“Április 24-én sztrájk, tüntetés, demonstráció, reggeltől kezdődnek a programok” – hirdette meg a mai újabb országos pedagógus sztrájkot a PDSZ a Facebook-oldalán. A felhívásuk:
“Mondj nemet a státusztörvényre!”
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete mára újabb országot sztrájkot hirdettek, a március 2-án a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium által társadalmi vitára bocsátott “státusztörvény” nem alkalmas a már 9 ezres tanárhiány kezelésére, rontja a tanszabadságot és nem nyújt garanciát az általuk már tavaly követelt, azonnali 45 százalékos béremelésre sem. A diákszervezetek is tiltakoznak, ma délután 4 órakor vonulnak a Kálvin térről a Belügyminisztériumhoz.
Reggel a Belügyminisztérium előtt volt egy körülbelül 50 fős tiltakozás, amit előre nem jelentettek be. A tudósítások szerint a résztvevők – akik között ott volt Orosz Anna (Momentum), Szabó Tímea és Tordai Bence (Párbeszéd), és Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke is -, némán ülve tiltakoznak a helyszínen, eltorlaszolva a tárca bejáratát.
“Az oktatás szíve-lelke a pedagógus”
Novák Katalin is megszólalt a napokban, a köztársasági elnök a pedagógusok megbecsülése kapcsán Tolcsván azt mondta: az oktatásnak és a köznevelésnek a „szíve-lelke” a pedagógus, hogy milyen felnőtté válnak gyermekeink, az a pedagógusoktól is függ.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter Húsvét előtt nem mondta ki konkrétan, hogy megvan a döntés arról, hogy megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti státusza, új jogviszonyról beszélt.
A Kormányinfón megkérdeztük Gulyás Gergelytől azt is, hogy miért nem emelik 21 százalékkal a pedagógusok bérét? Ujhelyi István elmondása szerint ugyanis neki a Európai Bizottság szociális biztosa korábban azt mondta: a magyar kormány számára elérhető az EU-s forrás a tanárok béremelésére, a kormányon múlik kizárólag annak a mielőbbi felhasználása.
Gulyás Gergely szerint a baloldal továbbra is azért dolgozik, hogy a magyar pedagógusok ne kapjanak béremelést, miközben az EP-képviselőik, beleértve Ujhelyi Istvánt 6 millió forintnak megfelelő eurót keresnek Brüsszelben havonta. A miniszter az ATV kérdésére elmondta: ha Brüsszelből garanciát kap a kormány az uniós pénzek utalására, indul a tanárok uniós pénzektől függővé tett fizetésemelése.
Gulyás Gergely a kérdésünkre megerősítette, hogy valóban nincs felfüggesztve az a része az EU-s pénzeknek, amiből a tanárok béremelését finanszírozni lehet. De mint mondta, “bonyolult rendszerről van szó”. A helyreállítási alap EU-s forrásait a magyar igazságszolgáltatási reform kérdései blokkolják. És a kohéziós EU-s források egy része akkor válik szabaddá, amikor a velünk szembeni jogállamisági eljárást sikerül lezárni – jelentette ki a miniszter.
A szavaiból az derült ki, hogy ha a Bizottság – “leegyszerűsítve” – rábólint az igazságszolgáltatási magyar javaslatokra, akkor lesznek szabadok ezek az EU-s források, “és ide tartoznak a pedagógusbérek is”. Azt a kérdésünkre nem mondta ki konkrétan, hogy már megszületett a döntés, hogy megszűnik a pedagógus közalkalmazotti státusz.
Rétvári a tanárok közalkalmazotti státuszának a megszüntetéséről
“A státusztörvényt sok vita övezi, de ezt még nem nyújtották be a parlamentnek, egy törvénytervezet tervezetéről van szó” – ezt pedig a területfelelőse, Rétvári Bence mondta a napokban az M1 48 perc című műsorában. Még a parlamenti szakasz is alkalmas arra, hogy módosítások legyenek – jelezte.
A belügyi államtitkár szavaiból ugyanakkor a műsorban az derült ki, hogy pont a legneuralgikusabb pontokon – amiket a pedagógus szakszervezetek a leginkább elfogadhatatlannak tartanak – a kormány eltökélt, álláspontja pedig határozott.
