“Megvan a brüsszeli zöld lámpa. A jogérvényesülésért felelős biztos tegnapi tájékoztatása alapján a kormány kezdeményezte az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi csomag benyújtását az Országgyűlésnek” – jelentette be Varga Judit a Facebook oldalán.
“A legnagyobb hazai és nemzetközi ellenszélben is sikerült teljesítenünk azt, amit vállaltunk. Továbbra is azért dolgozunk, hogy a magyar emberek mielőbb megkapják a nekik járó forrásokat” – írja az igazságügyminiszter.
Tegnap megírtuk, hogy Didier Reynders az Európai Bizottság igazságügyi/jogegyenlőségi biztosa “szakmai meggyőződése alapján” az Európai Bizottság biztosi kollégiumában támogatásra fogja javasolni az igazságügyi módosító – csomagot, amiről már hétfőn megszületett a technikai megállapodás, miután Varga Judittal tárgyalt.
Az igazságügyi reformcsomag brüsszeli jóváhagyása 13 milliárd eurót érint, azaz 4900 milliárd forintot az EU-s forrásokból.
Az igazságminiszter a Hír Tv Napi aktuális című műsorában azt mondta, hogy Didier Reynders jogegyenlőségért felelős uniós biztos a brüsszeli tárgyalásukon “megadta az igent”, így az igazságügyi javaslatcsomag szövege “technikai szinten is lezártnak tekinthető”, amint megérkezik a biztosi testület politikai jóváhagyása, benyújtják az igazságügyi módosító javaslatcsomagot az Országgyűlésnek”.
Benyújtják az Országgyűlésnek a javaslatcsomagot
Ezek voltak az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság korábbi elvárásai a magyar kormány felé:
– erősítsék meg az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit, valamint a kúriai bírók függetlenségét, és meg kell szüntetni annak akadályait, hogy a magyar bírók az Európai Unió Bíróságához forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a hazai és az uniós jog.
– meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon.
– az OBT hatásköreinek az erősítése; és bár nem kapna vétójogot az OBH elnöke és a Kúria elnöke kinevezésekor, de véleményezési jogot igen. A Kúria elnöke nem lesz újraválasztható, az OBH főbíró elnöke viszont 9 év után is marad a tisztében, ha az új elnököt nem tudja megválasztani kétharmados többséggel az Országgyűlés. A bírók átrendelését ugyan megvétózhatja az OBT, de indokolnia kell a vétót.
– a reformcsomag a csak „a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartása mellett” engedné a OBT számára a hozzáférést a bíróságok igazgatásával kapcsolatos információkhoz.
Cikkünk frissül…