangsúlyozva: Veszprém “történeti, sőt történelmünk egyik legősibb városa”, veszpréminek lenni minőséget is jelent. “Az ide érkező ebben nem kivagyiságot vagy fennhéjázást látott, hanem “inkább valamiféle természetes testtartást, magától értetődő tényt: hát igen, Veszprém az Veszprém”.

Mint mondta, ő nem csak akkor érezte ezt, amikor általános iskolásként egy faluból érkezett a városba osztálykirándulásra, de akkor is, amikor középiskolásként átugrottak a szomszédos Székesfehérvárról.

Székesfehérvár a királyok városa, Veszprém a királynőké - jelentette ki Orbán Viktor és megjegyezte tréfálkozva, hogy „a különbség nemcsak esztétikai természetű, a király a nagyobb, de a sakktáblán, meg otthon világosan kiderül: az igazi ütőerő a királynőnél van”.

Aztán a miniszterelnök arról beszélt, nem volt csoda, hogy a kormány „teljes szívvel támogatta, hogy Veszprém méltó módon legyen Európa Kulturális Fővárosa, a kormány szinte az utolsó szabad fillérjeit is odaadta Veszprémnek, hiszen “egy királynő nem mehet a bálba akármilyen hacukában” - fogalmazott.

Százmilliárd körül forint, ennyit befektettek be, és most úgy látja itt Veszprémben, hogy jól döntöttek - mondta. “Ami itt történt, arra minden magyar büszke lehet, határon innen és túl” - minden magyart arra biztatott, jöjjön el Veszprémbe. “Itt megerősödik abban a hitében, hogy magyarnak lenni jó”, “magyarként élni pedig az emberi élet méltó formája”.

A hét domb kapcsán emlékeztetett a pápalátogatásra, és hogy “Róma püspöke” a fiataloknak azt üzente, lustálkodás helyett inkább igyekezzenek nagy dolgokat elérni. A miniszterelnök úgy fogalmazott: “aki a Mozgásművészeti Központba eljön, biztosan nem lesz a kanapén üldögö krumpli” - “ahogy azt a Szentatya mondaná”.

A nagyvonalúság és méltányosság kapcsán a miniszterelnök hangsúlyosan köszönetet mondott Navracsics Tibornak, aki Veszprém városa mellett azt szerette volna, hogy még másik 116 településről is szóljon az ünnep.

Európáról: “Pannonféle vezetők kellenek, de ez ritka, mint a fehér holló”

Orbán Viktor ez követően Európáról beszélt, ami “nehéz feladat”. Mint mondta, mégis van egy könnyű része is: megköszönte az Európai Uniónak és a döntést meghozó brüsszeli bürokratáknak, hogy Veszprém, így Magyarország mellett döntöttek.

“Veszprém teljesítménye mutatja, ha a brüsszeli bürokraták úrrá tudnak lenni mára jól kifejlett hungarofóbiájukon, akkor mi együtt Magyarország és Brüsszel nagyszerű dolgokra vagyunk, lehetnénk együtt képesek” - jelentette ki Orbán Viktor - “kár, hogy Veszprém példája a kivétel és nem az általános szabály”.

“Persze, mi itt Pannóniában tudjuk, hogy az európai államok együttműködése mindig nehéz és bonyolult dolog volt” - mondta. Aztán a történelemre visszatekintve a Római birodalmat hozva fel, azt mondta: az, hogy nem egy másik birodalom döntötte meg, hanem “különféle harcias törzsek”- akik itt berendezkedtek - “el is döntötte Európai sorsát”. Eldőlt, hogy itt Európában saját nyelvvel, saját kultúrával , saját ösztönvilággal tendelkező nemzetek lesznek - jelentette ki. “S lesz minden, ami ezzel jár: rivalizálások, konfliktusok, területi viták, valódi tétre menö és presztízsversengések” - mondta.

“De a Római birodalom bukása után a nemzetállamok fölött mindig ott lebegett egy álom, egy kísértés: újra egyesíteni, egy birodalomban összefogni a hajdani területeket, vagyis Európát” - hangoztatta Orbán Viktor. “Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de mindegyik európai egységről álmodozott” - jelentette ki.

“És ez ma is így megy, egyszerre van kelen az önálló nemzeti lét és a a birodalmi gondolat, a nemzeti kultúra és az európai értékek, szuverenitás és ahogy ők mondják Brüsszelben: az ever closer union” - hangoztatta a miniszterelnök, aki szerint “ha szerencsénk van, megtaláljuk a kényes egyensúlyt a nemzeti szuverenitás és európai együttműködés között. Ha azonban nincs szerencsénk, akkor ez elbillen: nemzeti konfliktusok aknamezője vagy bürokratikus hatalmi gépezet lesz, ami visszaél a hatalmával” - mondta.

Az egyensúlyhoz a hazájukat és Európát egyaránt szerető, toleráns és erős, „olyan pannonféle vezetők” kellenek, de ez ma ritka, mint a fehér holló. Helyette intolerancia, gyengeség, szívtelenség van - jelentette ki a miniszterelnök.

Aztán Orbán Viktor emlékeztetett, hogy az európai együttműködés modern formáját, az Európai Uniót két cél, küldetés hívta életre, ez úgy hangzik: béke és jólét. “Ma azonban kötésig állunk egy háborúban és a kilátások egyre aggasztóbbak és rosszkedvűbbek”. Ha nem tudja teljesíteni eredeti küldetését, akkor mi végre az Európai Unió? - Orbán Viktor szavai szerint „ezt a kérdést írta fel az égre figyelmeztető ujjával a történelem ura”.

És ha nem találjuk meg rá a választ, az olyan szép szokások, mint az Európa Kulturális Fővárosa napjai is meg vannak számlálva.

De ma ne gyötörjük magunkat ilyen nehéz kérdésekkel, hiszen ünnepelni jöttünk és örüljünk annak, hogy még van miért - mondta Orbán Viktor, aki ezúttal azzal zárta beszédét:

“Éjen Európa Kulturális Fővárosa, éljen Veszprém, éljen az Európai Unió!”

Itthon

Orbán “szívtelenségről”, birodalmi törekvésekről beszélt, de kijelentette: “Éljen az Európai Unió!”

kapcsolódó cikkeink