A Belügyminisztérium államtitkára hosszan megindokolta a műsorban, hogy miért nem maradnak a törvényjavaslatuk szerint a tanárok közalkalmazotti státuszban. “Eddig a pedagógusok is benne voltak a közalkalmazotti törvényben, – most is benne vannak -, de a közalkalmazotti törvény rendkívül heterogén volt. Most viszont azt mondjuk, hogy ha már az egészségügyi dolgozóknak is lett egy saját jogállása, az egészségügyi szolgálati jogviszony, akkor – mivel mégiscsak közel 170 ezer tanár dolgozik az iskolákban -, a pedagógusoknak is legyen egy saját önálló jogviszonyuk köznevelési jogviszonyuk” – jelentette ki Rétvári Bence. Ez ugyanis, mint mondta, speciálisan a pedagógusok munkájára vonatkozik.
“Hiszen náluk az év leginkább szeptemberben kezdődik és júniusig tart. Legyen meg a prezstízse ennek a hivatásnak, elvégre sokan gyakorolják, és nagyon fontos hivatás ” – fogalmazott és azt is hozzátette, hogy most több jogszabályból, a Munka törvénykönyvéből, illetve a köznevelési és közalkalmazotti törvény “ollózzák” össze a pedagógusok a rájuk vonatkozó részeket. Mostantól lesz egy egységes, átlátható, világos jogszabály – jelentette ki.
Ha jön az EU-s pénz, holnaptól 561 ezer forint, januárjától 681 ezer forint lenne a tanárok átlagbére
A sok vitát kiváltott törvényjavaslat tartalmi részéről Rétvári Bence azt mondta: évek óta zajlik az egyeztetés, az elmúlt hónapokban “nagyon intenzíven”, tavaly digitális konzultációt is hirdettek, – amire 25-30 ezren válaszoltak – decemberben pedig négyszáz iskola igazgatóját hívták össze.
A BM államtitkára a műsorban is megismételte: arról ezeken a konzultációkon konszenzus volt, hogy míg a mostani rendszerben a tanárok bérének az az alapja, hogy valakinek főiskolai vagy egyetemi végzettsége van és hány évet töltött a pályán/mi az életkora, ezt váltsák fel egy teljesítményalapú rendszerrel, azzal, hogy aki jobban tanít, több időt foglalkozik a gyerekekkel, az jobban is kereshessen.
“Ha ma megjönnének az EU-s források, akkor holnaptól a pedagógusok átlagbére 561 ezer forint lenne, 2024 januárjától pedig 681 ezer forint. Ehhez csak az szükséges, hogy az EU tartsa be az ígéretét, és ami Magyarországnak jár, azt kapjuk meg” – jelentette ki.
A 6 hónapos felmondási időről
A próbaidő máshol is 6 hónap, például a kormányhivatalban is – mondta Rétvári Bence, aki a szintén nagy visszhangot kiváltott 6 havi felmondási időről kifejtette: ennek egy speciális logikája van. ”Azért jó, hogy a felmondási idő is 6 hónap lenne, mert egy iskolában fontos, hogy a félév, vagy az év végéig meglegyen az a tanár, aki elkezdte azt az évet az osztályával” -védte meg a törvényjavaslat koncepcióját a 6 hónapos felmondási időre.
Az egy éves átvezényelhetőségről
Az átvezényelhetőség mellett is határozottan kiállt Rétvári Bence, azt mondta: “most is van ilyen szabály, két hónapra, körülbelül 44 munkanapra valakit át lehet egyik tankerületi iskolából a másikba tenni. Fontos, hogy ez tankerületen belül van, nem az ország egyik végéből kell valakinek a másik végébe költözni”. Ez Budapesten vagy a nagyvárosokban nem jelent nagy különbséget, mert csak villamos vagy buszmegállók választják el egymástól az iskolákat. A gyerek érdekét kell nézni.
“Mi is a gyerek érdeke? Az, hogy a tanár utazzon az osztályhoz, vagy az osztály utazzon a tanárhoz? Azt a 20-30 gyereket mozgassuk meg nap mint nap , vagy azt a tanárt egy évre?”
– vetette fel. Azt az államtitkár elismerte, hogy ez valóban többletkellemetlenség, mert kérjük fél órával/háromnegyed órával több lehet az út, amit kifizetnek a pedagógusnak – jegyezte meg. “Ez egy határozott időre szóló feladat, vidéki kistelepülések között nehezebb, de ez nem a tankerület bürokratikussága” – mondta.
