„Nemcsak arról volt szó, hogy drága vagy nem drága a gáz, hanem arról, hogy kiszorítottak egy nagy ellátót – az oroszokat – ebből a rendszerből, így egy új fogyasztói ellátói útvonalakat kell megtalálni”
– mondta Holoda Attila, korábbi energetikai helyettes államtitkár az ATV Start című műsorában. Mint fogalmazott: Magyarország inkább „letermelte” a drágán megvett gázt, és az olcsón vásárol újra, míg az európai országok egy jelentős rész viszont tartalékol, és marad a drága gáz a tárolókban.
Arról, hogy miért nem érezzük meg az olcsó gázárat, itt tudhat meg többet.
Holoda úgy vélte: miközben az energiapolitikának hosszú távú célokkal kellene rendelkeznie, eközben azt látjuk, hogy „a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal”. Mint mondta: nagy energiaigényű autógyárakat hoznak ide, a gazdaságfejlesztési célok szerint pedig 50 százalékkal kéne megemelni a villamosenergia-termelésünket, ehhez képest nem látjuk ezeket az új erőművi fejlesztéseket.
„Egyrészről biztatót, másrészről, ha megnézzük, hogy a rezsicsökkentés alatt az infrastruktúra-fejlesztés elmaradt, akkor problémák vannak. Az összes időjárásfüggő energetikai rendszer kezelése sokkal nehezebb, mint a klasszikus erőművi áramtermelés”
– mondta Király Béla, a Privátbankár.hu szerkesztője annak kapcsán, hogy jelentősen megugrott a napenergiából származó áramtermelés. Hozzátette: fejlesztések kellenének, de ez nagyon hosszú időt ölel fel.
Holoda Attila szerint öt évvel előre szaladtunk a házi napelem-telepítésben az eredeti elképzelések tekintetében.
Viszont az alapprobléma szerinte továbbra is az, hogy a kiegyenlítő energia és a tárolási problémák továbbra is fennállnak, függetlenül attól, hogy mekkora a kapacitása a napelemeknek.
„Még, ha nagyon nagy mennyiséget is építünk be, éjszaka egyformán nem fog sütni a nap, vagyis ezt pótolni kell valahonnan”
– mondta az adásban a korábbi államtitkár.