Múlt hét elején utazott Varga Judit Brüsszelbe, hogy Didier Reynders uniós biztossal egyeztessen a magyar igazságügyi reformcsomagról, hogy arra végre rábólintson az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság – azt a parlament elfogadja – és meginduljanak az EU-s források, több ezer milliárd Budapestre.
A magyar kormány március 31-ei határidőt szabott magának a javaslatcsomag elfogadására – ezt nem sikerült tartani – az igazságügyminiszter nyilatkozata szerint Brüsszel késlekedett, de az egyeztetések az elmúlt hónapokban intenzívek voltak a Bizottsággal. Budapest és az Európai Bizottság között több száz oldal angol nyelven “cserélt gazdát”. Az az álláspontok egyre közeledtek, egyre kevesebb technikai – és politikai – kérdés maradt nyitva,. Az elmúlt 2 hétben “már csak a Bizottság szolgálatai elemezték a szöveget”. Kiemelt politikai figyelem hárul az igazságügyi csomagra, “mert ez az alfája és az ómegája az EU-s forrásokhoz való hozzájutásnak” – ez 13 milliárd eurót, 4900 milliárd forintot jelent – mondta a Hír Tv-ben Varga Judit egy hete, miután Brüsszelben bejelentette: a “technikai” megegyezés megszületett Reynders-szel.
Múlt csütörtökön pedig pedig újabb bejelentést tett az igazságügyminiszter, egy Facebook-posztban tudatta: “Megvan a brüsszeli zöld lámpa“. Didier Reynders elfogadta az igazságügyi javaslatcsomagot – sőt, azt az Európai Bizottság biztosi kollégiumának támogatásra fogja javasolni.
Varga Judit azt is bejelentette a Facebook-posztban, hogy benyújtják az Országgyűlésnek az igazságügyi csomagról a törvényjavaslatot.
Múlt csütörtökön ugyanakkor a parlament.hun a Folyamatban lévő törvényjavaslatok között – a kormány új javaslatai itt olvashatóak először – nem tűnt fel az igazságügyi törvénycsomag-javaslat. Mint kiderült, Varga Judit a parlamenti szuperbizottságnak, a Törvényalkotási Bizottságnak (TAB) nyújtotta be – módosítóindítványként “Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról” címet viselő törvényjavaslathoz.
Ez felháborodást okozott az ellenzéki oldalon, mert azzal, hogy nem új javaslatként nyújtotta be a kormány a parlamentnek, hanem módosítóként, nem kell lefolytatni róla a társadalmi vitát és a parlamenti általános vitát sem.
Holnap, kedden az Országgyűlésben a TAB-módosítójaként szerepel és a részletes vita lesz napirenden – míg szerdán már a parlamenti zárószavazást tartják a törvénycsomagról.
Maga a törvényjavaslat szövege változott, az Európai Bizottság elvárása szerint. Így pozitív előrelépés például, hogy a most beterjesztett javaslat a tervezett hatályba lépéstől, vagyis június 1-től hatékonyabb kontrollt lehetővé tevő jogköröket biztosít a bírák önkormányzati szervének, az OBT-nek. Ezentúl minden igazságszolgáltatást (nemcsak a bíróságokat) érintő törvényjavaslatot véleményezhet, bővülnek a jogorvoslati lehetőségei, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének pedig kötelező lesz indokolnia azokat a döntéseit, ahol az OBT-nek egyetértési joga van. Szintén üdvözlendő, hogy az OBT továbbra is személyesen meghallgathatja az OBH és a Kúria elnökjelöltjeit (ez a januári javaslatból hiányzott), és kizárhatja azokat a jelölteket, akiknek a függetlenségét, pártatlanságát, feddhetetlenségét vagy integritását nem találja megfelelőnek – írták a civilek.
Az is előremutató, hogy ezentúl minden bírósági igazgatással kapcsolatos információhoz hozzáférhet majd az OBT, így a jövőben az OBH elnöke már nem tudja eltitkolni például a jutalmakra vonatkozó döntéseket. Teljesülni látszik az az uniós elvárás is, hogy ezután a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben alapvető jogaik sérelmére hivatkozva nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.
Továbbra is komoly probléma van azonban a magyar bírák EU Bírósághoz (EUB) fordulásának lehetőségével – vélik a civilek, akik szerint a javaslat csak eljárási szabályokon módosít, így egy korábbi kúriai precedens alapján a bírák továbbra is tarthatnak attól, hogy ha kényes témában tesznek fel kérdést az EUB-nak, eljárásuk törvénysértőnek minősül, és emiatt további hátrány is érheti őket. A most benyújtott javaslat az előzetes döntéshozatal iránti kérelem lehetőségeinek szűkítő értelmezésére ad lehetőséget, kizárva például, hogy egy büntetőbíró, ha az ítélet meghozatalához szükséges, kérje a bíróságok függetlenséget érintő magyar jogszabály uniós joggal való összeegyeztethetőségének a vizsgálatát – írta a hvg.hu javaslat tartalmáról, az érdemi változtatásról.
Ez civil szervezetek szerint felháborodó, és ellentétes az Országgyűlés házszabályi rendelkezéseivel, de Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára is abszurdnak nevezte technikailag az ATV Egyenes beszédben a benyújtás módját, hogy az igazságügyi tárca módosítóként a vagyonnyilatkozattételi törvényhez terjesztették elő.