Ahogy arról korábban az atv.hu is beszámolt, a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő jelentette be, hogy online árfigyelő rendszert vezet be a kormány és ezzel szabályozni fogják a bolti akciókat. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban kiemelte, húsz kategóriába fogják besorolni az egyes áruházakban kapható termékeket. Az összes kategóriában egy-egy szabadon választott terméket kell az akciót megelőző harminc napban tapasztalt legalacsonyabb árnál 10 százalékkal alacsonyabban kínálni.

Inflációcsökkenést vár az intézkedéstől az Orbán-kormány

A részletek még nem teljesen ismertek, ugyanis a szakemberek most dolgozzák ki a szabályokat, annyi azonban biztos, hogy az intézkedés a jelentős árbevétellel rendelkező élelmiszerláncokat érinti majd, a kisebb boltokra viszont nem vonatkozik.

„A kormány azt várja, hogy ettől majd csökken az infláció. Szerintem meg már a nagy üzletláncok számolgatják, hogy ezt a veszteséget milyen további áremeléssel fogják majd kompenzálni. Tehát nagyon is kétséges, hogy ennek [a szabálynak] van-e érdemi haszna”

– mondta a közgazdász.

Petsching Mária Zita emlékeztetett arra, hogy a kormány külföldi példákat vett alapul. „Valóban van Franciaországban és Görögországban ilyen szisztéma, de Franciaországban több hónapig tárgyaltak a kereskedőkkel, és nem teszik kötelezővé mindenki számára, nem írják elő, hogy milyen termékekre vonatkozik. A görögöknél pedig már régebb óta van, de ugyancsak tárgyalások után vezették be és a franciákhoz hasonlóan választásos alapokon működik” – tette hozzá a szakértő, majd kiemelte, mindkét országban az élelmiszerekre vonatkozik és az intézkedés ellenére Görögországban tovább emelkedtek az élelmiszerárak, ráadásul ott nincs hatósági ár, mint Magyarországon.

Szembemegy a döntés a piacgazdasággal

„Ez megint egy olyan döntés, ami szembemegy a piacgazdasággal. [A kormány] magát az egész gazdaságot nem működteti piacgazdasági alapon, tehát nem a verseny határozza meg a tőkéknek az áramlását vagy a fejlődését, hanem a politikai hovatartozás” – hangsúlyozta a közgazdász, aki azt is megemlítette, hogy amikor a szabályokat év közben módosítják, az teljesen kiszámíthatatlanná teszi a tőke számára a fejlődést és nem ez az első eset: az ársapkák és a különadók bevezetése is ilyen volt, akárcsak az extraprofit adó és az éven belüli adóemelés, illetve a KATA-adózás kivezetése.

Hozzátette, lehet, hogy rövidtávon nyer ezzel valamit szociális szinten a kormányzat, ám a hosszútávú hatását nem mérlegelik, pedig az a gazdaságnak sem jó, ha azt látják másik, hogy Magyarországon semmi sem kiszámítható,

márpedig a tőkefejlődésnek ez az egyik legnagyobb ellensége. „Ha bizonytalanság van, és nem kiszámítható a kormányzati magatartás, az a tisztességes, rendes tőkét visszatartja. Tehát ez megint egy lépés abba a zsákutcába, amibe bevitte az Orbán-kormány a gazdaságot, amelynek következménye a leszakadásunk a volt szocialista országokhoz képest is” – mondta.

Kiemelte továbbá a szakértő azt is, hogy nem az következett be, amit Orbán Viktor 2010-ben ígért, miszerint a magyar gazdaságot majd a volt szocialista országokhoz képest az élvonalba repíti, hanem éppen az ellenkezője, tehát még inkább a háttérbe kerültünk, és lejjebb csúsztunk.

Tovább emelkedhet az infláció Magyarországon?

Petschnig Mária Zita elképzelhetőnek tartja, hogy a döntés miatt még tovább fog emelkedni hazánkban a pénzromlás mértéke, ugyanis a kereskedelmi cégeknek valahogy pótolni kell a veszteséget, és ezt a legegyszerűbben az árak emelkedésével tudják elérni.
A Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint annak is komoly következménye lehet, hogy a szabályok csak a nagy üzletekre, multikra vonatkozik majd. Ez miatt úgy gondolja, fel fogják jelenteni a magyar kormányt az Európai Bizottságnál és hazánk ellen egy újabb kötelezettségszegési eljárást indíthatnak majd. A közgazdász hozzátette, egyértelműen arra mehet ki a játék, hogy a kiskereskedelem magyar tulajdonban legyen, a nagy, külföldi cégeket pedig kizavarják az országból, ami szintén nem erősíti Magyarország tőkevonzó képességét.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a hírek szerint az új szabályt júliustól vezeti be a kormány, ami azért érdekes, mert a magyar infláció a tavalyi év második felében nagyot emelkedett, így az idei év első felében még nagyon magas az áthúzódó árhatás, ami szintén júliusban kezdhet el csökkenni. Persching Mária Zita ez alapján úgy számolja, hogy júliusban fog az infláció először 20 százalék alá csökkenni, így a kormány majd mondhatja azt, hogy ez a döntésük eredménye.

Mi a helyzet az Európai Unió más országaiban?

Az elmúlt hetekben, hónapokban az unió más országaiban lassult az infláció, még azokban az országokban is, ahol a pénzromlás mértéke majdnem akkora volt, min nálunk. A legtöbb uniós országban már bőven 10 százalék alatt van az infláció.

„A balti országokkal versenyeztünk, de náluk már a múlt év második felében megindult az árcsökkenés, ám nálunk még az év elején is jelen volt az áremelkedés”

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

A maginfláció növekedett hazánkban, ami egyelőre nem a csökkenő tendenciára utal. Ám Petsching Mária Zita kiemelte, hogy a maginfláció, tehát a hosszú távú és tartós infláció az európai monetáris közösségben is növekedett. Nálunk az a probléma, hogy itt 4-5-szöröse az Európai Unióénak, tehát 25 százalék a maginfláció, ezzel szemben a monetáris közösségben 5 százalékos az alaptrend, és ha ez nő, akkor az nem vetít elő nagy inflációcsökkenést.

Ellentétesen játszik a kormányzati politika

„A kormány azt hiszi magáról, hogy mindent megtett, amit lehetett az inflációcsökkenés érdekében. Azonban minden döntésük inflációnövelő volt”

– hangsúlyozta, majd hozzátette, a kormányzati politika pont ellentétesen játszik, mint az infláció letörésére igyekvő monetáris politika. „A költségvetési politikában Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 3000 milliárd forintot akar kiszórni a vállalkozások növelésére és fejlesztésére, valamint a beruházásokra. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormány szórja be a pénzt a gazdaságba, a másik oldalról viszont a jegybank próbálja kivonni” – mondta a közgazdász és kiemelte,

ez egy olyan ütközet, amire korábban nem volt példa és „megengedhetetlen, mert nem erősíti a magyar gazdasággal szembeni bizalmat ez a kettős játék és nem lehet tudni, hogy mi fog ebből kisülni”.

Itthon

Hiába a kormány intézkedése? A kényszerakciók tovább növelhetik az inflációt

kapcsolódó cikkeink