Az egyházfő péntek délelőtt érkezett meg Budapestre. A repülőtérről egyenesen a Sándor-palotához vezetett a pápa útja, ahol Novák Katalin fogadta ünnepélyes keretek között, ezt követően pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott.
Novák Katalin: szövetségesek vagyunk
Novák Katalin köztársasági elnök köszöntötte a pápát. Szerinte a köszöntésnek, hogy „isten hozta” van egy magasabb jelentése, hiszen nem véletlen, hogy a pápa most Magyarországra jött. Őszentsége budapesti látogatása az éppen alkalmas pillanat és hely a találkozásra, az igazságos béke meghirdetésére – fogalmazott.
Úgy látja, mi magyarok abba a magasságba akarunk felemelkedni, ahol minden jóakaró, békét kereső embernek az összetartozását megtaláljuk. Mindszenty Józsefet idézte, aki szerint „egy nemzet felemelkedése mindig a mai napon kezdődik”. Azt szeretnénk, ha a Szentatya látogatása segítség lenne a felemelkedéshez, de elrugaszkodni nekünk, magyaroknak, európaiaknak kell – mondta.
Hangsúlyozta: mindannyiunknak szüksége van a lelki és szellemi megújulásra. A pápa mai látogatásról azt mondta: a pápa akkor jött, amikor arra a legnagyobb szükség van. Ez most megerősít minket abban, hogy a keresztény értékeken nyugvó életnek van értelme a 21. században is.
A köztársasági elnök szerint ezért deklaráltuk Alaptörvényünkben, hogy védjük a házasság szentségét, valamint a családot, illetve hogy minden embernek joga van az élethez – így a magzat életét a fogantatástól fogva védelem illeti meg. Azt mondta, védjük az üldözött testvéreinket, de a másként gondolkodók szabadságát is.
A háborúval kapcsolatban azt mondta: mi magyarok szinte tapintani tudjuk a háború valóságát, látjuk a menekülőket, a szétszakított családok és fiaikat elvesztő anyák segélykiáltását. Azonban elsősorban a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút – szögezte le.
Szövetségesek vagyunk – jelentette ki Novák Katalin a pápa felé fordulva. Szövetségesek vagyunk, mert együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit, “külön-külön, és egymással összekapaszkodva”. És együtt védjük az üldözött keresztényeket, és “a másként gondolkodók és a másként élők szabadságát is” – sorolta a köztársasági elnök.
“Szövetségünknek most súlyos, tragikus időszerűséget ad a szomszédunkban fúló véres háború” – hangoztatta Novák Katalin, aki fájdalommal és reménnyel fordult Ferenc pápához, mivel “mi magyarok szinte tapintani tudjuk a háború pusztító valóságát példamutató az Ukrajnából menekült másfél millió embert. “Mi édesanyák elsősorban a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút” – jelentette ki. Hol vagyunk még a békéhez vezető úttól? – vetette fel.
A Szentatyában “a magyarok és a világon milliók a béke emberét látják, akitől azt remélik, hogy beszélni tud Kijevvel és Moszkvával, Washingtonnal, Brüsszellel és Budapesttel, és mindenkivel, aki nélkül nem lehet béke” – mondta Novák Katalin.
Itt Budapesten azt kérjük Öntől, hogy járjon el személyesen a mielőbbi és igazságos béke érdekében – kérte köztársasági elnök a pápától.
Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnökeként köszönetet mondott azért a pápának, hogy bátorítja és erősíti a nőket, a családalapításban és a nőként betöltött vezető szerepeikben is.
Az államfő a háború kapcsán a szenvedőkre való odafigyelés fontosságáról is beszélt, és a pápa figyelmébe ajánlotta, hogy 800 évvel ezelőtt Szent Erzsébet kormányozta a tartományt háborúba vonult férje helyett, és az alamizsnáját a Jóisten rózsává változtatta, ez azóta is szimbóluma sz irgalmasságnak.
A Szentatya ajándékai között ott vannak a Szent Erzsébet-rózsa tövei is. “Isten hozta el Önt hozzánk!” – zárta beszédét a köztársasági elnök.
Ferenc pápa: a magyarok kitartása példaértékű
Ezután Ferenc pápa beszéde következett. Az egyházfő azt mondta: Budapest a történelemnek is központi helye, a jelen és a jövő főszereplője. Mint mondta, ez a főváros ősi eredetű, pompája azonban a modern korba kalauzol, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa volt, de a béke mellett a város fájdalmas konfliktusokat is megélt, nem csak rég, de az elmúlt évszázadban is, itt említette az 1956-os forradalmat, és a deportálásokat, gettóba zárásokat.