A béremelésről: 800 milliárd, plusz 5600 milliárd magyar forrás
Rétvári Bence “a legnagyobb magyar konstrukciónak” nevezte a pedagógus béremelésre az uniós fejlesztési támogatást. A járvány hozta ezt a lehetőséget, változott az uniós gyakorlat, így lehet béremelésre is fordítani az uniós fejlesztési pénzeket – mondta.
“2025-ig eljutunk a 800 ezres szintre, és 2030-ig ezt a szintet mi biztosan tartjuk. Azaz, amennyire emelkednek majd a bérek Magyarországon, pontosan olyan arányban emelkednek a pedagógus-bérek is” – jelentette ki, hozzátéve: óriási összegről van szó, “800 milliárdos konstrukcióról beszélünk”, magyar költségvetési forrás pedig a pedagógus béremelésre 5600 milliárd lesz.
A pedagógusok bére valóban alacsony, emelni kell, érezhetően emelést kell tenni, aki jobb teljesítményt nyújt, annak jobban emelkedjen, és a pályakezdőknek is – jelentette ki.
Ezúttal is elmondta az államtitkár, hogy a baloldal akadályozza a pedagógus béremelést, mert “a szakszervezeteket előreküldik, Brüsszelben amit fülbesúgtak, a “mérföldköveket” itthon az ellenzék nem szavazza meg, azaz, duplán elárulják a pedagógusokat – állította Rétvári Bence.
“Ha például az EU-s pénzek az év tizedik hónapjában érkeznek csak meg, a pedagógusok a tíz hónap különbözetét is megkapják és az emelt bért is”
– jelentette ki.
A sztrájkjogról
Rétvári Bence a sztrájkszabályozásról is beszélt, ami ellen a pedagógusok szintén tiltakoznak. Szerinte a pedagógus szakszervezetek mindenre azt mondják, hogy “régen jobb volt”.
Holott korábban hetek-hónapok elteltek, fél év vagy 13 hónap is a sztrájktárgyalások indításától, hogy a sztrájkot meg lehetett tartani. Az elégséges szolgáltatásokról meg kellett ugyanis előtte egyezni – mondta. “Mi van most ? A sztrájkot előtte 5 munkanappal kell bejelenteni, 3 munkanappal előtte pedig azt, hogy hányan és kik fognak sztrájkolni, és egy nappal korábban jelzi az iskola, hogyan oldják meg a gyerekfelügyeletet. Melyik az előnyösebb, a rugalmasabb ? -vetette fel az államtitkár.
“A szülőknek a legfontosabb igénye, hogy be tudják vinni a gyerekeket az iskolába, nem sérül. Ilyenkor az órák felét nem tartják meg – az érettségit meg kell tartani. Ez nem rosszabb az előzőnél”
– konstatálta Rétvári Bence.
A véleménynyilvánítás szabadsága
A véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozása ellen is tiltakoznak a pedagógusok. Ennek kapcsán Rétvári azt mondta, hogy az egy, a Munka törvénykönyvéből átemelt szabályozás, “és nem jogfosztás”. Ha a szakszervetek elolvassák a törvényjavaslatot, és akkor azt látják, hogy a piaci világban is értelmezhető szabály, hogy van annyi korlát, ami a Munka törvénykönyvében is szerepel – mondta.
“Rettenetesen megosztja a szülőket”
Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy egy pedagógus politikai nézeteivel “ne traktálhassa a gyerekeket”, Rétvári Bence közölte: a szülők véleményét is megkérdezték a sztrájk, illetve a tiltakozások miatt előállt helyzetről. Elsősorban “nem is a sztrájk kapcsán, mert mindenki megteheti, hogy sztrájkol, soha senkit emiatt retorzió nem ért – jelentette ki – azzal vádolva a baloldali orgánumokat, hogy “direkt össze is mossák azokat, akik törvényesen sztrájkolnak, azokkal, akik mindenfajta előzetes bejelentés nélkül a jogszabályokat direkt megszegve szüntették be a munkavégzést”.
