“Európa vagy lesz, vagy nem lesz” – idézte előadása elején Varga Judit az Európai Unió alapítóatyáinak egyikét, Robert Schumant az Amikor a jövő elkezdődött – Az Európai Unió történetének tanulságai konferencián.
A Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete által szervezett rendezvényén az igazságügyminiszter kijelentette: a kormány tagjai minden nap azért dolgoznak, hogy “ez az Európa keresztény legyen”. Bízik benne, hogy amit itt Magyarországon kipróbálnak, “az nagyüzemi méretekben, Európában is sikeres lehet. Ezért tartunk ki a keresztény, konzervatív értékek mellett és ezért tartják magasba az Erős nemzetek erős Európája zászlaját” – mondta.
Varga Judit hangsúlyosan szólt a jövő kihívásai közt arról, hogy egy év múlva, 2024-ben Európa választást fog tartani, és ezután, a jövő év július 1-től jön a magyar EU soros elnökség.
“Fontos, hogy a magyar EU-elnökségről az európai választási kontextusban is tudjunk gondolkodni, hiszen az európai polgárok döntése fogja meghatározni a ‘24 utáni Európa politikai irányait” – jelentette ki.
Az biztos, hogy az EU-s elnökségi ciklus “lüktetése” meghatározó , akármilyenek lesznek is az uniós választási eredmények, jövő július 1-vel Magyarország fogja betölteni a soros EU-elnökséget – hangsúlyozta. Ez 13 és fél évenként adatik meg, így “meg fogjuk mutatni a magyar rátermettséget és a kreativitást” – fogalmazott a miniszter.
Felelősséget jelent az EU soros elnöksége, mert biztosítani kell abban a félévben az uniós közös célok megvalósítását – mondta. “Elfogulatlan közvetítőként” kell a magyar soros elnökségnek eljárnia, minden tagállam érdekét összehangolnia, közös nevezőre kell hoznia, hogy létrejöjjön a kompromisszum – mondta Varga Judit.
Mi egy olyan EU-hoz csatlakoztunk amikor a konszenzus kultúráját tekintették talán a Szerződés legfontosabb elvének – hangoztatta “a magyar gondolkodásról” az igazságügyminiszter.
“Igazodási kényszer” helyett a konszenzus kultúráját emelte ki, és Schumantól idézte azt a gondolatot, hogy az európai együttműködésnek nem az a célja, hogy csorbítsa a nemzeti jelleg érvényesülését, hanem hogy tágabb cselekvési teret biztosítson – mondta.
Van egy szerénytelennek tűnő megfogalmazás, a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz – mondta, és a 2015-ös migrációs válságra utalva elárulta, hogy folyosói beszélgetéseken hallani szokta “kollégái” elismerő szavát.
Nekünk magyaroknak Európa érdekében élhető alternatíva megfogalmazása talán a feladatunk az EU-ban – jelentette ki és a szakpolitikákat is kiemelte.
Varga Judit aztán arról beszélt, hogy a magyar EU-soros elnökség jövő júliustól az EU-s intézményi ciklusváltás idejére fog esni. ”Nem tudom, hogy ellenfeleink elgondolkodtak-e már azon, hogy a magyarok kezében lesz különböző döntések levezénylésének a feladata” – hangsúlyozta a miniszter.
A szavaiból az derült ki, hogy nem kaptak ezzel értesítést. Varga Judit ezzel arra utalt, hogy az Európai parlamenti 5 éves ciklus félidejében választanak új elnököt az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a parlament élére (de az EU-s külügyi főképviselői poszton is). Kérdés tehát például, hogy Ursula von der Leyen marad-e elnökként az Európai Bizottság élén. Őt Orbán Viktor miniszterelnök Marcon francia elnökkel, a V4-ekkel, Merkellel, a románokkal, olaszokkal közösen támogatta a legutóbb uniós döntéskor.
Most a konferencián Varga Judit a ‘24-es magyar soros EU -elnökségről azt mondta: már összehívta a “bölcseket” is, akik a ‘11-es EU-elnökséget levezényelték, köztük első helyen Martonyi János volt külügyminisztert említette meg.
Fontos időszakban töltjük be az elnökséget. Van mit mondanunk Európa számára – jelentette ki, és Martonyi Jánostól idézett: “Álljunk a kép közepére!”
A magyar elnökség sikere az önök hitén fog múlni, hogy Magyarországot képviselve, az Európai Unió közös jövőjét szem előtt tartva sikeresen tudjuk-e annak hajóját a megfelelő irányba kormányozni.
Nem árul zsákbamacskát, aki majd az uniós soros elnökséggel foglalkozik, annak hatalmas szaktudásra, sok-sok bölcsességre, rugalmasságra, erős idegzetre, hatalmas nagy magyar szívre van szüksége – fogalmazott.
Végül az igazságügyminiszter azt mondta: sikeres és erős Európához szeretne a magyar elnökség hozzájárulni. Idézte az Európai Unió mottóját, az Egység a sokféleségbent, és a reményét fejezte ki, hogy a magyar érdeket is megfelelően meg fogják tudni a “semleges közvetítő bróker” szerepben jeleníteni.