A pápa úgy fogalmazott: a magyarok kitartása példaértékű, ez a város olyan ország központja, amely ismeri a szabadság értékét, és amely küldetésként magában hordozza a demokrácia kincsének és a béke álmának lehetőségét. Felidézte, hogy 1873-ban egyesítették Budapestet, a főváros születése Európa közös útját idézi, ahol Magyarország is otthonra lelt. A háború után Európa azt a nagy reményt képviselte, hogy a nemzetek közötti szorosabb kötelékek megakadályozzák a konfliktusokat. Manapság azonban mintha ez már a múlté lenne, végig kell nézni, ahogy a békét sürgető kórusnak leáldozott, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak – tette hozzá.
Megjelentek az ellentétek, a nacionalizmus és az ítélkezés, úgy tűnik, hogy a politika nemzetközi szinten az indulatokat szítja a béke keresése helyett, a béke azonban olyan politikából fakad, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre és a jövőre, nem csupán a jelen hatalmára és nyereségeire – hangsúlyozta.
„Háborús infantilizmus”
A pápa szerint végig kell néznünk, ahogy a békének leáldozott: mostanra megjelent az ítélkezés, a vádak, a kommunikáció hangneme pedig elmérgesedett. Az emberiség háborús infantilizmusba süllyedt – fogalmazott a pápa és azt mondta: “a fejlődésre, a jelen kincseinek a megőrzésére kell összpontosítani.
Nagyon fontos Európa közös lelkét megtalálni, az alapító atyák Európa érdekeit keresték, egymásért, az egységért dolgozunk, nem Európa megosztásáért – idézte az alapítóatyákat, Adenauert és Shumant és de Gasperit.
Hol vannak a kreatív erők? – “ezt kell kérdeznem” – mondta Ukrajna és a béke kapcsán. Ferenc pápa azt mondta, “Budapest a béke városa, a hidak városa”. Az egység ugyanakkor nem jelent uniformizálást – mondta, szerinte harmóniára kell törekedni, több népet kiemelni, anélkül, hogy egyetlen etnikumot emelnénk ki, a harmóniára kell törekednünk, valamennyi fél megelégedésére kell törekedni, a “sokszínűségre” – derült ki a szavaiból.
Egy olyan Európára kell törekedni, mely nem melegágya a populizmusnak – mondta Ferenc pápa, aki a magyar Alaptörvényből is idézett, arra utalva, hogy az egyéni szabadságjogok addig terjednek, amíg a közösségi szabadságjogokat nem sértik, de azt is hangsúlyozta az Alaptörvényre hivatkozva: “tiszteljük mások értékeit”.
El kellene gondolkodni az egység fontosságán, ami nem egyformaságot jelent – mondta Ferenc pápa. Kell az európai egység, de úgy, hogy senkinek ne csorbuljon az egyedisége. Az derült ki a szavaiból, hogy olyan Európát lát, amelyik nem válik absztrakt szupranaconális intézménnyé, de egyes részei sem tartják fogva az egészét.
„Jónak lenni jó”
Mint mondta, a Lánchíd segít abban, hogy ilyen Európát képzeljünk el, fontos az összetartozás, ahogy a láncok is egymásba kapaszkodnak. Úgy fogalmazott: Budapest a szentek városa, és visszautalt Novák Katalin beszédére, aki Szent Erzsébetről beszélt. Beszélt Szent Istvánról, akinek szobra védelmezően a város fölé magasodik, a neki szentelt bazilika pedig az ország egyik legimpozánsabb épülete.
Magyarország Szent István és felesége, illetve fia szentsége által jött létre – fogalmazott, hozzátéve: Szent István intelmeiben arra figyelmeztetett, de csak saját hazánk fiaival legyünk kegyesek, hanem más népekkel is. A keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és boldogságot jelenti. „Jónak lenni jó”, „jobb adni, mint kapni” – idézte magyarul a pápa.
Hangsúlyozta: tiszteljük más népek kultúráját, a Magyarországon élő, más nemzetiségűeket is a magyar nemzet részeinek kell tekinteni. Az Alaptörvény kimondja: valljuk az elesettek megsegítésének kötelességét, erről a főváros számos kultuszhelye mesél – mondta.
Szent Erzsébet 24 éves korában halt meg, miután mindenét szétosztotta a szegények között, és a betegek ápolásának szentelte magát, ő „az evangélium fénylő drágaköve” – fogalmazott.
A „jövevényekről”
A befogadás sok vitára ad okot, és összetett probléma, de keresztény hozzáállás ma sem lehet más a viszonyulás, mint amit Szent István bizonyított, “a jövevények” kapcsán – idézte a Ferenc pápa Szent István Intelmeit.
Európa kapcsán azt mondta: a közös jövőt csak együtt építhetjük fel. “Sürgető, hogy Európa közös jövőt építsen fel, ami vagy közös lesz, vagy nem lesz” – jelentette ki.
Aki Krisztust, Jézust követi, az az evangélium példáját követi – mondta.
Amikor imádkozik valamennyi magyarért, a határon túliakért is imádkozik, a buenos aires-i magyar ajkú közösségért is – mondta a pápa, aki a Himnusz kezdő sorával zárta beszédét: “Isten, áldd meg a magyart!”