“Ez a kérdés “rettenetesen megosztja a szülőket” – mondta a felmérésükről. A gyerek biztonságban legyen, felügyeljenek rá és oktassák, neveljék a gyereket – ez a legfontosabb, ez szűrhető le a szülői válaszokból az államtitkár elmondása szerint.
Másrészt, a szülő nem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy neki félig politikai állásfoglalást kell tennie azzal, hogy beviszi a gyerekét az iskolába, vagy sem.
A szülő dolgozik és azt szeretné, hogy az alapvető funkciók működjenek az iskolában – közölte. A közéleti témákról lehet beszélni, vitatkozni, de nem lehet azt megmondani, hogy egy gyereknek valamit hogyan kell gondolni, nem lehet nyomást helyezni a gyerekre – mondta Rétvári a műsorban.
Arra, hogy 4619 pedagógus kilátásba helyezte a felmondását, ha bevezetik a státusztörvényt, az államtitkár azzal reagált: ez egy petíció, nem egy érvényes jognyilatkozat.
“Mi a szakszervezetekkel vitatkozunk, szándékosan igyekeznek minél nagyobb riadalmat kelteni a pedagógusoknál” – mondta. Szerinte a pedagógus szakszervezeteknek bezuhant a taglétszáma. Messze a reprezentativitási küszöb alatt vannak, nem is kellene már tárgyalnia velük a kormányzatnak, de ők tárgyalnak – közölte. Az egyik szakszervezet más le sem adja évek óta, mennyi a taglétszáma – állította az államtitkár a műsorban.
Ezért tiltakoznak a felmondásukat kilátásba helyező pedagógusok
A petíciót aláíró pedagógusok szerint ugyanakkor – pontokba szedve – írták le, miért elfogadhatatlan a státusztörvénynek nevezett törvényjavaslat.
A kormány által tervezett státusztörvény “a szakemberhiány kezelése helyett az eddiginél is jobban kizsákmányolja a pedagógusokat: a napi maximum munkaidő 8 óráról 12-re, heti 32-ről 48-ra nőne” – írják.
Másrészt, elveszi a nevelőtestület szakmai szabadságát, az iskolák, óvodák ezentúl nem dönthetnek önállóan a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról, de még az éves munkatervükről.
Emellett megtiltja, hogy a pedagógusok kritikusan szólaljanak fel a közoktatás állapotával kapcsolatban. Aki így tesz, az ellen fegyelmi eljárás indulhat” – írják.
A tiltakozó tanárok a bértábla kapcsán sérelmezik, hogy
“olyan széles bérsávokat ad meg, hogy a munkáltató szubjektív megítélése alapján, akár 600 ezer forintos fizetésbeli különbség is lehet majd a munkavállalók között.
Az alsó határt úgy határozza meg, hogy az nem biztosít béremelést.
De azért is tiltakoznak, mert a BM törvényjavaslata szerintük “lehetővé teszi, hogy a pedagógus magatartása technikai eszközökkel ellenőrizhető legyen”.
Az is elfogadhatatlan a számukra, hogy
a törvényjavaslat röghöz köti a pedagógusokat: lemondási idő az eddigi 2 hónapról 6 hónapra nő, másrészt, lecsökkenti a szabadság napjainak számát 46-ról 35-re.
“A szakszervezetek politikai küzdelmi szférába csúsztak”
Rétvári Bence a 48 percben arról is beszélt, hogy szerinte már átcsúsztak a pedagógus szakszervezetek egy politikai küzdelmi szférába, “mintha egy pártpolitikai iránynak az egyik tagozata lennének”.
Az államtitkár szavaiból az derült ki, hogy a kormányzat azt tartaná jónak, ha a pedagógus szakszervezetek a törvényjavaslat értelmezését segítenék, nem a feszültséget keltenék, “nem
a törvény ellen hangolnának”.
Elmondása szerint kétnaponta adták egymásnak a kilincset a szervezetek az egyeztetéseken.
“A mi részünkről ez egy értelmes párbeszéd – mondta az egyeztetésekről Rétvári, jelezve, hogy nyitottak a kompromisszumokra”.
Jó lenne, ha a másik oldalról nem a hergelés folyna – mondta az államtitkár.
Végül elismerte, “bőven ráfér a pedagógusokra a béremelés”, szerinte a törvény morálisan, a béremelés pedig anyagilag biztosítja, hogy a pedagógusok megbecsülése a helyére kerüljön.