Mint azt az atv.hu is megírta, Herczeg Zoltánt április közepén kiengedték a börtönből. A divattervező most először adott interjút az RTL Fókusznak, ahol elmondta, hogy nem is maga miatt félt a legjobban, hanem amiatt aggódott, hogy a családja és a barátnője hogyan dolgozzák fel a történteket. „Édesanyámnak vidéken lehajtott fejjel kellett járnia, amikor kiderült, hogy az ő fia, akire borzalmasan büszke volt, bajba keveredett. Nem mehetett kihúzott gerinccel, csak lehajtott fejjel, mert szégyellte magát, ahogyan én is” – mondta a divattervező.
Amikor megtudta, hogy letartóztatják, a könnye is kicsordult, mert az édesanyjára és a párjára gondolt. „Nem magam miatt aggódtam. Én pár nap után szabad lettem abban a lyukban, ahová bezártak. De a párom, az anyám, a bátyám nem lett szabad. Őket nagyon sajnáltam” – emlékezett vissza. A divatguru arról is mesélt, hogy nem is az édesanyja, hanem a kedvese sínylette meg leginkább az elmúlt fél évet. Herczeg amikor börtönbe került, elhatározta, hogy az egész életét Mariannal éli le, ha ezt a megpróbáltatást kibírja a kapcsolatukat.
„Ha ezt a szégyent túléli a kapcsolatunk, akkor mindent túlél, és ez a nő mindent bebizonyított nekem. Nincs kérdés, kivel akarom az életemet leélni. Voltak borzasztó hullámvölgyek, például, amikor a pszichológussal beszélgettem a szüleim vagy a párom kapcsán. Rettenetesen szégyelltem magam, olyannyira, hogy bőgtem. Nem szégyellem egy ország előtt bevallani, hogy kétszer-háromszor elsírtam magam a pszichológus előtt” – mesélte.
Ilyen volt a börtönben
A divattervező elmesélte, hogy letartóztatása alatt az egyik nevelőtiszt a zárkájában hagyott egy tollat, ami megváltás volt számára. Egy füzetbe írni és rajzolni kezdett. Új ruhákat, úgynevezett börtönkollekciót tervezett, a ruhamárkájának szögesdrótos logót készített a zárkaszámával, órákon át rajzolt, verseket írt a szerelmének, illetve négyszáz oldalt írt tele a benti tapasztalatairól, érzéseiről – írja a Blikk.
„Volt időm gondolkodni az intézetben, hogy hol rontottam el. Jót tett nekem ez az elvonás a szeretteimtől, a politikától, a fogyasztói világtól. Az volt az egyetlen lehetőségem, ha ezt az elvonulást lelki töltekezésre fordítom” – mondta. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt hat évben túlvállalta magát, valószínűleg ezért is ment ész nélkül a falnak.
Mint mondta, a börtönben őt kiemelt helyen tartották fogva, egy tizenkét négyzetméteres zárkán osztozott két másik férfivel, akikkel jó viszonyt alakított ki, és senki sem bántotta, vagy szólt be neki, csupán egyetlenegy atrocitás érte.
„Amikor őrségváltás van, az új őrnek jelenteni kell, de én nem tudtam, mi az a jelentés. A nevelőtisztem elmondta, hogy a nevemet kell bemondani, a zárkalétszámot, és hogy van-e panasz. Az egyik őr így válaszolt: „Ki a k*rva anyját érdekli, hogy ki maga? Húzza meg magát, vagy nagy baj lesz!” Nem értettem, miért ezt kapom, ha jelenteni kell. Ez leütött, órákig dúltam-fúltam magamban, de nem szóltam vissza neki, mert az fogda” – számolt be Herczeg, akinek az elmondása szerint a börtönben leginkább kussolni volt csak joga, mert a „rács rosszabbik oldalára került.”
A divattervező sokat tanult az elmúlt időszakból. Úgy fogalmazott: „Én azt sem tudtam eddig, milyen jó dolgom van itt kint.” Mint mondta, nem érti, miért nem érezte magát kint szabadnak. „Ott kezdődik a szabadság, hogy van kilincs az ajtódon belülről” – mondta.
„A drogot kivette az életemből ez a sztori. Nem is bánom, sőt, hálás vagyok érte, hogy ez a tragédia a tisztaság irányába tolt. Fejlődtem, tapasztaltam… és több vagyok, mint fél évvel ezelőtt” – jelentette ki Herczeg.